Jogok nélkül, de biztonságban?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az elektronikus forradalommal együtt lehetővé vált például a felhasználó adatainak, elektronikus eszközeinek azonosítása, mobil eszközeinek helymeghatározása és sok minden más. Eme adatok birtokában az adott személy magánélete igen pontosan ellenőrizhetővé válik. Ám joggal merülhet fel a magánélethez és a személyes szabadsághoz való jog sérelme. Kérdés, hogy az egyébként jogszerű célok érdekében, mint a terrorizmus elleni küzdelem és a bűnözés elleni harc, megengedhető-e az alapjogok korlátozása? Illetve, a biztonság fokozását szolgáló intézkedésekkel párhuzamosan a társadalmak vajon képesek lesznek-e szigorítani a politika és a biztonságért felelős intézmények civil kontrollját.

E dolgozat a Siegler Ügyvédi Iroda/Weil, Gotshal&Manges, az Új Jogtár és az Ars Boni által meghirdetett 2016. évi cikkíró-pályázat keretében született.

Az alapjogok korlátozásának lehetőségei? – A probléma nem új keletű, talán József Attila sorai adják vissza legjobban a lényegét az 1935-ben megjelent, Levegőt! című versben. „Számon tarthatják, mit telefonoztam/s mikor, miért, kinek./Aktákba irják, miről álmodoztam/s azt is, ki érti meg./És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot,/mely jogom sérti meg.” Ezek a sorok ma az alapjogok és az egyéni szabadság biztosítása valamint az egyén biztonsága között egyensúlyozó világban remekül értelmezhetőek. Az elektronikus úton továbbított adatok különös jelentőségűvé váltak és fontos eszközt jelentenek a bűncselekmények megelőzése, felderítése és üldözése szempontjából. Uniós szinten a 2005-ös londoni terrortámadás után fogalmazódott meg a távközlési adatok minél szélesebb körű megőrzésének gondolata. Ma az Unió közérdekű céljai között találjuk a terrorizmus elleni küzdelmet a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében valamint a bűncselekmények üldözését a közbiztonság fenntartása érdekében. Az elektronikus forradalommal együtt lehetővé vált a felhasználó adatainak, többek között az általa használt elektronikus eszköz azonosítása, a kommunikáció címzettjének, időpontjának, hosszának, valamint a mobil kommunikációs eszköz helyének meghatározása. Előfizetői szerződések adatbázisából visszakereshető a felhasználó neve, címe, telefonszáma, IP-címe. Ezen adatok birtokában igen pontosan követhető az adott személy tartózkodási helye társadalmi kapcsolatai, lényegében a magánélete ellenőrizhetővé válik. Ebben az esetben joggal merülhet fel a magánélethez és a személyes szabadsághoz való jog sérelme.

Kérdés hogy az egyébként jogszerű célok érdekében, mint a terrorizmus elleni küzdelem és a bűnözés elleni harc, megengedhető-e az alapjogok korlátozása? Illetve, hogy a megvalósítás nem haladja meg a szükségesség és arányosság mértékét? A biztonság fokozását szolgáló intézkedésekkel párhuzamosan a társadalmak vajon képesek lesznek-e szigorítani a politika és a biztonságért felelős intézmények civil kontrollját. Ráébredünk-e arra, hogy azok, akik a biztonságot hirdetik az emberi jogokkal szemben azok a demokratikus szabadságjogok minden korlátozásával a terroristák céljait teljesítik be önmagunkon.

A szabályozás egyik lehetséges alternatívája az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott Patriot Act. A patrióta törvény a 2001. szeptember 11.-i terrortámadást követően lépett életbe. Célja a terrorfenyegetettség elhárítása és a rendvédelmi szervek jogkörének kiterjesztése. Lényege, hogy felhatalmazta a Központi Nyomozó Iroda ügynökeit, hogy civilek személyes információit ellenőrizze, elolvassa az e-mailjeiket, lehallgassa a telefonbeszélgetéseiket, ha terrorizmus, tömegpusztító fegyverek alkalmazása vagy számítógépes zaklatás gyanúja merül fel. Továbbá azonnali intézkedések meghozatalára ad felhatalmazás, például elfogatóparancs kiadására vagy azonnali házkutatás elrendelésére. A törvény előtt az ilyenfajta információgyűjtés bírói engedélyhez volt kötve. Kérdések merülnek fel a személyi hatályt illetően. A törvényt eredetileg az országban működő terrorista sejtek felszámolására hozták. A terrorista fogalmát azonban sem a nemzetközi jog sem a biztonságpolitika nem határozza meg kielégítően. A törvény személyi hatálya ezért mindenkire vonatkozik, így az intézkedései mindenkivel szemben alkalmazhatók. A törvény számos területen megszünteti a bűnüldöző szervek korábbi szigorú ellenőrzését. Így a biztonság rovására valóban sérülhetnek az alapvető emberi jogok. Bizonyos esetekben megszüntette a bírói engedélyezést: a hatóságok saját jogkörükben dönthetnek a megfigyelés elrendeléséről. Kérdéses azonban hogy, az állam képes-e felszámolni a veszélyt, azáltal ha saját polgárai privát szféráját nem tartja tiszteletben.

Az EU-jog alkalmazása

Az Európai Bíróság immár hét évtizedes ítélkezési gyakorlata a tagállami jogalkalmazó számára dzsungelnek tűnhet.

Mikor kell a magyar bíróságnak hivatalból alkalmaznia az uniós jogot?

Melyek a tagállami kártérítési felelősség szabályai?

Melyek az előzetes döntéshozatali kérelem érdemi elbírálásának feltételei?

Könyvünk segít az eligazodásban és választ ad a kérdésekre.

Megrendelés >>

A törvény érdeme, hogy felülvizsgálta a „nemzetközi terrorizmus” és megalkotta a „belföldi terrorizmus” fogalmát. Eszerint a belföldi terrorcselekmények olyan cselekmények, amelyek az Egyesült Államok igazságszolgáltatásának hatáskörébe tartoznak, veszélyesek az emberi életre, céljuk hogy megfélemlítsék vagy kényszerítsék a civil lakosságot, befolyásolják a kormány magatartását tömegpusztító cselekményekkel, gyilkossággal vagy emberrablással.

Elfogadása ellen sokan szót emeltek mivel a törvény több helyen sérti az Egyesült Államok Alkotmányát. Többek között annak 4. kiegészítését, amely különböző biztosítékokat sorol fel bírósági eljárás esetén. A negyedik alkotmánymódosítás olyan szituációkban védi a polgárt a hatóságok zaklatása ellen, amikor ésszerűen elvárható a személyük és a tulajdonuk háborítatlansága. Az olyan bizonyítékok, amelyeket a hatóság az alkotmánymódosítást megkerülve szerzett meg, például házkutatás parancs kiadása nélkül, később nem használhatók fel a bírósági eljárás során. A Patrióta törvény azért is sérti a negyedik módosítás mivel kontrollálatlan hatalmat ad a szövetségi hatóságoknak, hogy privát információt szerezzenek. Például senkit nem lehet alapos ok nélkül házkutatásnak, lefoglalásnak alávetni, letartóztatni. Házkutatási parancsot csak bűncselekmény alapos gyanúja esetén lehet kiadni.

Magyarországon a közelmúlt európai terrortámadásait követően erősödött fel a biztonság iránti igény és vele együtt a törvényalkotási láz. Az Országgyűlés 2016. június 7-én szavazta meg az Alaptörvény hatodik módosítását, ezzel a különleges jogrendre vonatkozó szabályok kiegészültek a terrorveszélyhelyzet kategóriájával. A módosítás értelmében az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre kihirdeti a terrorveszélyhelyzetet. Ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kormányt rendkívüli intézkedések bevezetésére. Kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A kormány terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezéstől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedést hozhat. Például ellenőrizhetik az internet-, levél-, csomag- és postaforgalmat, a járműforgalom korlátozását és kijárási tilalmat vezethetnek be. A kormány a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezése után alkothat olyan rendeleteket, amely a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől eltér. Valamint sarkalatos törvényben meghatározott intézkedéseket vezethet be. Ezekről az intézkedésekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságát tájékoztatja. Ezen intézkedések hatálya a terrorveszélyhelyzet kihirdetéséig, de legfeljebb 15 napig tart. A módosítás lehetőséget ad a hadsereg bevetésére abban az esetben, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.

A törvényjavaslat indoklása szerint Magyarország biztonsági környezete az utóbbi időben jelentősen megváltozott. Olyan új típusú biztonsági kihívások jelentek meg amelyek, a korábbi klasszikus államközi fenyegetésre adott különleges jogrendi válaszokkal nem kezelhetők. Az Alaptörvény különleges jogrendi szabályainak kiegészítése szolgálja a terrorizmus jelentette újfajta kihívások megelőzését és kezelését. A módosítással több vonatkozó jogszabályt is módosítottak. Többek között a honvédelemről szóló törvény. Ez a törvény szabályozza részletesen, hogy a kormány milyen szabadságjogokat korlátozhat átmenetileg.

mobil bankolás

Az elektronikus eszközök adatainak birtokában az adott személy magánélete is igen pontosan ellenőrizhetővé válik

A szabadságjogok korlátozásának alkotmányos garanciáját az Alaptörvény Szabadság és Felelősség című része tartalmazza. Az I. cikk kimondja, hogy valamely alapvető jog csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, csakis a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A biztonság természetesen alkotmányos szinten elfogadott érték. Lényege annak hiányán keresztül ragadható meg. Az pedig fenyegetést, veszélyt, károsodást jelent és félelemmel, szenvedéssel jár. Az antiterrorista törvények legitimációja a biztonság jogi alapértéke. A terrorizmusból fakadó súlyos veszélyeztetettség a biztonsághoz való jogot olyan magas hierarchiai szintre emelte, amely megalapozhatja az alapjogokat korlátozó jogi normák megalkotását. El kell ismernünk, hogy a terrorizmus veszélyének erősödésével a demokratikus alapértékek megóvása érdekében szükségessé válhat azok korlátozása. Azonban megfelelő biztosítékként elengedhetetlen, hogy a közhatalmi szervek tartsák tiszteletben a rendkívüli körülmények között sem korlátozható alapjogokat. Folytonos körültekintéssel vizsgálják és alkalmazzák a szükségesség, az alkalmasság, az arányosság és ésszerűség mértékét. Ne sértsék meg az önkényesség tilalmát. Iktassanak alkotmányossági és törvényességi ellenőrzést a rendszerbe. Legvégül, azonnal oldják fel a szükségtelenné vált korlátozó intézkedéseket, ha a biztonsági helyzet nem indokolja fenntartásukat.

A szükségtelen jogalkotást akkor kerülhetjük el, ha felkészülünk a biztonságunkat fenyegető eseményekre. Egy sikeres terrortámadásra a politikusok általában megszorító intézkedésekkel reagálnak. Korlátozzák a szabadságjogokat és nagyobb hatalmat biztosítanak a rendvédelmi szerveknek. A sokkhatást pedig saját céljaik eléréséhez használják fel, újabb és újabb megszorító intézkedéseket vezetve be. Ez a szabadságjogok folyamatos leépüléséhez vezethet. Az ilyen elváltozásokkal szemben a hagyományos védelmet a bíróságok jelentik. Azonban erős és független szervezetrendszer nélkül e feladatukat nem tudják maradéktalanul ellátni. Bruce Ackerman, a Yale Egyetem jogi és politikatudományi professzora szerint a támadásokra egy „vészhelyzeti alkotmány” megalkotásával kellene felkészülni. A vészhelyzeti alkotmány lehetővé tenné olyan hatékony és rövidtávú intézkedések alkalmazását, amelyek mindent megtesznek egy második csapás megelőzése érdekében-, de amely alkotmány szilárd gátat emel a folyamatos szigorítások alkalmazása útjába. A felhatalmazottság nem jelentene problémát, hiszen az „alkotmányt” már a támadást megelőzően elfogadta az ország döntéshozó szerve, szemben az utólagos módosításokkal, kiegészítésekkel. Magyarország jogi berendezkedéséhez igazítva a vészhelyzeti alkotmány szigorú korlátokat állítana az egyoldalú hatalomgyakorlással szemben. Szükségállapotot csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghatározott időre lehetne elrendelni. A meghatározott idő leteltével a kivételes jogszabályok megszűnnének, kivéve, ha azok fenntartását többségileg megszavazták. Az ismételt szavazás már csak két hónapra adna felhatalmazást, majd ezt követően már 60 majd 70 százalékos abszolút többségre volna szükség. A lépcsőzetesen növekvő abszolút többség elve a különleges hatalomgyakorlási rendet viszonylag hamar megszüntetné, ugyanakkor a bűnüldöző szerveket a gyors felderítésre ösztönözné. A szükséghelyzetben fennálló hatalmi jogviszonyok körének meghatározása nehéz feladat. A második csapás megelőzése érdekében a terrorgyanús személyeket mindenképpen őrizetbe lehetne venni. A vészhelyzetre szóló alkotmány a szükséghelyzet egy pontos meghatározásán nyugszik: egy meglepetésszerű támadás utóhatása. Amikor nem tudható, hogy a terroristáknak csak szerencséjük volt vagy képesek további támadások végrehajtására. Az első támadást követően olyan rendkívüli hatáskörökkel kell felruházni a biztonsági szolgálatokat, amelyek az esetleges második támadás elhárításához szükségesek. A lépcsőzetesen növekvő mértékű abszolút többség elve garantálja a szokásos állapothoz való visszatérést, ha sikerült felszámolni a veszélyt jelentő tényezőket. Megfelelő kontroll nélkül mind többet és többet kellene feláldoznunk szabadságjogainkból ahhoz, hogy legyőzhessük a terroristákat. Az elképzelés a fékek és ellensúlyok rendszerén épül fel. Alkalmazása egy olyan új irányt jelentene, amely képes ellenállni a huszonegyedik században jelentkező tragikus merényleteknek és az ezeket követő, előre megjósolható pániknak illetve korlátlanná váló politikai cselekvéseknek. Végül egyensúlyt teremtene szabadságjogaink gyakorlása és a biztonsághoz való jogunk között.

Az általános közigazgatási rendtartás - jogszabálytükör

 A jogszabálytükör párhuzamos szerkesztésben mutatja az új és a régi törvény tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit. Ezzel a szerkesztéssel egyértelművé, jól láthatóvá válik a két törvény közötti különbség és azonosság is

Megrendelés >>

Források, felhasznált irodalom:

Chronowski Nóra: Szabadság kontra biztonság – az Alapjogi Chartába ütközik az adatmegőrzési irányelv, http://hpops.tk.mta.hu/blog/2014/05/az-alapjogi-chartaba-utkozik-az-adatmegorzesi-iranyelv (2016.09.15)

Representative F. James Sensenbrenner. Jr. https://www.congress.gov/bill/107th-congress/house-bill/03162 (2016.09.17)

Ádám Antal: A jogi alapértékek harmóniája és versengése, Polgári Szemle 2006. július–augusztus – 2. évfolyam 7-8. szám, http://epa.oszk.hu/00800/00890/00017/EPA00890_Polgari_Szemle_120.html/(2016.09.20)

Bruce Ackerman: A terrorizmus és az alkotmányos rend, Miskolci Jogi Szemle, III. évfolyam, 2008/2. szám

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • robot

    The robots haven’t just arrived to the workplace – now they are expanding skills, showing emotions, and interacting with us on a higher level. The advances happening in technology are visible, and it’s becoming evident that our „co-workers” are going to be machines and algorithms. The robots are coming and they coming fast – but for the problems coming with them, we have no legal answers whatsoever. Although these cases do not occur on a daily basis yet, it’s only a matter of time that we need to make the regulations for the robots in our society.

  • elemzés

    A szerző a kutatás-fejlesztés (K+F) jogi környezetének, különösen a jogintézmény adó- és büntetőjoggal fennálló viszonyának bemutatására törekszik, értekezve a párhuzamos felelősségről és az önálló tevékenyég körében végzett obligatórius, ex ante K+F-minősítés szükségességéről, az e kérdéskörben szerinte fellelhető törvényhozási mulasztásról.

  • sült kolbász

    A 2016. év során elfogadott adótörvény-módosítás alapján 2017. január 1-jétől 27-ről 18 százalékos mértékre csökken az adó mértéke az „étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom keretében megvalósult szolgáltatásnyújtások” után [1]. Majd az ezen szolgáltatások áfája 2018. január 1-jétől 5 százalékra változik. Az adócsökkentéstől a kormány a szektor fehéredését és a szolgáltatások minőségének javulását várja. Nagy kérdés, hogy a nem hagyományos vendéglátási formák, mint a street food, beletartoznak-e a szabályozásba?

  • 3D nyomtató

    A mindössze 30 éve létező 3D-s nyomtatással a szerzői jognak még nem sikerült felvennie a lépést az Egyesült Államokban. Sok a kérdés, a kétely, a per és a bizonytalanság, ám a joggyakorlat szép lassan kialakítja a végső szabályozást. Meg kell hagyni, hogy ez a jog szempontjából ingoványos talaj a fizikai világban egy „tektonikus lemez” lehet, amely alapjaiban rengetheti meg a jelenleg működő piacot, változtathatja meg a fogyasztói szokásokat, hiszen rengeteg lehetőség lakozik benne. Az ipari innováció felgyorsulhat, ezzel párhuzamosan jogsértések melegágya is lehet az otthoni eszközök elterjedése miatt, sürgető tehát egy jól átgondolt szabályozással előállni, megelőzendő a változások miatt jelentkező „földrengések” kellemetlen hatásait.

     

  • MNB

    A szerző az alábbi cikkben igyekszik bemutatni a gazdasági válsághoz vezető piaci kudarcok megakadályozására felerősödő, a pénzügyi rendszer egészét lefedő és ellenőrző makroprudenciális politika fogalomrendszerét és az MNB mint makroprudenciális hatóság elszámoltathatóságának problémáit.

  • pénzmosás

    Az alábbi írás a pénzmosás tényállásnak kritikájával foglalkozik, különösképp az ügyvédi tevékenység aspektusából vizsgálódva. A szerző azt a kérdést boncolgatja, az ügyvédtől hivatásának gyakorlása során mikor várható el a pénzmosás felismerése és mikor válhat maga is pénzmosóvá?

  • bíró

    Az alábbi írás a személyes névmás helytelen használatát szankcionáló jogalkotási törekvések jogelméleti szempontú kritikáját igyekszik az olvasó elé tárni. Kiindulásként emlékeztet a kanadai emberi jogi és büntető törvénykönyvet érintő törvénymódosítási javaslatra, mely alapján diszkriminációnak, büntetendőnek minősülne, ha valaki nem veszi figyelembe embertársainak a választott személyes névmását (pl. zen, Mx., han, stb.), és szándékosan nem aszerint hivatkozik rá. E szabályozási kísérletet minden bizonnyal ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságával is.

  • Franciaország

    Az alábbi cikk a fátyolviselés franciaországi alapjogi aspektusait vizsgálja, különösen, hogy ez a kérdés régóta áll politikai, kulturális és alapjogi szempontú viták kereszttüzében. Jelen írás azonban – a francia szabályozás bemutatásával – mindenekelőtt arra keresi a választ, milyen indokok mentén korlátozható a fátyolviselés, s korlátozható-e egyáltalán az alapjogok sérelme nélkül?

  • nyugdijas

    Az alábbi cikk a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató árubemutatók valóságát és annak jogi szempontú értékelését próbálja meg az olvasó elé tárni. A szerző rámutat arra, a fogyasztóvédelmi uniós irányelv kifejezett célként tűzi ki a tagállamok jogalkotása számára, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben különösen védeni kell bizonyos fogyasztói csoportokat, köztük azokat, akik koruk, hiszékenységük, illetve szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk miatt különösen kiszolgáltatottak.

     

  • zaklatás

    Nem kétséges, ha a zaklatás témája a közbeszédben felvetődik, túl sok sztereotípia és igen kevés megbízható információ áll rendelkezésünkre. A laikusoknak természetesen nem feladatuk, hogy a (jog)tudományos definíciókkal tisztában legyenek, épp ezért az alábbi írás szerzője e sztereotípiákat szeretné eloszlatni, egyben felvázolni a zaklatás tényleges büntetőjogi valóságát.

  • laptop, tanulás

    2016-ban immár negyedik alkalommal kerül megrendezésre az Ars Boni Cikkíró Pályázat a Siegler Ügyvédi Iroda/Weil, Gotshal & Manges és az Új Jogtár támogatásával.

  • olimpia

    A nyáron hatalmas szenzáció volt, hogy Kenderesi Tamás az olimpiai 3. helyezése után azt nyilatkozta a sajtónak, „rám férne egy-két sajtburesz”. Erre az őszinte vallomásra több ismert (magyar) hamburgerárusító is rárepült: a Zing Burgernél például a „sajtburesz” szó bemondásáért ingyen sült krumpli járt. Habár az úszókat övező figyelmet sokan igyekezték meglovagolni más, esetleg személyi jogot sértő módokon is (pl. Hosszú Katinka), ebben az esetben a Magyar Olimpiai Bizottság „jogi lépéseket”, vagyis keresetindítást tervezett, míg a többi esetben beérte a védjegyjogot sértő magatartás abbahagyására való felszólítással.

  • paragrafusjel és egér

    A szerző a közösségi média és a munkajog kapcsolatát boncolgatva arra keresi a választ: mit szabad „lájkolni” és megosztani munkavállalóként? Az írás – tágabban – a közösségi felületeken közzétett tartalmak és a munkáltatói felmondás összefüggéseit, jogszerűségét vizsgálja, valamint a munkáltatói szabályzatok jelentőségét hangsúlyozza.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!