Nemzetközi bűncselekmény lehet az „ökopusztítás”


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hat hónapos tanácskozás után a világ különböző tájairól verbuvált jogtudósokból álló 12 fős független jogi testület kedden bemutatta az „ökopusztítás” definícióját, amelyet reményeik szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) is elfogad majd.

A testületet inspriálta a Stop Ecocide Foundation, egy civil szervezet, amelynek kijelölt célja az ICC hatáskörének kiterjesztése az ökopusztításra a „jövőbeli földi élet védelme érdekében”.

A testület azt javasolja, hogy a Római Statútum 5. cikkének (1) bekezdésébe vegyék fel az alábbiakat: „e) Ökopusztítás bűncselekmény” a következő meghatározással: 8. cikk

Ökopusztítás ezen alapokmány alkalmazásában olyan jogellenes vagy önkényes cselekményeket jelent, amelyek elkövetői tudomásul veszik, hogy ezek a cselekmények nagy valószínűséggel súlyos, nagymértékű, vagy hosszú távú környezeti károkat okozhatnak. A javaslat tartalmaz egy ajánlást, amely a preambulumba foglalja be, hogy „a környezetet mindennap súlyos pusztítás és állapotromlás fenyegeti, amely világszerte súlyosan veszélyezteti a természetes és emberi életet”.

A testület munkáján alapuló módosítások kiterjesztenék a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörét a nemzetközi érdekű és releváns bűncselekményekre, hogy kiterjedjenek a súlyos környezeti károkra is, amelyet a kritikusok már régóta követelnek a nagy szennyezők elleni küzdelem érdekében.

ökopusztítás

A testület a módosítás elfogadásától azt reméli, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság képes lesz a nagy szennyezőket elszámoltatni a környezetünk folyamatos szennyezésével és az éghajlatváltozás súlyosbodásával, miközben elősegíti a környezet védelmét támogató „szemléletváltást”.

A szerzők elismerik, hogy vannak olyan nemzeti törvények és nemzetközi megállapodások, amelyek hozzájárulnak ökoszisztémánk védelméhez, de „nyilvánvaló, hogy ezek a törvények nem megfelelőek”.

A Nemzetközi Büntetőbíróság jogköre a Római Statútumon alapul, amely elsősorban a hadviselés során, és nem a béke idején alkalmazandó, pedig a legtöbb környezeti katasztrófa békeidőben következik be.

Az „ökopusztítás” bevezetése orvosolná ezt a problémát, és felhatalmazná a Nemzetközi Büntetőbíróságot arra, hogy az üzleti és kormányzati vezetőket békeidőben elkövetett cselekedeteikért felelősségre vonja.

A Nemzetközi Büntetőbíróság 123 tagállama közül bármelyik javasolhatja a testület ajánlásait a Római Statútum módosításaként. Ezt követően a bíróság közgyűlése szavazást tart arról, hogy a javaslat elfogadható-e. A tagállamoknak ezután kétharmados többséget kell biztosítaniuk a törvénytervezet maradéktalan elfogadásához, mielőtt minden egyes nemzet ratifikálná és érvényesíteni tudná. Az „ökopusztítás” az első új bűncselekmény, amelyet 1945 óta átvettek a nemzetközi büntetőjogba.

(jurist.org)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

A releváns piac-meghatározás jelentősége az EU versenyjogának állami támogatási jogában

A releváns piac kifejezése a lehető legmindennapibb fordulat a versenyjogban, azonban leginkább az antitröszt területén taglalják, az állami támogatások joga vonatkozásában a legtöbb szakirodalom és gyakorló jogász adós és néma marad. Lássuk, hogyan szomszédosak egymással a versenyjog alterületei a releváns piac határai mentén, s hogyan válik a releváns piac meghatározása perdöntővé a versenyjog kevésbé ismert területén is.

2024. május 15.

Jogi mérföldkő a klímavédelemben

Történelmi jelentőségű döntésével a strasbourgi bíróság kimondta, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való alapjog által nyújtott állami védelmi kötelezettség kiterjed az éghajlatváltozás okozta, az életet, egészséget, közérzetet és életminőséget érintő negatív hatások elhárítására.