A NAV feketelistája sérti az emberi jogokat?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EJEB tárgyalást tartott egy magyar kérelmező ügyében, aki a NAV köztartozással rendelkezők adatbázisában való feltüntetése miatt indított pert.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2016 januárjában tette közzé a kérelmező személyes adatait a honlapján, a vonatkozó magyar jogszabályoknak megfelelően mert magánszemélyként az adótartozása meghaladta a 10 millió forintot.

A NAV listáján szerepelt a kérelmező neve, lakcíme, adóazonosító jele és az adótartozás összege. Ezt követően a kérelmező felkerült az NAV honlapján a „jelentős adóhátralékkal rendelkezők” listájára is, miközben egy internetes médium a NAV által közzétett adatok alapján interaktív térképet készített az adófizetési kötelezettséget elmulasztókról, amelyen a kérelmező otthonát is feltüntették.

NAV feketelisták

Az Emberi Jogok Európai Egyeményének (EJEE) 8. cikkére (a magán- és családi élet, valamint az otthon tiszteletben tartásához való jog) hivatkozva, a kérelmező azt állította, hogy nevének és egyéb adatainak a NAV honlapján való közzététele nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban, amellyel Magyarország megsértette a magánélethez való jogát.

A kérelmező szerint az adatok közzétételével a jogalkotó célja a nyilvános megszégyenítés volt.

Az EJEB 2021. január 12-i tanácsi ítéletében öt-kettő arányban úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem sértette meg az EJEE 8. cikkét.

2021. május 31-én a Nagykamara befogadta a kérelmező kérelmét.

(echr.coe.int)




Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele

Európai előírások és konkrét nemzeti jogszabályok összevetéséről döntött az EU Bírósága egy különösen érzékeny témában, a gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatban. Lényege a visszavitel iránti kérelmek elbírálására vonatkozó, a gyermekek érdekeit szolgáló gyors eljárások biztosítása.