Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal korunk tudástárát, a Wikipédiát veszi górcső alá.
Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal a digitális társadalom tudásvilágát tárja elénk.
Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal a digitális társadalom előtti idők tudásvilágát mutatja be.
Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait.
Dark web, avatar fiókok, bot támadások, azaz a Digitális Társadalom sötét oldala. Versenyezhet-e ezzel a jogalkotás, és mit jelent a jogi tudás kibertérbe kerülése?
Mi az a Digitális Társadalom? Hol tartanak a jogrendszerek ennek a lekövetésében? Miért nem elégségesek a GDPR rendelet vívmányai, és merre tartanak a digitális bíróságok? Interjúnk első részében ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dr. Gyekiczky Tamással.
Sorozatunk összegzéseképp három innovációs gyakorlatról, az úgynevezett adaptációs, a transzformációs és a szakítás modelljéről beszélhetünk. Dönteni ezek között, vagy ezekben együttesen gondolkodni – ez a jövő nagy kérdése. Ám megválaszolása már egy új jogász generációra vár.
A sötét és a legális fehér tér között felfedezhetünk egy szürke zónát. Ennek az átmeneti – közvetítő — térnek az intézményei belenyúlnak a jog által nem érintett tartományba, ám több szállal kapcsolódnak a jogilag szabályozott régiókhoz.
A „dark web”, avagy az internet sötét oldala az illegitim és jogellenes folyamatok ellenére számos ponton be van kötve a jogi szabályok rendszerébe, jóllehet a legitim és demokratikus társadalmi-politikai rendszerek jogi reguláival nem érhető el. Úgy tűnik, hogy a sötét oldal megmarad a büntetőjog terepének, a rendőri felderítések tárgyának.
A technikai, technológiai, informatikai fejlődés mérföldekkel jár a jog által modellezhető helyzetek előtt. Egy, Németországban sokszor idézett bonmot szerint, amíg az ipar 4.0-ás szinten van, az igazságügy 1.5-ös értéken. Bár az igazságügy és a jogrendszer nem azonos, a jogi szabályozás előbbre járhat, elérve a 2.0-ás állapotot.
