Bejegyzések a ‘digitális társadalom’ címkével ellátva

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – XI.

Sorozatunk összegzéseképp három innovációs gyakorlatról, az úgynevezett adaptációs, a transzformációs és a szakítás modelljéről beszélhetünk. Dönteni ezek között, vagy ezekben együttesen gondolkodni – ez a jövő nagy kérdése. Ám megválaszolása már egy új jogász generációra vár.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – X.

A digitális hálózatokra támaszkodva elbúcsúzhatunk a „papíralapú” nyilvántartási, és adminisztratív rendszerektől.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – IX.

A „dark web”, avagy az internet sötét oldala az illegitim és jogellenes folyamatok ellenére számos ponton be van kötve a jogi szabályok rendszerébe, jóllehet a legitim és demokratikus társadalmi-politikai rendszerek jogi reguláival nem érhető el. Úgy tűnik, hogy a sötét oldal megmarad a büntetőjog terepének, a rendőri felderítések tárgyának.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – VIII.

A technikai, technológiai, informatikai fejlődés mérföldekkel jár a jog által modellezhető helyzetek előtt. Egy, Németországban sokszor idézett bonmot szerint, amíg az ipar 4.0-ás szinten van, az igazságügy 1.5-ös értéken. Bár az igazságügy és a jogrendszer nem azonos, a jogi szabályozás előbbre járhat, elérve a 2.0-ás állapotot.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – VII.

Megjött az üzenet az okostelefonra: öt év fegyház L judge J. Ilyen üzenetet valószínűleg sohasem fogunk látni a vádlottak telefonján, még akkor sem, ha a munkajogban a felmondások jogszerűen már ma is sms-ben érkezhetnek. És akkor sem, ha az internetkorszak egyik régi-új információs eszköze a képekben, szimbólumokban közvetített üzenet.[1] Az igazságügy ugyanis nem alkalmazhatja a kommunikáció digitális társadalomban megszokott valamennyi formáját. Korlátok veszik körül, hiába működtetnek Facebook-oldalakat törvényszékek, web-oldalakat bírósági szervezetek. A határt, amit az igazságügy soha nem léphet át, a digitális társadalom kommunikációs paradoxonjának nevezhetjük.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – VI.

A digitális eljárások alapvetően megváltoztatták az igazságszolgáltatás valamennyi szektorának munkastílusát, kultúráját, szokásait. A hagyományos legitimáció helyett más elismerés lép fel, ahol megváltozik az igazságszolgáltatásba vetett bizalmi elv forrása és hatása. Az eljárások legitimációja helyébe, ahol a személyes részvétel a döntés elfogadásának alapja, a technikába vetett bizalom és az algoritmikus eljárások feletti ellenőrzés hite lép.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – V.

A szakértői rendszereket a mesterséges intelligencia felé vezető út egyik döntő lépésének tekinti az informatikai szakirodalom. Ám legfejlettebb változatai sem döntenek, csupán lehetőségeket kínálnak fel. Döntéselőkészítő szerepben jelennek meg, megkérdőjelezik a jogban hagyományosan kialakult tudásmonopóliumokat (kommentárok, felsőbb bírósági döntések, szakértők). Velük új fejezet kezdődött, mely út a digitális bíróságok és igazságszolgáltatás ideája felé vezet.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – IV.

Az infokommunikációs világban az adatvédelem sokkal nagyobb deficitet halmozott fel, mint gondolnánk, megoldatlan problémái összekapcsolódhatnak a társterületek szabályozási konfliktusaival. Adataink védelme változatlanul a jogrendszer alakulásának próbaköve, különösen, ha a digitális adatok kiterjednek az igazságszolgáltatás adataira.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – III.

A polgári jogi felelősségi rendszer innovációja jogalkotási művelet eredménye, melyhez az ürügyet a 2015/2302 számú európai uniós irányelv szolgáltatta, amely a szervezett utazások joganyagának megújítását és modernizációját tűzte ki céljául, nem utolsó sorban meg akarta feleltetni a jogi rendelkezéseket az internet korszakának.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – II.

A német bíróságok elkezdték megrajzolni a digitális társadalom jogi átalakulásának térképét,[1] határozottan kiállva a jogi folytonosság elve mellett. Úgy tűnik, a fogyasztó Európa-szerte alkalmazott fogalmát a digitális társadalom alapjaiban kérdőjelezte meg, ám ennek ellenére a bírói gyakorlat – ragaszkodva a jogi stabilitáshoz – nem tud a hagyományostól eltérő fogalmi tartalmat lehívni.