Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Miközben a külföldi cégek az ukrajnai háború miatt igyekeznek távozni Oroszországból, az a veszély fenyeget, hogy az orosz csődtörvényt használhatják a vagyonuk lefoglalására, és akár büntetőjogi szankciókkal is szembe kell nézniük.
Miben különbözik az orosz csődjog az Egyesült Államok csődjogától?
Az Egyesült Államokban a csődtörvények célja, hogy az eladósodott cégek további működését biztosítsák. Az Egyesült Államokban a bajba jutott vállalatok általában szívesen veszik igénybe a csődjog által biztosított lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy megtartsák az irányítást és az eszközeik feletti ellenőrzést.
Az orosz törvények azonban általában előtérbe helyezik a pénztartozással rendelkező hitelezők igényeit. Ez azt jelenti, hogy a hitelezők, köztük az orosz kormány, csődbe kényszeríthetik a távozó céget, és kiszoríthatják a vezetőségüket.
Egyes jogi szakértők szerint a külföldi cégek attól tartanak, hogy az orosz hitelezők visszaélhetnek ezzel az eljárással, és olyan vezetőket nevezhetnek ki, akik hajlandók eladni vagyonukat üzleti riválisoknak vagy az orosz kormányhoz kapcsolódó vállalatoknak.
„A 90-es évek végén ezt gyakran használták a cégek kiszorítására” a posztszovjet Oroszországban – fogalmazott Paul Stephan, a Virginia Egyetem Jogi Karának professzora, a szovjet és posztszovjet jogrendszer szakértője.
Büntetőjogilag felelősségre vonható-e egy csődbe jutott vállalkozás Oroszországban? Röviden a válasz: Igen. Az Egyesült Államokban a csőd elsősorban polgári jellegű. Az orosz bíróságok azonban sokkal többször szabnak ki büntetőjogi szankciókat egyes csőddel kapcsolatos bűncselekményekért, mint például a vagyon elrejtése. A dohányárukat gyártó British American Tobacco aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Oroszországból való kilépése olyan bűncselekménynek tekinthető, amely miatt a helyi vezetőséget csőddel kapcsolatos bűncselekményekkel vádolhatók.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy az orosz kormány csődeljárással fenyegetőzik külföldi cégek és befektetők ellen. Oroszország többször is kérte az Interpolt Bill Browder pénzügyi menedzser letartóztatására, miután többek között szándékos csőddel és adóelkerüléssel kapcsolatos bűncselekmények miatt emeltek vádat ellene. Browder szerint a „hamis vádak” az orosz állam korrupt tisztviselői bosszúvágyának része. Az Interpol nem tett eleget Oroszország letartóztatási parancs kibocsátására vonatkozó kérésének.
Alkalmazták-e korábban az orosz csődtörvényt vállalatok elleni büntetőjogi fellépésre?
Erre a kérdésre is igen a válasz. Egy nemzetközi választottbíróság szerint az adótartozást arra használták fel, hogy Oroszországban cégeket csődbe vigyenek, annak érdekében, hogy a külföldi befektetőket büntetőjogilag felelősségre vonhassák. A Yukos Olaj 2006-ban kényszerült csődbe, miután korábbi vezetője, Mihail Hodorkovszkij összeveszett Vlagyimir Putyin orosz vezetővel, és az orosz kormány milliárdos adótartozást követelt a cégtől. A Yukos eszközeinek nagy részét a Kreml irányítása alatt álló, a Rosznyefty olajtermelő vette fel, de a nemzetközi részvényesek azzal érveltek, hogy az orosz adókövetelések jogszerűtlenek.
A hágai állandó választottbíróság egyetértett a befektetőkkel, és 2014-ben megállapította, hogy a Kreml manipulálta a jogrendszert, hogy csődbe vigye a Yukost és elvegye Hodorkovszkij vagyonát. Szakértők szerint, mivel az orosz kormány jelentős energiavállalatokkal rendelkezik, energiaszámlákkal és adókkal is csődbe kényszeríthet egy vállalatot. „Ha a kormány stratégiailag használná ezt a hatalmat, akkor valószínűleg képes lenne befolyásolni a helyi bíróságokat, befolyásolni a helyi vezetőket, és kikényszeríteni a cég eladását, amivel kiszorítaná a külföldi tulajdonosokat” – mondta Jason Kilborn, a University of Illinois Chicago professzora.
Van-e biztonságos módja az Oroszországból való kivonulásnak?
Az Oroszországot elhagyni kívánó vállalatok számára az orosz tisztviselők „gyorsított” csődeljárást javasoltak, amely a helyi vezetőket bízná meg vagyonuk és működésük felügyeletével. Ennek ellenére egyes vállalkozások attól tartanak, hogy az orosz csődtörvényt használják majd a kilépő cégekkel szembeni megtorlására – adtak hangot aggodalmuknak a szakértők.
„Ha a kalapács tényleg leesik, akkor csak abban reménykedj, hogy annyi embert vittél ki az országból, ahányan csak vannak, és minimálisra csökkented a vagyonkockázatot az országban” – szemléltette a helyzetet Stephan.
Az orosz kormánypárt a közelmúltban olyan jogszabályt javasolt, amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy államosítsa egyes, Oroszországból távozni szándékozó cégek vagyonát. Ez a javaslat a csődtörvényben szereplő eljárásra épülne a bíróság által kinevezett külső menedzsment beiktatására, de alkalmazható lenne adósság nélküli társaságokkal szemben is – világították meg a helyzetet a szakértők.
