Bejegyzések a ‘digitális társadalom’ címkével ellátva

A digitális társadalom olvasatai – III.

Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal a digitális társadalom tudásvilágát tárja elénk.

A digitális társadalom olvasatai – II.

Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal a digitális társadalom előtti idők tudásvilágát mutatja be.

A digitális társadalom olvasatai – I.

Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait.

A Digitális Társadalom sötétebb oldala – Interjú Dr. Gyekiczky Tamással (II. rész)

Dark web, avatar fiókok, bot támadások, azaz a Digitális Társadalom sötét oldala. Versenyezhet-e ezzel a jogalkotás, és mit jelent a jogi tudás kibertérbe kerülése?

Interjú Dr. Gyekiczky Tamással, a Jogrendszerek a Digitális Társadalomban című könyv szerzőjével

Mi az a Digitális Társadalom? Hol tartanak a jogrendszerek ennek a lekövetésében? Miért nem elégségesek a GDPR rendelet vívmányai, és merre tartanak a digitális bíróságok? Interjúnk első részében ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dr. Gyekiczky Tamással.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – XI.

Sorozatunk összegzéseképp három innovációs gyakorlatról, az úgynevezett adaptációs, a transzformációs és a szakítás modelljéről beszélhetünk. Dönteni ezek között, vagy ezekben együttesen gondolkodni – ez a jövő nagy kérdése. Ám megválaszolása már egy új jogász generációra vár.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – X.

A digitális hálózatokra támaszkodva elbúcsúzhatunk a „papíralapú” nyilvántartási, és adminisztratív rendszerektől.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – IX.

A „dark web”, avagy az internet sötét oldala az illegitim és jogellenes folyamatok ellenére számos ponton be van kötve a jogi szabályok rendszerébe, jóllehet a legitim és demokratikus társadalmi-politikai rendszerek jogi reguláival nem érhető el. Úgy tűnik, hogy a sötét oldal megmarad a büntetőjog terepének, a rendőri felderítések tárgyának.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – VIII.

A technikai, technológiai, informatikai fejlődés mérföldekkel jár a jog által modellezhető helyzetek előtt. Egy, Németországban sokszor idézett bonmot szerint, amíg az ipar 4.0-ás szinten van, az igazságügy 1.5-ös értéken. Bár az igazságügy és a jogrendszer nem azonos, a jogi szabályozás előbbre járhat, elérve a 2.0-ás állapotot.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – VII.

Megjött az üzenet az okostelefonra: öt év fegyház L judge J. Ilyen üzenetet valószínűleg sohasem fogunk látni a vádlottak telefonján, még akkor sem, ha a munkajogban a felmondások jogszerűen már ma is sms-ben érkezhetnek. És akkor sem, ha az internetkorszak egyik régi-új információs eszköze a képekben, szimbólumokban közvetített üzenet.[1] Az igazságügy ugyanis nem alkalmazhatja a kommunikáció digitális társadalomban megszokott valamennyi formáját. Korlátok veszik körül, hiába működtetnek Facebook-oldalakat törvényszékek, web-oldalakat bírósági szervezetek. A határt, amit az igazságügy soha nem léphet át, a digitális társadalom kommunikációs paradoxonjának nevezhetjük.