Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – IX.

A „dark web”, avagy az internet sötét oldala az illegitim és jogellenes folyamatok ellenére számos ponton be van kötve a jogi szabályok rendszerébe, jóllehet a legitim és demokratikus társadalmi-politikai rendszerek jogi reguláival nem érhető el. Úgy tűnik, hogy a sötét oldal megmarad a büntetőjog terepének, a rendőri felderítések tárgyának.


A sötét oldal

Az internet természetének megértése az alapja annak, hogy a sötét oldal erejéről bármit állítsunk. Az internet a hálózatkutatók szerint egy „skálafüggetlen”[1] hálózat, melynek globalitása olyan szigetekre eshet szét, ahonnan nincs visszaút.[2] Pontosabban a szigetek, mint megannyi részhálózatok – a darabokra tört világháló (© Barabási) – felderíthetetlenek maradnak a legjobb keresőmotorok előtt (a Googel sem indexeli ezeket). A web-linkek mellett csak „egy irányban utazhatunk, nincs kapcsolat a háló különböző pontjai között. „Ha az olvasó honlapja egy szigeten van, akkor az internetkeresők soha nem fogják felfedezni, hacsak az URL-címét nem küldik el nekik.”[3]

A sötét oldal lovagjai e helyzetet használják ki, abból élnek. Fegyverkereskedelem, terrorizmus, gyermekpornográfia, egyszóval a kiberbűnözés[4] tere és rendszere. Nem erre a célra szerveződött, nem erre a célra alkották, de a sötét lovagok hamar felfedezték és a maguk igényeinek megfelelően rendezték be. Belépni sem szabad e szigetek és szilánkhálók oldalaira, ehhez különleges programok, vagy meghívás szükséges. Zárt csoportok esetében megfelelő referencia ajánlott a neten túli – társadalmi – világból. A puszta érdeklődés kizárt.

A sötét oldal a legitim és demokratikus társadalmi-politikai rendszerek jogi szabályaival nem érhető el, a belső folyamatokat e szabályok nem irányítják. Megszabják határait, a büntető jog normái jelzik e magatartások társadalomellenességét, de a belső mozgástér jogilag „terra incognita”. A jogi intaktság ellenben nem jelent szabályozás nélküliséget, vagy a szabályok hiányát. Szociológiai értelemben ugyanis minden magatartás-irányításra alkalmas norma, érték, előírás vagy motiváció szabálynak minősül, külön kiemeljük az erkölcsi, etikai normák rendszereit.[5] Szabály tehát létezik – vö. betyárbecsület –, ám e tér soha nem lesz jogi szabályozás tárgya, nem alkothat jogalkotási feladatokat, mivel a szabályozandó tevékenység, viszony, kapcsolat illegitim, beemelésük a jogi normák tényállásai közé egyenértékű lenne legitimitásuk elismerésével. Ha csak nem a büntetőjog normáiról van szó, ahol a tiltás, a határok meghúzásához szükséges e magatartások ismerete.

A sötét oldal a globális bűnöző gazdaság része, de fordítva ez az állítás nem igaz, mert a bűnöző gazdaság a legális, vagy szürke zónájú (pl. bitcoin) hálózati rendszerekben szintén jelen van.[6] A globális bűnöző gazdaság 2018-as bevételét 1,8 trillió USA-dollárra becsülték, ez a szám évente növekszik.[7] Fontos, a mutató nem a sötét oldal nyeresége, a különböző statisztikák ugyanis a teljes illegális gazdasági tevékenységi kört egyben elemzik és számolják. A bűnöző gazdaság legnagyobb célzott üzletága a banki és a pénzügyi szektor, ezt követi az e-kereskedelem. Részletes adatokat, biztos statisztikákat nem tudunk mondani, csak az üzleti eredmények tisztára mosásának tendenciája látható. Az ilyen törekvések nyomon követhetők például az internet biztonsága területén (lásd: Kaspersky-botrány), avagy az illegális adatrendszerek adás – vételében. Rugalmas a határ, a legálissá varázsolt üzlet következményei elérhetik a szükséges és elégséges jogi szabályozás terepét. A pénzmosási tranzakciók tipikusan e játszótér mutánsai.

A sötét oldal elnevezése, éppen a változó határátkelés lehetőségei miatt bizonytalan. „dark web”, „deep web, „hidden web”, „invisible web”, „surface web”, az elnevezés folytatható. Mindenesetre az észak-amerikaiak egyharmada használja a világháló sötét oldalát, nem ritkán nosztalgiával a múlt, az internet úgymond szabályokkal és bürokráciával elvett szabadsága iránt.[8] Ironikus, de igaz, a nyitott web éppen a sötét oldal tartalmai miatt zárult be, napjainkban – egyes becslések szerint – a sötét oldalhoz tartozó oldalak száma meghaladja a legális és nyílt internet oldalainak számát. Saját internetes keresőoldalak és speciális szoftverek állnak rendelkezésére annak, aki el akarja rejteni identitását, ám ezt – paradox módon – a nyitott és legális internet irányába szintén megteheti. Ekkor már anonimitásról beszélünk, amelynek kiváltó oka lehet a szólásszabadságot korlátozó politikai rendszerek „megvezetése”, ellenőrző mechanizmusainak kijátszása.

Direkt módon nem minden oldal és tevékenység illegális a sötét oldalon, s ezt jól reprezentálják a gyér vizsgálatok eredményei.[9] A sötét oldalon kialakultak beszélgető és csevegő fórumok (a Facebook-modell alapján) ezek szigorúan anonimek (ilyen a Facebook-fiók is lehet), és kontroll nélküliek (ami már a Facebook rendszerében nem igaz). A résztvevők nem árulnak el magukról semmit, csak a létezésüket magát.[10] Főbb csoportjellemzőik mégis összerakhatók. Nem kevesen azért vannak az oldalakon, hogy kikerüljék a „korrekt politikai beszéd” általuk károsnak vélt csapdáit, vagy szembe szálljanak a mainstream véleményformálókkal (és közösségi oldalaikkal). A jognak bármely vonása számomra csak puszta gesztus – mondta az egyikük. Szeretnék minden témáról, akár a pedofíliáról kialakult társadalmi értékrendszerről is szabadon csevegni, mert nem hiszem, hogy ez mentális betegség lenne. Egy másik vélemény szerint: Gyűlölök minden pedofíliát, küzdeni kell ellene, ám az erről szóló tudás sohasem lehet illegális. A hálózat tagjai tudatosan és magas szintű technikai ismeretekkel tagadják a jog által szabályozott, és követendővé emelt kommunikációs magatartásokat. Azokat, melyeket éppen az új média és internetszabályozás (gyűlöletbeszéd megakadályozása) szeretne napjainkban világszerte megerősíteni. A jogmentes terület ebben a pillanatban jogellenessé válik, még akkor is, ha a résztvevők önmagukat egy régi szabadságeszmény védelmével áltatják.

Társadalmi-politikai események szintén alakítják a dark web oldalainak látogatottságát, előidézik a hálózati résztvevők számának emelkedését. 2012 júniusa és 2014 júniusa között, amikor Edward Snowden nyilvánosságra hozta a NSA illegális megfigyeléseit, a rejtőzést elősegítő Tor internetes keretprogram (The Onion Router) használata a korábbiak ötszörösére nőtt. Mindez persze nem a sötét oldal erejét jelzi, csak azt a kétségbeesett menekülést, amit a privacy védelmében az internethasználók megléptek.

A sötét oldal az illegitim és jogellenes folyamatok ellenére számos ponton be van kötve a jogi szabályok rendszerébe. Látszólag e szabályok nem jogi eredetűek, avagy a felhasználók nem vesznek tudomást a követett szabályok jogi jellegéről. Az internet használatának alapjait adó normák, így a technikai standardok, a hálózati input lehetővé tétele egy adott szolgáltatónál, netán a legális használatbavétel számlakifizetései, mind elemi erővel kötik be a sötét oldal lovagjait a jog világába.

A sötét oldal inhomogenitását, összetettségét egyértelműen jelzik a több területet átszövő, és önmagukban is ellentmondásos digitális intézmények. A digitális valuták felhasználhatók a sötét oldal tranzakcióiban éppúgy, mint a legális pénzügyi világban. A Bitcoin és társaiban felhalmozott nyereség után ugyanis adózni kell, amint erre több bírói ítélet utal. Ennek ellenére nem egy tanulmány – a közvélemény meggyőződésével azonosan – a kriptovalutákat a sötét oldal részének tekinti. Igaz, abban sincs egyetértés, hogy a dark web hány oldalból áll, avagy növekedési aránya a teljes internethez viszonyítva miként alakul.

Úgy tűnik, hogy a sötét oldal megmarad a büntetőjog terepének, a rendőri és a különleges ügynöki (FBI) felderítések tárgyának. A különböző rendészeti akciók láthatóvá tették a sötét web számos részletét, így eloszlatták a láthatatlanság illúzióját. Ám a bűnüldözői sikerek informatikai innovációra kényszerítették a sötét oldal működtetőit (és haszonélvezőit), amit a rendőri oldal megújulása követett. És így tovább, jóllehet a körforgás nem világosította ki a sötét oldalt, ami – ha lehet –, még több szigetre és még több részhálózatra szakadt. Nem vette el a programkínálók kedvét sem a különböző belépési kapuk piaci kínálatának növelésétől, sőt, még drágábbá tette a használatot.

A sötét oldal működése, aktorai és intézményei könnyen beazonosíthatók, egy-két írás szerint hatásukat messze eltúlozza a média. Nem készültek erre vizsgálatok, sejtések és részleges eredményeket felmutató kutatásokról tudunk, így a sötét lovagok nem csak a jogi szabályozás, hanem a kutatói transzparencia hálójából is kisiklanak. A felfokozott figyelem és a néha hatásvadász megközelítés elfedi, hogy a sötét oldal és a tiszta (legális) web (net) között húzódó „szürke zóna” éppolyan súlyos veszélyeket hordozhat, mint a dark web.

A cikk első részét itt, a másodikat itt, a harmadikat itt, a negyediket itt, az ötödiket itt, a hatodikat itt, a hetediket itt, a nyolcadikat pedig itt olvashatja el.

Lábjegyzetek:

[1] A skálafüggetlen hálózat fogalma, és matematikai bizonyítása: Barabási Albert – László: A hálózatok tudománya. Libri, Budapest, 2016. 131. – 180.

[2] Barabási Albert – László: Behálózva. A hálózatok új tudománya. Libri, Budapest, 2002. 182.

[3] Barabási Albert – László: Behálózva. A hálózatok új tudománya. Id. mű. 184.

[4] A Kíberbűnözésre (Cyber Crime) Klein Tamás: Cybercrime. Im.: Technológiai jog – Robotjog – Cyberjog. (Szerk.: Klein Tamás – Tóth András) Wolters Kluwer, Budapest, 2018. 293.-320.

[5] Janky Béla: Összjáték. Erkölcs és Racionalitás. Egy kutatási program regénye. Gondolat Kiadó, Budapest, 2019.

[6] A globális bűnöző gazdaság bemutatása: Manuel Castells: Az évezred vége. (Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra. III. kötet.) Gondolat – Infonia, Budapest, 2007. 191. – 236. Az egységes szemléletmódra: Domonkos Andrea: Internetes Bűnözés. Cybercrime. Im.: Technológia Jog. Új globális technológiák jogi kihívásai. (Szerk.: Tóth András). Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kar, Budapest, 2006. 251 – 260.

[7] Into the WEB of Profit: Behind the Dark Net Black Mirror. Threats Against the Enterprise. By Michael McGuire. University of Surrey.

[8] Bátky Zoltán: Egyre népszerűbb az internet sötét oldala. PC World, 2020.01.09. https://pcworld.hu/pcwlite/dark-web-sotet-internet-valtozo-felhasznaloi-szokasok-272888.html. Informatikai történetéről: Andy Beckett: The Dark Side of the Intenet. The Guardian. https://www.theguardian.com/technology/2009/nov/26/dark-side-internet-freenet. 2020. Március 12.-i letöltések.

[9] Robert W. Gehl: Power / freedom ont he dark web: A digital etnography of the Dark Web Social Network. New Media & Society. 2016.Vol 18(7) 1219 – 1235.

[10] Az elhíresült Hacker Manifesztum szerint: „Tell me who you ARE not WHO you are.”.



Kapcsolódó cikkek:


Az alkalmazandó jog meghatározása többoldalú kapcsolóelvvel
2020. november 20.

Az alkalmazandó jog meghatározása többoldalú kapcsolóelvvel

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a nemzetközi magánjogról című kiadvány a nemzetközi magánjog egészét átfogó jogszabálymagyarázat, mely a nemzetközi magánjogról szóló törvényt részletesen és tematikusan elemzi, Jelen cikkünk részlet a kiadványból.

Egyre több a gyűlölet-bűncselekmény
2020. november 18.

Egyre több a gyűlölet-bűncselekmény

Az FBI gyűlölet-bűncselekményről szóló éves jelentése szerint 2019-ben szokatlanul sok gyűlölet-bűncselekményt és gyűlöletből elkövetett gyilkosságot történt az Egyesült Államokban.

Kémet találtak a német kormányapparátusban
2020. november 18.

Kémet találtak a német kormányapparátusban

Németországban kémkedés miatt vádat emeltek egy egyiptomi születésű, a Merkel-kabinet sajtószolgálatában dolgozó férfi ellen, akiről már a nyáron kiderült, hogy a kairói hírszerzést segíti.