Tiltakozások a kötelező oltás bevezetése miatt Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cégek, államügyészek és vallási szervezetek gyors bírósági eljárásokat jelentettek be annak érdekében, hogy megakadályozzák a Biden-kormányzat által csütörtökön nyilvánosságra hozott oltási és tesztelési kötelezettséget.

Joe Biden amerikai elnök szerint fogy az ország türelme azokkal az amerikaiak szemben, akik nincsenek teljesen beoltva, és a kötelező tesztelés és védőoltás bevezetése a biztonságos munkavégzést szolgálja.

A kötelező védőoltást egy ritkán használt eljárással vezetik be, amelyet korábban a bírák blokkoltak.

Az USA szabályozása

A Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Hivatal (OSHA) által hozott szabályozás megköveteli, hogy minden legalább 100 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás megbizonyosodjon arról, hogy munkavállalói megkapták-e a védőoltást, vagy a munkavállalóknak heti vizsgálaton kell részt venniük, és arcvédőt kell viselniük.

Az OSHA szabályok kidolgozása általában hét évig tart. Ezt a szabályt egy ideiglenes vészhelyzeti szabvány (ETS) alapján adták ki, amely folyamat lehetővé teszi az OSHA számára, hogy kezelje a „súlyos veszélyt”.

A júniusban kiadott ETS előtt, az OSHA 1971-es létrehozása óta mindössze kilenc ideiglenes sürgősségi szabályozást adott ki. Ezek közül hatot támadtak meg a bíróságon, és csak egy maradt hatályban az eljárás után, amelyet 1978-ban az akrilnitril, a gumigyártásban használt vegyi anyagnak való kitettség szabályozására hoztak meg.

GDPR

A tiltakozók

Egy 24 republikánus államügyészből álló csoport szeptemberben arra figyelmeztetett, hogy bírósághoz fordulnak a szerintük törvénytelen oltási és tesztelési kötelezettség ellen. Azzal érveltek, hogy az OSHA vészhelyzeti szabály kibocsátására vonatkozó hatásköre a munkahelyi veszélyekre korlátozódik, például az ipari vegyszerekre, nem pedig egy széles körben terjedő vírusra. Azzal is vádolták a Biden-adminisztrációt, hogy bitorolta az egészségügyi ellátás szabályozásának hatalmát, amely hagyományosan a tagállamok hatáskörébe tartozik.

Ipari, vallási és polgári jogi csoportok is bejelentették, hogy pert terveznek, mert arra számítanak, hogy a szabály terhet jelent a vállalkozások számára, vagy alkotmányellenes hatáskörelvonásnak minősül.

Az ellenzők arra fognak hivatkozni, hogy komoly veszély áll fenn, de megjegyzik, hogy a COVID-19 megbetegedések száma a legutóbbi szeptemberi hullámhoz képest csökkent, és az ország egyre közelebb kerül a nyájimmunitáshoz.

A National Retail Federation októberben írt a Biden-adminisztrációnak, és azt kérdezte, hogy az OSHA-nak kellene-e szabályt kiadnia egy olyan betegség kezelésére, amely a munkahelyen kívül jelent nagyobb veszélyt. A bíróságok szerint az OSHA-nak meg kell bizonyítania, hogy nincs más eszköz a súlyos veszély kezelésére. Kereskedelmi szervezetek szerint az alacsony kockázatú iparágakban, például az építőiparban tett mérséklési erőfeszítések csökkentették a járvány veszélyét. Az OSHA által júniusban kiadott ETS, amely az egészségügyi intézményekre vonatkozott, szintén felhasználható az ügynökség ellen. Az OSHA ezután azt mondta, hogy nincs szükség tágabb szabályozásra ahhoz, hogy a szabályozás az egész gazdaságban érvényesüljön.

A bíróságok eddigi döntései

A Fisher Phillips ügyvédi iroda jelentése szerint 6nd Circuit Court of Appeals (Hatodik Körzeti Fellebbviteli Bíróság) fenntartotta az akrilnitrilre vonatkozó 1978-as szabályozást, mert egy tanulmány kimutatta, hogy a vegyi anyagnak való kitettség magasabb rákos megbetegedésekhez vezetett a dél-karolinai dolgozók körében.

Más sürgősségi előírásokat azonban hatályon kívül helyeztek, amikor az OSHA nem bizonyította a kapcsolatot a célzott vegyi anyag által okozott rákkal összefüggésben, vagy hogy az állítólagos veszély csak fejfájást és fáradtságot okozott, amelyekről a bíróság megállapította, hogy nem érte el a súlyos veszély küszöbét.

Egyes tagállamokban, például Texasban és Montanában, vannak olyan törvények, amelyek megtiltják a COVID-19 elleni oltás kötelező bevezetését a magánmunkáltatóknál, vagy megakadályozzák, hogy a magánmunkáltatók adatot kezeljenek a munkavállaló oltási státuszáról. ű

Az OSHA szerint a szövetségi szabály elsőbbséget élvez az ellentétes tagállami törvényekkel szemben. Az OSHA 29 államban szabályozza a munkahelyeket, míg a többi állam saját, államilag fenntartott intézménnyel rendelkezik. Kétséges, hogy az összes állami ügynökség végrehajtja-e az új szabályt.

A utahi, arizonai és dél-karolinai állami OSHA ügynökségek a múlt hónapban figyelmeztetést kaptak a Biden-kormányzattól, amiért nem fogadták el az OSHA által júniusban közzétett hasonló vészhelyzeti szabályt, amely az egészségügyi intézményekre vonatkozott.

(reuters.com)




Kapcsolódó cikkek