A NAV feketelistája sérti az emberi jogokat?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EJEB tárgyalást tartott egy magyar kérelmező ügyében, aki a NAV köztartozással rendelkezők adatbázisában való feltüntetése miatt indított pert.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2016 januárjában tette közzé a kérelmező személyes adatait a honlapján, a vonatkozó magyar jogszabályoknak megfelelően mert magánszemélyként az adótartozása meghaladta a 10 millió forintot.

A NAV listáján szerepelt a kérelmező neve, lakcíme, adóazonosító jele és az adótartozás összege. Ezt követően a kérelmező felkerült az NAV honlapján a „jelentős adóhátralékkal rendelkezők” listájára is, miközben egy internetes médium a NAV által közzétett adatok alapján interaktív térképet készített az adófizetési kötelezettséget elmulasztókról, amelyen a kérelmező otthonát is feltüntették.

NAV feketelisták

Az Emberi Jogok Európai Egyeményének (EJEE) 8. cikkére (a magán- és családi élet, valamint az otthon tiszteletben tartásához való jog) hivatkozva, a kérelmező azt állította, hogy nevének és egyéb adatainak a NAV honlapján való közzététele nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban, amellyel Magyarország megsértette a magánélethez való jogát.

A kérelmező szerint az adatok közzétételével a jogalkotó célja a nyilvános megszégyenítés volt.

Az EJEB 2021. január 12-i tanácsi ítéletében öt-kettő arányban úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem sértette meg az EJEE 8. cikkét.

2021. május 31-én a Nagykamara befogadta a kérelmező kérelmét.

(echr.coe.int)




Kapcsolódó cikkek

2024. július 9.

Olaszországban jogvita lett a strandolásból

Az olasz tengerpart elképzelhetetlenek strandfürdők nélkül. Az önkormányzatok évtizedekig átláthatatlanul adták ki az üzemeltetési jogokat, megsértve az uniós versenyjogot. A következőkben a szerző egy bizarr jogi és politikai vitát tár a Jogászvilág olvasói elé.

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.