Új piramisjáték: európai ítélet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Bírósága szerint a vonatkozó irányelv alapján valamely kereskedelmi gyakorlat még abban az esetben is „piramiselvre épülő eladásösztönző rendszernek” minősíthető, ha csak közvetett kapcsolat áll fenn az ilyen rendszerbe újonnan belépők által fizetett pénzügyi hozzájárulás és a már meglévő tagoknak kifizetett jutalom között.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv többek között tiltja a piramiselvre épülő eladásösztönző rendszert. Célját abban határozza meg, hogy az „hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, valamint, hogy a tagállamoknak a fogyasztók gazdasági érdekeit sértő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítése révén magas szintű fogyasztóvédelmet valósítson meg”. A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, amennyiben „ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel, és a termékkel kapcsolatban jelentősen torzítja vagy torzíthatja az átlagfogyasztó gazdasági magatartását, akihez eljut, vagy aki a címzettje…”[1]

Az Európai Unió Bíróságának ítélete az új „piramisjáték” ügyében[2]

Az Európai Unió Bíróságának (bíróság, EUB) ítélete a Loterie Nationale – Nationale Loterij NV van publiek recht és Paul Adriaensen, Werner De Kesel, valamint The Right Frequency VZW közötti jogvitában a hof van beroep te Antwerpen (antwerpeni fellebbviteli bíróság, Belgium) előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelme – a Lucky 4 All belga nyilvános lottójátékokban való kollektív részvételi rendszer kialakítása és támogatása tárgyú jogvitában – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló irányelv[3] mellékletében foglalt rendelkezés értelmezésére vonatkozott.[4]

Az irányelv kifejezetten védi a fogyasztó gazdasági érdekeit az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataitól[5], ezért a fokozottabb jogbiztonság érdekében meghatározta azokat a kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek minden esetben tisztességtelenek, I. melléklete minden ilyen gyakorlatot tartalmaz. Kizárólag ezek azok a kereskedelmi gyakorlatok, amelyeket eseti vizsgálat nélkül is tisztességtelennek kell tekinteni. Az irányelv ezt a felsorolást minden tagállamban alkalmazni rendeli.

A „Minden körülmények között tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlatok” címet viselő I. mellékletének 14. pontja szerint: „Piramiselvre épülő olyan eladásösztönző rendszer létrehozása, működtetése vagy támogatása, amelyben a fogyasztó annak lehetőségével számol, hogy jövedelemre tesz szert [helyesen: amelyben a fogyasztó díjat fizet annak fejében, hogy olyan jutalmat szerezhet], amely elsősorban más játékosoknak a rendszerbe való belépéséből ered, nem pedig a termékek eladásából, illetve fogyasztásából.”

A tényállás

A lottójátékok szervezésével foglalkozó, Belgiumban alapított Loterie Nationale közjogi részvénytársaság a rechtbank van koophandel te Antwerpen, afdeling Antwerpen (az antwerpeni kereskedelmi bíróság antwerpeni részlege, Belgium) előtt indított keresete különösen annak megállapítására irányult, hogy a Lucky 4 All rendszer tiltott, piramiselvre épülő eladásösztönző rendszernek vagy legalábbis megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül.

E bíróság az EUB 2014. október 7-én egy piramiselvre épülő litván eladásösztönző rendszer ügyében hozott ítéletére való hivatkozással[6] megállapította, hogy a Lucky 4 All rendszer kialakítása és támogatása ténylegesen megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül. Emellett azonban nem találta bizonyítottnak, hogy a Lucky 4 All rendszer már meglévő tagjai részére kifizetett jutalmak finanszírozása nem „elsősorban” vagy „elsődlegesen” az új résztvevők által fizetett pénzügyi hozzájárulásoktól függ.

A Loterie Nationale fellebbezést nyújtott be az ítélettel szemben a hof van beroep te Antwerpenhez (antwerpeni fellebbviteli bíróság, Belgium). Indokai szerint az első fokon eljáró bíróság tévesen mondta ki, hogy a Lucky 4 All rendszer nem minősül tiltott, piramiselvre épülő eladásösztönző rendszernek.

A kérdést előterjesztő bíróság megállapította, hogy a Lucky 4 All rendszer lehetővé teszi olyan csoportok létrejöttét, amelyek tagjai a Loterie Nationale által nyújtott lottósorsolásokon részt kívánnak venni. Az e rendszer alapgondolata szerint a játékosok együtt játszva, egymás nyerési esélyét kölcsönösen megnövelik. A játékosok teljes csoportja nyolc szintből álló piramist alkot, és egyszerre 9841 kombináció megjátszását teszi lehetővé.

Az Európai Unió Bíróságának ítélete a Lucky 4 All belga nyilvános lottójátékokban való kollektív részvételi rendszer kialakítása és támogatása tárgyú jogvitában, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló irányelv rendelkezésének értelmezésére vonatkozott

A bejelentkezéskor a rendszer minden új résztvevője a 10 euró összegű első díj megfizetésével egy „kezdőcsomagot” kap, a havi hozzájárulás ezt követően hozzávetőleg 43 euró, a résztvevő ennyiért juthat hozzá a lottószelvényekhez. A havi hozzájárulás átutalása után a játékosok egy online űrlapot tölthetnek ki, amely heti tíz számkombináció kiválasztását teszi lehetővé. Ezt követően e rendszer egyik képviselője az összes résztvevő szelvényeit leadja az értékesítőhelyen. Nyeremény esetén az összegek szétosztására előre meghatározott számítás szerint kerül sor. Valamely kombináció nyertesének a teljes nyeremény 50 százalékát fizetik ki, 40 százalékot pedig az e kombináció feletti nyolc szint között osztanak szét, figyelembe véve, hogy a Lucky 4 All rendszer minden egyes csoport első négy szintjét magának tartja fent, mivel a játékosokat csak az 5. szinttől engedik be. A fennmaradó 10 százalékot új kombinációk vásárlásába forgatják vissza. Végül az egymillió eurót meghaladó nyereményeket nem fizetik ki a játékosok részére, így esetleges nyereményeik tekintetében felső korlát érvényesül.

A kérdést előterjesztő hof van beroep te Antwerpen (antwerpeni fellebbviteli bíróság) emlékeztetett arra, hogy a 4finance-ítélet szerint a 2005/29 irányelv I. mellékletében meghatározott piramiselvre épülő eladásösztönző rendszerek tilalma három közös feltételen alapul. Az ügyben – álláspontja szerint – nem vitás, hogy a Lucky 4 All rendszer teljesíti az első két feltételt. A harmadik feltétel – a bíróság szerint – csak akkor teljesül, ha a már meglévő tagoknak kifizetett jutalmakat elsősorban az új résztvevők által befizetett díjakból finanszírozzák. E feltétel a befizetett díjak és a kifizetett jutalmak közötti közvetlen pénzügyi kapcsolat fennállását követeli meg. Ugyanakkor a rendszer betilthatóságának kérdésében – ha ez a kapcsolat csak közvetetten áll fenn – a bíróság bizonytalannak mutatkozott. Úgy vélte, hogy az EUB állásfoglalása a „4finance” ítéletében e tekintetben nem egyértelmű, ezért határozatával az eljárást felfüggesztette és előzetes döntéshozatal céljából kérdést intézett az EUB-hoz.

„A 2005/29 irányelv I. melléklete 14. pontja alkalmazásának feltétele-e, hogy csak akkor áll fenn tiltott, piramiselvre épülő rendszer, ha a pénzügyi ígéret már meglévő tagok felé történő beváltása: elsősorban vagy elsődlegesen az új tagok díjainak közvetlen továbbításától függ (»közvetlen összefüggés«), vagy elegendő, hogy a pénzügyi ígéret már meglévő tagok felé történő beváltása elsősorban vagy elsődlegesen a már meglévő tagok díjainak közvetett kifizetésétől függ, azaz, a már meglévő tagok a jutalmukat nem elsősorban vagy elsődlegesen a termékek vagy szolgáltatások eladásából, illetve fogyasztásából fedezik, hanem a pénzügyi ígéret beváltása elsősorban vagy elsődlegesen az új tagok belépésétől és díjaitól függ (»közvetett összefüggés«)?”

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

Az EUB következtetései és ítélete

Az EUB szerint az előterjesztő bíróságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy a 2005/29 irányelv I. mellékletének 14. pontja alapján be kell e tiltani a Lucky 4 All rendszert.

E körben az EUB korábbi ítéletében már kimondta, hogy a 2005/29 irányelv I. mellékletének 14. pontja értelmében vett, „piramiselvre épülő eladásösztönző rendszerek” tilalma három együttes feltételen alapul.

– Az eladásösztönzés azon az ígéreten alapul, hogy a fogyasztó gazdasági előnyre tehet szert.

– Eme ígéret beváltása további fogyasztóknak az ilyen rendszerbe való beléptetésétől függ.

– A fogyasztóknak ígért jutalom finanszírozását lehetővé tevő bevételek többsége nem tényleges gazdasági tevékenységből származik.[7]

A kérdést előterjesztő hof van beroep te Antwerpen arra várt választ, hogy az irányelv e rendelkezését úgy kell-e értelmezni, hogy ennek alapján valamely kereskedelmi gyakorlat még abban az esetben is „piramiselvre épülő eladásösztönző rendszernek” minősíthető, ha – álláspontja szerint – csak közvetett kapcsolat áll fenn az ilyen rendszerbe újonnan belépők által fizetett díjak és a már meglévő tagoknak kifizetett jutalom között.

Az EUB korábban már kimondta, hogy a fogyasztóknak ígért jutalom finanszírozásához elegendő bevételt biztosító tényleges gazdasági tevékenység hiányában a piramiselvre épülő eladásösztönző rendszer szükségszerűen a résztvevők gazdasági hozzájárulásán nyugszik, hiszen az e rendszerbe újonnan belépők azon lehetősége, hogy jutalmat kapjanak, főként a további belépők által fizetett díjaktól függ.[8]

Ez a rendszer csak „piramiselven alapuló” lehet, abban az értelemben, hogy a fenntarthatóságához az szükséges, hogy egyre több új résztvevő csatlakozzon a már meglévő tagoknak fizetendő jutalmak finanszírozása érdekében. Ez azt is jelenti, hogy a legutóbb csatlakozók az általuk fizetett díj után kevesebb eséllyel kaphatnak jutalmat. Ez a rendszer nem tartható fenn, ha a belépők számának növekedése – amelynek a rendszer fennmaradása érdekében elméletileg a végtelen felé kell tartania – már nem elegendő ahhoz, hogy fedezze a valamennyi résztvevőnek megígért jutalmat.[9] A „piramiselvre épülő eladásösztönző rendszernek” minősítés azt feltételezi, hogy az ilyen rendszerbe belépők pénzügyi hozzájárulást fizetnek.[10] E minősítéshez az szükséges, hogy kapcsolat álljon fenn az új belépők által fizetett díjak és a már meglévő tagoknak kifizetett jutalom között. E kapcsolat jellegéből az következik, hogy a fogyasztó által megszerezhető jutalom finanszírozása „főként” vagy „elsődlegesen” a rendszerbe újonnan belépők által később fizetett díjaktól függ.[11]

Magából az előírás szövegéből azonban nem vezethető le az, hogy a megkövetelt pénzügyi kapcsolatnak szükségszerűen közvetlennek kell lennie. Ami jelentőséggel bír, az az ilyen rendszerhez újonnan csatlakozók által fizetett díjak „fő” vagy „elsődleges” minősítése. E rendelkezés tehát olyan rendszerre alkalmazható, amelyben közvetett kapcsolat áll fenn az új belépők által fizetett díjak és a már meglévő tagoknak kifizetett jutalom között. Ezzel ellentétes értelmezése azzal a kockázattal járna, hogy megfosztaná hatékony érvényesülésétől, mivel a közvetlen kapcsolatra vonatkozó követelmény alapján könnyen megkerülhetővé válna a piramiselvre épülő eladásösztönző rendszerek abszolút tilalma.

Az ilyen rendszer fennállásához megkövetelt pénzügyi kapcsolat megítéléséből az EUB-hoz benyújtott iratokból megállapíthatóan az következik, hogy a nyerési esély – a tagsági díjhoz és rendszeres befizetésekhez kötött – korlátlan számú új játékos Lucky 4 All rendszerhez való csatlakozásával áll összefüggésben. A játékosok számának függvényében növekvő valószínűségű nyeremények tekintetében alkalmazott felső korlát szintén e rendszer finanszírozásához járul hozzá. Az ilyen pénzügyi kapcsolat így közvetett, de egyértelmű.

A fenti elemek vizsgálata alapján úgy tűnhet, hogy a Lucky 4 All hoz hasonló rendszer megfelel azon feltételeknek, amelyek alapján az irányelv értelmében „kereskedelmi gyakorlatnak” minősíthető, amennyiben az önmaga, vagyis e rendszer szervezői számára, nem pedig csupán a játékosok javára történő nyereség elérésére irányul. E tényezőket a kérdést előterjesztő hof van beroep te Antwerpennek kell megvizsgálnia.

A tényállás és a megállapítások alapján az előterjesztett kérdésre az EUB azt a választ adta, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv rendelkezései[12] alapján valamely kereskedelmi gyakorlat még abban az esetben is „piramiselvre épülő eladásösztönző rendszernek” minősíthető, ha csak közvetett kapcsolat áll fenn az ilyen rendszerbe újonnan belépők által fizetett pénzügyi hozzájárulás és a már meglévő tagoknak kifizetett jutalom között.

Lábjegyzetek:

[1] 2005/29/EK irányelv 1. cikk (1) és 5. cikk (2.) bekezdés [2] a Loterie Nationale – Nationale Loterij NV van publiek recht kontra Paul Adriaensen, Werner De Kesel, The Right Frequency VZW, C 667/15. sz. ügy 2016. december 15. ECLI:EU:C:2016:958 [3] 2005. május 11-ei európai parlamenti és tanácsi irányelv a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott „a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról” mellékletében foglalt rendelkezés értelmezésére vonatkozott [4] 2005/29/EK irányelv I. melléklet 14. pont [5] 2005/29/EK irányelv (8) preambulum-bekezdés [6] 2014. április 3-ai a „4finance” UAB kontra a Valstybinė vartotojų teisių apsaugos tarnyba C 515/12, EU:C:2014:211. (a továbbiakban: 4finance-ítélet) [7] 2014. április 3-ai 4finance-ítélet, C 515/12, EU:C:2014:211, 20. pont [8] 4finance-ítélet, 21. pont [9] 4finance-ítélet, 22. pont [10] 4finance-ítélet 23. pont [11] 4finance-ítélet 27., 28. pont [12] 2005/29 irányelv I. melléklet 14. pont

---