Palesztina jogosult a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordulni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nemzetközi Büntetőbíróság Palesztina kezdeményezésére is jogosult kivizsgálni a a Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem és Gáza területén történt eseményeket.

Fatou Bensouda, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze csütörtökön megismételte korábbi álláspontját, amely szerint Palesztina államnak minősül, így a büntető igazságszolgáltatási jogát átruházhatja a Nemzetközi Büntetőbíróságra.

Bensouda szerint a Római Statútum 53. cikkének (1) bekezdése értelmében a Nemzetközi Büntetőbíróság területi illetékességgel rendelkezik a megszállt palesztin területek felett. Ez a terület a Ciszjordániából áll, beleértve Kelet-Jeruzsálemet és Gázát is. Így észszerű alapja van arra, hogy vizsgálatot kezdeményezzen az e területeken megvalósult cselekmények ügyében.

A dokumentumban a főügyész emlékeztet arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság palesztin területeken való illetékességének meghatározása úgy rendelkezik, hogy „célja annak a területi övezetnek a meghatározása, amelyen belül az ügyész az állítólagos bűncselekményeket kivizsgálhatja” anélkül, hogy szükségszerűen állást kellene foglalnia az Izrael és a Palesztina közötti vitatott határokról.

 (jurist.org)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.

2024. május 22.

A releváns piac-meghatározás jelentősége az EU versenyjogának állami támogatási jogában

A releváns piac kifejezése a lehető legmindennapibb fordulat a versenyjogban, azonban leginkább az antitröszt területén taglalják, az állami támogatások joga vonatkozásában a legtöbb szakirodalom és gyakorló jogász adós és néma marad. Lássuk, hogyan szomszédosak egymással a versenyjog alterületei a releváns piac határai mentén, s hogyan válik a releváns piac meghatározása perdöntővé a versenyjog kevésbé ismert területén is.