Titokban figyelte alkalmazottait a francia Ikea?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A francia bíróság által tárgyalt büntetőügyben 15 vádlottnak kell felelnie az Ikea France munkavállalói és az állásra jelentkezők titkos megfigyelése miatt.


Beperelték az alkalmazottak az Ikea francia leányvállalatát, azt állítva, hogy a cég egy bonyolult rendszert működtet az alkalmazottak és az állásra jelentkezők magánnyomozók és rendőrök segítségével történő megfigyelésére.

Az Ikea France és több volt vezető ellen a versailles-i bíróságon folytatnak eljárást. A vezetőkre akár börtönbüntetés is várhat a megállapítják a felelősségüket. A Le Canard Enchaîné és a Mediapart oknyomozó újságok 2012-ben tárták fel a megfigyelési rendszert, az ügyészek pedig a Force Ouvrière szakszervezet panaszának benyújtását követően kezdték meg a nyomozást. A vád szerint az Ikea France „kémrendszert” hozott létre, amelynek keretében több száz alkalmazott és álláskereső magánéletére vonatkozóan gyűjtöttek adatokat, többek között bűnügyi nyilvántartásokból származó bizalmas információkat is.

A leleplezések óta a vállalat négy vezetőt elbocsátott, de a 10 000 embert foglalkoztató Ikea France-nak még mindig 3,75 millió euró bírsággal kell számolnia. A bíróság elé állított 15 ember között vannak korábbi üzletvezetők és felsővezetők, mint például Stefan Vanoverbeke volt vezérigazgató és elődje, Jean-Louis Baillot. Mindketten megjelentek a hétfői tárgyaláson, de nem volt hajlandók nyilatkozni a várakozó újságíróknak. A vádlottak között van négy rendőr is, akiket bizalmas bűnügyi információk átadásával vádolnak. A vádlottakat személyes adatok jogellenes gyűjtésével, a jogellenesen kezelt személyes adatok fogadásával és a hivatali titoktartás megsértésével vádolják, amelyekért a francia büntetőjog akár 10 év börtönbüntetés kiszabását is lehetővé teszi.

“Ma azért vagyunk itt, hogy megmutassuk, igenis léteznek ilyen megfigyelések a vállalatokon belül, amelyek a szakszervezeteket és az alkalmazottakat célozzák” – nyilatkozta újságíróknak Amar Lagha, a CGT szakszervezet egyik vezetője.

A megfigyelés vezéralakja állítólag Jean-François Paris volt, az Ikea France korábbi kockázatkezelési igazgatója. Az ügyészek szerint rendszeresen küldött névsorokat magánnyomozóknak, akiknek az éves díja együttesen akár a 600.000 euró is elérhette – derül ki az Agence France-Presse-hez került bírósági dokumentumokból.

A bíróság vizsgálja az Ikea 2009 és 2012 közötti gyakorlatait, de az ügyészek szerint ezek még korábban, akár egy évtizeddel korábban kezdődtek. A célpontok között volt egy bordeaux-i munkatárs, „aki korábban mintaalkalmazott volt, de hirtelen ellenállóvá vált” – áll a Paris által küldött e-mailben. “Szeretnénk tudni, hogy mi az oka ennek a változásnak” – mondta, és arra gondolt, vajon fennáll-e az “ökoterrorizmus veszélye”. Egy másik esetben Paris azt akarta megtudni, hogy egy alkalmazott hogyan engedheti meg magának, hogy vadonatúj BMW kabriót vezessen. Ilyen üzenetek általában Jean-Pierre Fources-hez, az Eirpace magánnyomozó cég főnökéhez futottak be. A magánnyomozók pedig számtalan bizalmas információt küldtek Parisnak, amelyeket az ügyészek szerint a STIC rendőrségi adatbázisból szereztek meg a négy rendőr vádlott segítségével.

Az ügyészek szerint az információáramlás akár mindkét irányban haladhatott, az Ikea France belső levelezésében azt ajánlják, hogy az alkalmazottról szóló jelentést adják át a rendőrségnek, „hogy vállalaton kívüli eljárással tudjanak megszabadulni az adott a személytől”.

Emmanuel Daoud, az Ikea France ügyvédje elismerte, hogy az eset „szervezeti anomáliákat” tárt fel. Az ügyvéd szerint a vállalat cselekvési tervet hajtott végre, amely magában foglalta a munkaerő-felvételi eljárások teljes átalakítását.

“Bármilyen döntést is hoz a bíróság, a cég hírnevén már kiküszöbölhetetlenül csorba esett” – tette hozzá.

Az 1943-ban alapított svéd multinacionális Ikea összeszerelésre kész bútorait és kiegészítőit világszerte mintegy 400 üzletben értékesíti.

(theguardian.com)




Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Nem könnyű ukrán menekültként állást találni az EU-ban

Az ukránok három évre kaphatnak munkavállalási engedélyt az Európai Unióban. De milyen nehéz itt állást találni? Ausztriában követtük két álláskereső ukrán nő történetét a Real Economy-ban, és szakembereket is kérdeztünk a témában.

2022. június 23.

Sorra kerülnek bíróságra azok az oroszok, akik kritizálni merik a „különleges katonai műveletet”

Keményen lecsap az orosz állam mindazokra, akik kritizálni merik hazájuk háborús erőfeszítéseit – vagyis a különleges katonai műveletet, ahogy erre Oroszországban hivatkozni lehet. Moszkvában nemrég egy önkormányzati képviselőnek is bíróság elé kellett állnia, mert a vád szerint le akarta járatni az orosz hadsereget. Egy jogvédő szervezet szerint már kétszáz ember ellen indítottak koncepciós büntetőeljárást.