A digitális társadalom olvasatai – V.


Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal a Wikipédia körüli kételyeket és kutatásokat veszi górcső alá.

Kételyek, és kutatások a Wikipédia körül

A sikertörténet, majd a félbemaradt oldalak növekvő száma, a láthatatlan[1], és laikus szerkesztők egyre nagyobb csoportja, a Wikipédia bevonulása az információs bázisok körébe, mindez komoly figyelmet, kritikát és még komolyabb kutatásokat eredményezett.

Jaron Lanier, aki határozott ellenvéleményt képvisel a közösségi médiumokkal és a digitális társadalom (DT) kommunikációs rendszerével szemben, 2006-ban – jó pár évvel a DT kialakulása előtt – széles vitát kiváltva kritizálta a Wikipédia világát.[2] Pontosabban nem annyira magát a Wikipédiát, mint a digitális információs tárház körül kialakuló jelenségeket. Nem tagadja, személyesen is problémája támadt az oldallal, amikor a hibás életrajzi adatát – ami szerint ő egy filmrendező – nem sikerült töröltetnie.[3]

A Wikipédia még befejezetlen vállalkozás ugyan – írta 2006-ban –, alapvető változások előtt áll, ám ennek ellenére látni lehet néhány, nem elhanyagolható problémáját. Az egyik gond az, hogy a szócikkeket „online emberek” (online people, hálóember – Ropolyi László után szabadon) határozzák meg, úgy, ahogy ők a lapok (szócikkek) tartalmát elgondolják (abban a minőségben), és annak alapján, ami számukra éppen az aktuális információ. Avagy az időszerű érdeklődésük – tegyük hozzá. A Wikipédiában újraéledt az az elképzelés, hogy a közösség mindent tud, ezért az igazságot hozó, áttörő erővel bíró kollektivitás áramlásának útjába álló akadályokat el kell hárítani. Eredete a meritokrácia, működése a képviseleti demokráciától idegen. Nem ismeretlen ugyanakkor, mert mind a szélsőjobb, mind a szélsőbal gyakran alkalmazta e szervezőelvet a történelem különböző korszakaiban. Digitális maoizmus mindez, vagy digitális kollektivizmus.

Lanier összehasonlítja a Wikipédia előtti és utáni korszakot. Információk a weben a Wikipédia előtt is voltak, különböző kutatóhelyek ismertették eredményeiket a neten, megjelentek más tudástárak. A Wikipédia korában azonban e régi lapok vagy kiüresedtek, mert tartalmukat előbb utóbb átemelték a Wikipédia oldalára, vagy alárendelődtek – hiperlinkként – a Wikipédia megfelelő szócikkeinek. Klónná vagy szolgává válni, e két alternatíva adódott számukra.

A korábbi tudományos vagy speciális információkat hordozó lapokon – a Wikipédiával ellentétben – fel lehet mutatni a szerző autoritását. A tudás személyes volt, a valóságos térben működő emberekhez vagy embercsoporthoz köthető. A Wikipédia szerzősége nem személyes abban az értelemben, hogy nem köthető X-hez, vagy Y-hoz. A tudás autentifikációja megsemmisül, és elvész az állítások felelőssége is. Lanier más közösségi tudástárakkal (pl. Myspace) összehasonlítva megállapítja, az egyik különbség éppen a szerző megjelölésében van, a Wikipédián kívüli tudástárak ugyanis nem törnek a (névtelen) összbölcsesség babérjára.[4]

A Wikipédia „Meta” oldallá vált, a különböző tudástárak magasabb szintű összefoglalójává, minden más oldal aggregátorává. A web-alapú Wikipédia, mint tudástár azt sugallja, hogy a tudás a valóságos emberekből ered, az ismeret és a tudás értékeinek a realitás a forrása. A Google kereső algoritmusa megerősít ebben a hitben akkor, amikor a találati lista élére – amennyiben van releváns lap – a Wikipédiának a kereséshez idomuló oldalát állítja.

Lanier a Wikipédia-jelenséget általánosíthatónak, korunkra (2006-os a cikk) kiterjeszthetőnek tartja. Egyfelől a mesterséges intelligencia – szerinte – ugyanúgy azt az általános populáris gondolkodást képviseli és azt a modellt hozta létre, mint amit a Wikipédia jelent. A Wikipédia példája ragadós, rossz értelemben is – fejtegeti –, mert a különböző (techno?) elitek által generált kollektív csalhatatlanság megtévesztő eszméjének erősödését szolgálja. Kormányzati ügynökségek, legfelső cégvezetések tervező részlegei, a legfontosabb egyetemek részesei e folyamatnak.

A kollektivizmus számos előnnyel jár, ezért népszerű. Nincs szükség az egyén felelősség-, vagy kockázatvállalására, ezzel együtt az intézményes térre átháríthatók és áttolhatók a döntések, a választások, és a tudások szervezése.

Lanier végül társadalomkritikába fordította elemzését. Makrotársadalmi vizsgálatában nem követjük a szerzőt, egyfelől ezekre a kérdésekre visszatérünk majd, másfelől érdekesebb itt és most számunkra az Egde online oldalán és a nyomtatott sajtóban a cikk által kiváltott vita. A vitában széles körű egyetértés mutatkozott abban, hogy valóban egy „új világ” bontakozik ki, és az új világ főbb komponensei a „tömegember”, a digitalizált tudás, a hálózati (internetes) kommunikáció. A Lanier elleni kritikák főként az egyén és a csoport viszonyának felfogására irányultak, így sokan érveltek azzal, hogy a Wikipédia egyaránt terepe az individuális és csoportos, valamint szakmai (elitista) tudás reprezentációknak. Mindez – nem tagadják – a tudás előállításának és elosztásának egy új modalitása, (amint ez Pscheida monográfiájában láttuk), ami új kihívásokat és új lehetőségeket jelent. Nem értettek egyet a hozzászólók abban sem Lanierrel, hogy a mesterséges intelligencia új idiotizmust hozna létre. Ami a Wikipédiát illeti, volt, aki figyelmeztetett a belső korrekciós mechanizmusokra, volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a Wikipédia maga csak része azoknak a folyamatoknak, amelyek létrehozták, így inkább következmény, semmint ok.

A kérdés azonban nyitott, miként és hogyan működik a Wikipédia, a digitális maoizmus tézisét megerősítik-e a kutatások? A különböző nemzetiségű kutatók gyakorlatilag a Wikipédia születésétől fogva monitorozták a digitális tudástárat, ám írásunk terjedelméhez kapcsolódva egy, Michel Foucault tudásfilozófiáján nyugvó szociológiai vizsgálatot ismertetünk.[5]

A vizsgálat fogalmi hálója Foucault diskurzus-elemzéséből származik. A diskurzus – röviden – valamennyi kijelentésnek egy általános tartománya, egy hely, melyet a társadalom kijelöl. „Minden társadalomban ellenőrzik, kiválogatják, megnevezik a diskurzus termelését, majd a termékeket újra elosztják, mégpedig bizonyos számú eljárás szerint, amelyeknek az a szerepük, hogy csökkentsék a diskurzus veszélyeit, uralmukba kerítsék véletlenszerű megjelenését, kiküszöböljék súlyos, fenyegető anyagiságát. Amely néhányszor mint a kijelentés individuálizálható csoportja, néhányszor szabályozott gyakorlatként veszi számba a kijelentések számát” – írta Foucault.[6] A diskurzív gyakorlat rögzíti és szabályozza a kijelentések igazságát, annak a nyelvi készletben feltárulkozó tartalmi kontextusát. A diskurzus nem személyhez kötött, hanem „névtelen hang”. A diskurzív gyakorlat teremti meg a véleményeltérések szintjét éppúgy, mint ahogy feloldja az ebből eredő konfliktusokat, konstituálja az aktorok stratégiáit. A tudás nem írható le diskurzus nélkül, a megismerés pedig olyan társadalmi jelenség, mely a diskurzív gyakorlat tudás/hatalom tengelyében formálódik.

A diskurzív gyakorlat eleve magába foglalja azokat a kizáró eljárásokat, amelyekkel a diskurzus termelését, elosztását ellenőrzik, bizonyos diskurzív gyakorlatok szerepét csökkentik, veszélyeit elhárítják.

A diskurzív gyakorlatok vizsgálatának alapkérdése – Foucault szerint –, miért éppen ez a diskurzus, és nem másik keletkezett? A felidézett vizsgálatok a tudás geneológiájára kérdeztek rá, pontosabban, egy-egy konkrét, nyilvános Wikipédia-lap tudástartalmának létrejöttére. Ehhez azonban a Wikipédiát el kellett helyezni a Foucault-i koordinátarendszerben.

A Wikipédiát olyan diskurzív térnek tekintették, ahol a névtelenségbe burkolódzó aktorok a maguk által generált párbeszéd-, egyetértés-, vita- vagy konfliktus-mezőn keresztül, a diskurzusok Foucault-i logikáját követve szabályozzák, ellenőrzik és kiválasztják (megegyeznek) a tudás – általuk igaznak tekintett – tartalmát. A Wikipédia lapjain[7] rendkívüli mélységben strukturált diskurzív tér és gyakorlat működik, a hatalom/tudás dinamikája. A Wikipédia tudástartalmának meghatározásakor e hatalom/tudás dinamika dominál, mivel – ahogy Foucault írta –, a tudás nem létezik a kommunikáció, a tárgy-megjelölés, a tudásakkumuláció, és a tudáselosztás hálózati rendszerei nélkül, melyek azonban nem mások, mint a hatalom gyakorlás immanens formái.

A vizsgálatokból az „Összeesküvéselmélet”, és a „Klaus Kleinfeld” címet viselő német nyelvű lapokat emeljük ki – ez az utóbbi egy magas rangú Siemens-menedzserről szerkesztett oldal. A tapasztalatokat összefoglalva elmondható, mindkét lap esetében – előbb vagy utóbb – „háború” (edit war[8]) tört ki, aminek okát a Wikipédia elveinek megsértése szolgáltatta, legalábbis az egyik csoport ezt állította a másikról.[9] A háború az egyik oldalon odáig eszkalálódott, hogy előterjesztettek egy közvetítés iránti kérelmet, illetve az egyik szerkesztőként működő felhasználót ideiglenesen felfüggesztették.[10] Volt olyan résztvevő, aki – megelőzendő a közvetítés iránti kérelmet, mivel azután csak a belső szerkesztőknek van joguk tovább írni a cikket –, önmaga ellen terjesztett elő kizárási indítványt. Mindez arra utal, hogy a Wikipédia tudástermelése nem egy ideálokon nyugvó, békés, szakadatlanul fejlődő tér, hanem számos érdek- és érték-összeütközésen alapuló diskurzus-rendszer. Az anonimitás fenntartása mellett az aktorok törekvése a tudástartalom meghatározása, ami egyúttal annak ellenőrzését, és a felette kiépítendő rendelkezési jogosultság (továbbírhatóság) megszerzését jelenti. A tudás e szinten is a hatalom színtere, a diskurzív gyakorlat a hatalom működtetése.[11]

A diskurzus nem kaotikus rendetlenség, ellenkezőleg, a tudás/hatalom hatására alakuló rend, ahol egy sajátos eljárásban szabják meg és jelölik ki a tudásobjektumok (kijelentések) termelésének, elosztásának szabályait. E hatalomgyakorlás visszavonulásra késztet, kilépésre kényszerít néhány külső szerkesztőt, s kijelöli mindenkinek a státuszát az igazságért folytatott küzdelemben. Nem igaz, hogy a társadalomból mindenki részt vehet e diskurzív gyakorlatban, sőt még a résztvevők közül is kiesnek néhányan, amennyiben e térben elfoglalt helyzetük megkérdőjeleződik.

A Wikipédia belső elemzése megerősíti tézisünket, esetében a régi és az új tudásmodell kompromisszumáról van szó. A szerkesztés ugyanis nem zárja ki a szakértői vagy a szakmai álláspontokat, erről a vizsgált lapok történeti vitái tanúskodnak. Láthatóan a digitális kor tudástermelési folyamatát a Wikipédia egyedül nem képes uralni, hiszen számos más azonos témájú web lapot önállóan is felkereshet az érdeklődő, még akkor is, ha a felkeresett oldalak besorolódottak a Meta lap szerepét ellátó Wikipédia alá. Így mindegyik lap részese ugyan a digitális társadalom tudásrendszerének, ám a szerkesztés sajátosságai miatt sokkal nagyobb különbség látható a Wikipédia tudásteremtése és más digitális tudásforrások között (blogok), mint ezen utóbbiak és a hagyományos tudásmodellek között. A Wikipédia működését azonban rendkívül rugalmasan kell elképzelnünk, amire jó példa zárótörténetünk.[12]

A témáért nem kell az újságírónak a földre lehajolnia, tartja a mondás, úgy tűnik, a cikksorozat szerzőjének sem. Könyvtáramban rendet rakva kezembe került egy ókori filozófus nem régen megjelent kis kötete, de nem emlékeztem arra, mikor, hol élt, melyik filozófiatörténeti korszakban helyezzem el, filozófusi diploma ide, vagy oda. A Google segítségével rákerestem a névre, és elsőként egy vitalap (wikiquote.org) ugrott fel.[13] A lapon a szerkesztőt – ez esetben az érintett lap nem adminisztratív (belső) szerkesztőjét értve – arra kérte egy közreműködő, hogy vegye le a filozófus neve elől a filozófiatörténetben keresztnévként szolgáló második nevet, mert ez egy másik filozófusé, aki majd ötszáz évvel később élt. Egy harmadik társzerkesztő aztán kifejtette, a könyvtáram könyvét jegyző filozófus nincs, nem volt, művei nem mások, mint a fordító irodalmi alkotásai. A fordításokat egyébként a lap első (berendező) szerkesztője forrásként használta fel. Elindult a lavina (az edit war), majd megoldásként két alternatíva vetődött fel, vagy a teljes cikk törlése, vagy egy ókorszakértő bevonása a munkába. Érvként hangzott el, a filozófus az angol nyelvű Wikipédia-oldalakon sem ismert.

Ez az a szituáció, amit Foucault a tudás/hatalom birtoklásáért folytatott eljárásnak, harcnak tekint. Hozzátehetjük, a szakértő (ókor tudósa) és a digitális tudástár önreferenciája (az angol nyelvű Wikipédia oldalakra hivatkozás) jelzik, e tudástér a hagyomány és a digitális tudás között alakul. A megoldás azonban esetünkben egyszerűbbnek bizonyult, egy „töröltem” bejegyzéssel, így 2014. november 19. óta nem volt módosítás a vitalapon.

A történet folytatódott, és folytatódik. A citatum.hu azonban már úgy adja meg a filozófus nevét – miközben közli a filozófustól származó idézeteket –, hogy alkotónk a kiadó szerint ókori görög filozófus, ellenben a Wikipédia vitaoldala szerint a fordítóként feltüntetett író álneve (amire szintén nincs bizonyíték). Döntsön az olvasó. Ennek ellenére a közzétett 230 idézetre megszámlálhatatlan like érkezett – a bejegyzések idejét nem tüntette fel a lap. Egy másik website-on, az idezet.wordpress.com lapon az internet népe egyértelműen valóságosnak fogadta el a filozófust, és kommentálta a lapra feltett aforizmáit, tanításait (az utolsó bejegyzés itt 2011-ből származik). E nem rendszeres böngészés után jogosan kérdezzük, a digitális társadalomban a tudás akkor is tudás, ha igazsága vitatott, vagy tárgya sincs? Elég ehhez a puszta konstitúció, esetleg valamely állítás megjelenése a digitális térben? Konstans tudás vajon az a tudás, amit nem kezdett ki vita, de álhír volt, ám a tudástérben ma is állításként szerepel? Igaz a kollektív stupiditás, amit Jeron Lanier állított? A korábban bemutatott tudásmodellek alapján a válasz – néha – igen. A kérdéseket azonban nem szándékozzuk eldönteni, csak feltesszük őket, mivel – úgy gondoljuk – a digitális társadalom berendezkedésének alapkérdései sincsenek még megfogalmazva.

A következő részben a jogi tudástárak környékén nézünk szét, s megpróbálunk releváns kérdéseket és megfelelő válaszokat találni.

A cikksorozat első részét itt, a másodikat itt, a harmadikat itt, a negyediket pedig itt olvashatja el.

Lábjegyzetek:

[1] Informatikus körökben nagy vita van arról, valóban láthatatlanok-e a Wikipédia szerkesztői. Érvelésük szerint az IP-cím mint digitális személyi igazolvány elárulja a hozzászóló kilétét. A szociológiai elemzések ezzel alapvető tényként kezelik az anonimitást. Álláspontunk a szociológiai elemzőkkel azonos azzal, hogy a digitális térben fellépő aktorok anonimitása rendkívül összetett kérdés. Így például, lehetséges, hogy az IP-cím digitális lenyomatként jön számításba, de egy nem informatikai szakember nem tudja – és nem is fogja – beazonosítani a mögötte rejlő felhasználót. Erről bővebben: Gyekiczky Tamás: Jogrendszerek a Digitális Társadalomban. II. rész. 9. fejezet: Digitális Illegalitás. Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2020

[2] Jaron Lanier: Digital Maoism. The Hazards of the New Online Collectivism. Edge. The Third Culture. 2006.5.30. http://www.edge.org/3rd_culture/lanier06/lanier06_index.html[1/16/10 10:18:30 AM]. A vita: https://www.edge.org/conversation/jaron_lanier-digital-maoism-the-hazards-of-the-new-online-collectivism

Printed On Sat November 9th 2019. Lanier kritikus könyve magyarul: Jaron Lanier: Miért töröld magad azonnal a közösségi oldalakról? Európa Könyvkiadó, Budapest, 2020

[3] Jó pár évvel ezelőtt kísérletként Lanier készített egy Maya Derenről szóló rövidfilmet. A filmet egyszer mutatták be egy filmfesztiválon, majd soha nem került forgalmazásba, ami – Lanier véleménye szerint – jobb is. Mindezek ellenére a Wikipédián ez a film határozta meg a profilját, minden törlésre, vagy javításra tett kísérlete kudarcot vallott, valamikor valaki állandóan visszajavította a cikket. A Wikipédiára alapozva széles körben elterjedt, hogy ő filmrendező, így sajtótájékoztatókon filmes karrierjéről kérdezték az újságírók. És ami a legkellemetlenebb, a film tárgyával összefüggésben több száz pszichodelektikus kísérlet linkje kapcsolódott oldalához. Maya Derenről: https://hu.wikipedia.org/wiki/Maya_Deren

[4] Foglalkozik még a Linux-val, vagy más ugyancsak közösségi szerkesztést igénylő digitális platformokkal, azokat azonban – szemben a Wikipédiával – nem tartja szerző nélkülieknek.

[5] Christian Pentzold – Sebastian Seidenglanz: Foucault@Wiki. First Steps Towards a Conceptual Framework

for the Analysis of Wiki Discourses. In.: WikiSym’06, August 2123, 2006, Odense, Denmark. Copyright 2006 ACM 1-59593-413-8/06/0008.; Claudia Fraas – Christian Pentzold: Online-Diskurse – Theoretische Prämissen, methodische Anforderungen und analytische Befunde In: Warnke, Ingo H. / Spitzmüller, Jürgen (Hrsg.): Methoden der Diskurslinguistik. Sprachwissenschaftliche Zugänge zur transtextuellen Ebene. S. 291-326.; Christian Pentzold: Machtvolle Wahrheiten. Diskursive Wissensgenerierung in Wikipedia aus Foucault’scher Perspektive.In.:kommunikation@gesellschaft, Jg. 8, Beitrag 4.

http://www.soz.uni-frankfurt.de/K.G/B4_2007_Pentzold.pdf. 2019.06.12. letöltés. Michel Foucault: A diskurzus rendje. (Fordította: Török Gábor). Holmi (on-line kiadás), 2018. 10.08. http://www.holmi.org/1991/07/michel-foucault-a-diskurzus-rendje-torok-gabor-forditasa. 2019.01.20. letöltés

[6] Michel Foucault: A diskurzus rendje. (Fordította: Török Gábor). Im.: 12.

[7] A többes szám azért indokolt, mert több lapról van szó. A szerkesztői lap, a vitalap (és annak aloldalai), a történeti folyamatot követő lap, stb. A lapok létrehozása az adott szabályok betartásával lehetséges, s valamennyi nyilvános, vagy a vitapartnerek számára elérhető. Amikor a Wikipédia diskurzív színpadáról beszélünk, e lap struktúra-rendszerét értjük alatta

[8] A fogalom használata a tudományos kutatásokhoz igazodik. Léteznek olyan álláspontok is, miszerint a kifejezés csak a másokat semmibe vevő, esetleg vandalizmust megtestesítő vélemények fellépése esetén használható, egy sima vitára nem

[9] A Wikipédia alapításakor 11 konkrét követelményt határoztak meg. Ide tartozik a nyitottság, az eredetiség, általánosíthatóság, folytathatóság, és a vitákat nagyrészt kiváltó semlegesség. Részletesen: https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Irányelvek_és_útmutatók

[10] A Wikipédia érdekegyeztetéséről lásd: Gyekiczky Tamás: Jogrendszerek a Digitális Társadalomban. II. rész 5. fejezet: Átrendeződés az előszobában. Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2020

[11] Nyilvánvalóan itt a Foucault-i értelembe vett hatalomról beszélünk. Részletesen: Michel Foucault: A szexualitás története. I. A tudás akarása. Atlantisz, Budapest, 1996. 94. – 95.

[12] Joggal vetődik fel a kérdés, az eredményeket nem befolyásolta-e, hogy két olyan speciális lapot vizsgáltak, melyek előre kódolhatóan jelentős feszültséget generáltak. Úgy gondoljuk, Foucault diskurzus központú elemzése a „békés” és „egyszerű” szerkesztési folyamatokra szintén igaz, csak ezekben az esetekben a hatalom/tudás tengely másként – pl. hatalmi kompromisszumként – működik. A diskurzív gyakorlat rendje nem pusztán az edit war kitörésekor szabályoz, csak ekkor válik egyértelművé – és láthatóvá

[13] https://hu.wikiquote.org/wiki/Vita:Akhilleusz_Tatiosz


Kapcsolódó cikkek

2021. október 26.

Mikor felel a sajtó az interjúalany kijelentéseiért?

Nagy port kavart szlovákiában, amikor egy ismert szlovák előadó egy díjátadón a marihuánának mondott köszönetet. Nem sokkal később az Axel Springer online platformján közzétett egy interjút, amelyben a művész azt nyilatkozta, hogy szerinte az alkohol helyett a marihuána kellene, hogy legális legyen. A médiatanács megbírságolta az Axel Springert a tartalom közzétételéért. Az EJEB a közéleti vitához kapcsolódó interjú közlését azonban a véleménynyilvánítási szabadság védett megnyilvánulásának értékelte és elmarasztalta a szlovák kormányt.

2021. október 21.

EUB-döntés a regionális televíziós reklámokról

A szerző az alábbi cikkében az Európai Unió Bíróságának ítéletét elemzi, mely a Fussi Modestraße Mayr GmbH kontra SevenOne Media GmbH és társai-ügyben[1] született, mely a területi és országos reklámértékesítés szabályait veti össze.