Továbbra sincs egyetértés a titkosrendőrök bűnözéséről
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A skót parlament elutasította azt az angol javaslatot, amely lehetővé tenné a brit fedett rendőröknek, hogy álcájuk fenntartása érdekében bűncselekményt kövessenek el.
A skót parlament elutasította a Westminster törvénytervezetét, amely megengedné a fedett ügynököknek, hogy bűncselekményeket kövessenek el, miután a Munkáspárt ismét elutasította Keir Starmer javaslatát.
A Skót Munkáspárt képviselői a Skót Nemzeti Párt, a Skót Zöldek és a Liberális Demokraták a kedd délutáni folytatott rövid vita után egyaránt amellett szavaztak, hogy elutasítják a hozzájárulást az úgynevezett „kém rendőrök” törvényjavaslathoz. A törvényjavaslat elutasítása azt jelenti, hogy a törvény hatálybalépését követően sem terjed majd ki Skóciára, így a skót rendőrség és hírszerző ügynökök a titkos műveletek során nem követhetnek el bűncselekményeket az álcájuk védelme érdekében. A titkos hírforrásokról szóló törvényjavaslatot azért terjesztették elő a Westminsterben, mert az Egyesült Királyságban a rendőrség, illetve a titkosszolgálat által elkövetett bűncselekmények jelenleg nem szabályozottak. A londoni fellebbviteli bíróság az év végén dönt arról, hogy a fedett ügynökökre vonatkozó jelenlegi szabályok jogszerűek-e.
Humza Yousaf, a skót igazságügyi miniszter elmondta, hogy ha a fellebbviteli bíróság jogellenesnek ítélné a jogszabályt, ez arra kényszerítheti a skót törvényhozást, hogy sürgősségi jogszabályokat vezessen be a skót rendőrök vagy titkosszolgák bűnözői tevékenységének engedélyezése érdekében. Erre utalva újabb kérdések merültek fel az Egyesült Királyság minisztereinek hatáskörével kapcsolatban, hogy Skócia független büntető igazságszolgáltatási rendszerét befolyásolják.
![](https://jogaszvilag.hu/wp-content/uploads/sites/2/2020/10/640x360_elo_jogtar_bemutato_box.jpg)
Yousaf szerint az Egyesült Királyság kormánya elutasította a konszenzusos megállapodásra tett kísérleteket. Starmer azt mondta a munkáspárti képviselőknek, hogy tartózkodjanak a szavazáskor, annak ellenére, hogy aggodalomra ad okot ha a titkos rendőröknek, hírszerzőknek és katonáknak mentességet adnak minden bűncselekmény miatt indított büntetőeljárás alól, a bíróság előzetes jóváhagyása nélkül.
A Munkáspárt megosztott a westminster-i törvényjavaslat miatt: októberben két munkáspárti vezető mondott le, miután 34 munkáspárti képviselő fellázadt, Shami Chakrabarti, Jeremy Corbyn árnyék igazságügyi minisztere pedig olyan módosításokat terjesztett elő, amelyeket a munkáspárti Starmer parancsára elutasítottak. Starmer szerint a Munkáspártnak hasonló jogszabályokat kellene bevezetnie, ha hatalmon lennének. Neil Findlay, a Corbyn-t támogató Munkáspárt képviselője, aki a tiltakozó csoportokba beszivárgó titkos rendőrökkel kapcsolatos közvélemény-kutatással kampányolt, elmondta, hogy az Egyesült Királyság kormányának javaslatai „emberi jogi botrányhoz vezetnek”.
A törvénytervezet elutasítására irányuló skót indítványa mellett kiállva Findlay jelezte, hogy a Skót Munkáspárt ellenezte a jogszabályokat. „[Ezt] el kell utasítanunk, mert ez sérti demokráciánkat és sérti jogrendszerünket” – mondta.
Yousaf szerint az SNP elsősorban azért ellenezte a törvénytervezetet, mert az nem tartalmazta az esetleges büntetendő cselekmények bíróság általi előzetes engedélyezését, annak ellenére, hogy a skót kormány erre többször felhívta a figyelmet.
Csak a skót konzervatívok szavazták meg a törvényjavaslat támogatását, azzal érvelve, hogy annak elutasítása megakadályozná a rendőrség és a titkosszolgálatok számára a titkos informátorok vagy titkos ügynökök alkalmazását.
(theguardian.com)