Nyomtatószalonunk kínálatából: Mona Lisa, Disney-plüssfigura

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A mindössze 30 éve létező 3D-s nyomtatással a szerzői jognak még nem sikerült felvennie a lépést az Egyesült Államokban. Sok a kérdés, a kétely, a per és a bizonytalanság, ám a joggyakorlat szép lassan kialakítja a végső szabályozást. Meg kell hagyni, hogy ez a jog szempontjából ingoványos talaj a fizikai világban egy „tektonikus lemez” lehet, amely alapjaiban rengetheti meg a jelenleg működő piacot, változtathatja meg a fogyasztói szokásokat, hiszen rengeteg lehetőség lakozik benne. Az ipari innováció felgyorsulhat, ezzel párhuzamosan jogsértések melegágya is lehet az otthoni eszközök elterjedése miatt, sürgető tehát egy jól átgondolt szabályozással előállni, megelőzendő a változások miatt jelentkező „földrengések” kellemetlen hatásait.

 

E dolgozat a Siegler Ügyvédi Iroda/Weil, Gotshal & Manges, az Új Jogtár és az Ars Boni által meghirdetett 2016. évi cikkíró-pályázat keretében született.

Bevezetés

A háromdimenziós nyomtatás (3D) napjaink egyik legjelentősebb innovatív technológiája, amely gyors előretörésével megváltoztathatja a világot. Gondoljunk csak bele: mi történne, ha otthonunkban bármit elő tudnánk állítani; egy kanapét, gyógyszereket, vagy akár híres festmények replikáit a nappalink falára?

Ez az elképzelés nem is olyan utópisztikus, mint feltételeznénk. A „print-on-demand” szolgáltatások egyre elterjedtebbek, a 3D-s nyomtatók ára csökken, így a magánszemélyek körében is egyre elérhetőbbek. Kijelenthetjük tehát, hogy nincs is olyan messze az az idő, amikor a mindennapi életünk szerves részévé válik majd ez az eszköz. Mi a helyzet azonban a tömeges előállítás vagy másolás jogi vonatkozásaival, különös tekintettel a szellemi tulajdonvédelemre? Fókuszpontom az Amerikai Egyesült Államok joga, amelynek fényében megvilágíthatók a 3D-s nyomtatás szerzői jogi aspektusai és a problémákra adott válaszok, esetleges további felmerülő kérdések.

Mi is az a 3D-s nyomtatás?

Kiinduló pontunk a 3D-s nyomtatás jellemzőinek tisztázása, hogy jobban érthetőek legyenek a terület szabályozásával kapcsolatos bizonytalanságok. Dióhéjban arról van szó, hogy digitális terveket valósíthatunk meg egy speciális eszköz segítségével, amely több ezer réteget egymásra „nyomtatva” realizálja három dimenzióban a rendszerbe táplált elképzelést. Bármilyen anyaggal képes dolgozni, legyen az műanyag, fém vagy éppen emberi szövet. Az egész procedúra alapja tehát egy számítógépes dizájn-fájl, az úgynevezett „Computer Aided Design file” (röviden: „CAD-fájl”), amely egy 3D-s modellező programmal vagy speciális 3D-s szkenner segítségével készül, és a nyomtatónak szóló instrukciókat tartalmazza a rétegek pontos elhelyezkedéséről és jellemzőiről. Kétféle tevékenység végezhető tehát a 3D-s nyomtatóval: eredeti mű megalkotása, vagy egy meglévő lemásolása.

Az elkészíthető tárgyaknak csak a képzelet szabhat határt. Ahogy egyebek, például könyvek esetében is felmerül a felhasználókban, hogy másolással könnyebb, gyorsabb és költséghatékonyabb lehet hozzájuk jutni, úgy a 3D-s nyomtatás adta végtelen replikációs lehetőség kapcsán is megfogalmazódott a vásárlás helyetti másolás igénye. Erre a dilemmára példaként hozható, hogy az audiovizuális ipar nagy törésként élte meg az internet elterjedésével járó online kalózkodás megjelenését. Mind a mai napig nem létezik tökéletes fegyver a jelenség ellen, eredménye pedig az lett, hogy a felhasználók jogsértő módon ugyan, de ingyen hozzájutnak a filmekhez és zenékhez, ezzel hatalmas bevétel kiesést okozva a jogosultaknak. Vajon ez lesz az eredménye a 3D-s nyomtatásnak is? A gyártók és eladók profitja veszélybe kerül majd emiatt? És egyáltalán: szabad-e bármit ilyen nyomtatóval lemásolni?

Tárgyak szerzői jogi védelme

Ingyenes Jogtár felhasználói képzés

Szeretné gyorsabban, hatékonyabban használni Jogtárát?
Jöjjön el hozzánk és mi 4 óra alatt, gyakorlati oktatás keretében, térítésmentes tanfolyamainkon megmutatjuk a „mesterfogásokat”! 

Időpontok, jelentkezés >>

A US Copyright Act. szabályai szerint fizikai tárgy csak akkor élvez szerzői jogi védelmet, ha az művészi értékkel bír, és nem használati tárgy (’useful object’). A 101.§ definíciója szerint ez utóbbinak akkor tekintünk valamit, ha legjellemzőbb tulajdonságát nem a kinézete vagy az általa közvetített információ hordozza, hanem használati funkciója határozza meg. Ilyen például egy csapszeg, egy mobiltelefon tok, vagy egy ajtókilincs. Ha viszont az adott mobiltelefon tok egyedi mintával van díszítve, akkor ez az elkülöníthető művészi koncepció szerzői jogi védelmet élvez. Aki tehát otthon 3D-s nyomtatással előállított tárgyakkal szeretné a helyettesíteni háztartásában keletkezett hiányokat, az a szerzői jogok megsértése nélkül készíthet magának főzőkanalat, vagy pótolhatja a macska által levert vázát, kivéve persze, ha az Zsolnay-mintás volt, hiszen ebben az esetben külön engedély nélkül csak egy vágott virágok vízben való tárolására alkalmas vázaformájú használati tárgyat készíthet. A választóvonal tehát védendő és nem védendő dolog között annak eldöntése, hogy használati tárgy e vagy sem.

Amerika a korlátlan lehetőségek hazája, na meg a féktelen perlekedésé is. Jogesetek sora jelzi, hogy még nem alakult ki pontos szabályrendszer arra nézve, mely tárgyak érdemelnek, és melyek nem kaphatnak szerzői jogi védelmet a 3D-s nyomtatás világában. Hol máshol találhatnánk olyan ügyet, ha nem Amerikában, mint a Cheerleader Uniforms, amelyben két pom-pomlány-ruhát gyártó cég ütközik össze hasonló termékeik miatt. Az ügy tárgya, hogy a pom-pomlányok uniformisán lévő különféle színű csíkok a funkcionalitásuk részét képezik e vagy sem, így a szóban forgó csíkok és egyéb minták szerzői jogi védelmet kaphatnak e. Az „elválaszthatósági tesztet” alkalmazva próbálta elkülöníteni a bíróság, hogy a vegyesen funkcionális és művészi tárgyak ezen tulajdonságai szétválasztva kaphatnak e védelmet. Az egyik fél érve szerint a szóban forgó „szerelés” egyszerűen egy rakott szoknya és egy csőtop, a másik fél szerint viszont pont a jellegzetes minták teszik pom-pomlány-ruhává, így azoknak szerzői jogi védelmet kell élvezniük. Vegyes vélemények születtek, hiszen a csíkok, mint minták adják az uniformisjelleget a szoknya és felső kombinációnak, valamint semmi közük – az egyébként használati tárgyként megítélt – sportruházat-funkcióhoz, megkülönböztető jellegük van. Más tárgyakon is megjelenve azonban nem biztos, hogy hordozzák ugyanezt a jelentéstartalmat. Az ügyben jövő év elején várható végső döntés és remélhetőleg emellett egy úttörőnek számító, a jelenleg létező 10 különféle tesztet egybegyúró, egységes teszt is napvilágot lát majd.

Biztosan mindenki emlékszik Katy Perry 2015-ös Super Bowl Halftime Show-jára, és a performansz után felkapott „bal oldali cápára”, vagyis a cápajelmezben, bal oldalon viccesen figurázó táncosra. Egy Fernando Sosa nevű dizájner megcsinálta 3D-s nyomtatható változatban az ikonikus jelmezt és feltette a Shapeways oldalára (erről részletesebben később), hogy árulja azt. Katy Perry jogi képviselői szinte azonnal felszólították, hogy vegye le a tartalmat az oldalról az énekesnő szerzői jogaira hivatkozva. Az amerikai jog szerint a jelmezek, hasonlóan a ruházathoz, használati tárgynak minősülnek, tehát nem védettek a szerzői jog által. Ahhoz hogy azok legyenek, hordozniuk kell egy, a funkcionalitásnál dominánsabb, elkülöníthető egyedi jelleget. Ilyen például az Animal Fair, Inc. kontra Amfesco Industries, Inc.-ügyben szereplő medveláb-alakú szőrös papucs, amelynek élethű kialakítása a bíróság szerint olyan művészi tartalommal bír, amely teljesen elkülöníthető a lábbeli funkciótól, így a koncepció szerzői jogi védelmet kaphatott. Hasonló érvelés hangzott el a National Theme Productions kontra Jerry B. Beck, Inc.-ügyben is, amelyben a bíróság úgy döntött egy varázslatos sárkány és egy „nyúl a kalapban” kosztüm esetében, hogy jelmez-mivoltuk eltörpül az egyedi, művészi megvalósítás mellett. Mivel a „bal oldali cápa” nem igazán a jelmez kinézete, inkább a benne viccesen mozgó táncos miatt lett híres, a „jobb oldali cápa” ugyanilyen öltözékben rendesen elő tudta adni a koreográfiát, talán nem is a szerzői jogok, hanem inkább védjegy vagy szabadalmi jog területén kéne keresgélni a 3D-s nyomtatott változat jogsértő mivoltának okait.

3D nyomtató

Egyre terjednek az otthoni 3D-s nyomtatók is

Egy másik ügy, a Carol Barnhart Inc. kontra Econ. Cover Corp. „főszereplője” egy próbababa volt. A bíróság megállapította, hogy legfőbb funkciója felsőruházat bemutatása, ez az, ami alapján meg kell ítélni, így a „külcsín” nem érdemel szerzői jogi védelmet. Ugyanígy egy kerékpártároló formabontó, hullámos alakja sem bizonyult elégnek a védelem elnyeréséhez a használati funkció mellett a Brandir Int’l, Inc. kontra Cascade Pac. Lumber Co.-ügyben.

A szerzői jogi védelem mindenesetre automatikus, így a mű megszületésétől fogva él és semmilyen többletmagatartás nem szükséges az elnyeréséhez, nem úgy, mint a szabadalom vagy a védjegy kapcsán. Emiatt nagyon nehéz felfedezni a fent részletezett választóvonalat, nincs semmilyen „kézzel fogható bizonyíték” a jogászok kezében a szerzői jogi védelem meglétéről. Természetesen azon tárgyak másolása, amelyek nem élveznek szerzői jogi védelmet, még ütközhetnek szabadalmi vagy védjegy jogba, pont ez a lényege az „elválaszthatóság tesztnek” is, így nagyon körültekintően kell eljárni.

A CAD-fájl védelméről

A 3D-s nyomtatás legfontosabb eleme a CAD-fájl, amely nélkül gépünk gyakorlatilag működésképtelen. Ez a nyomtatást irányító program élvezhet szerzői jogi védelmet?

Manapság fellendült ezeknek a fájloknak a piaca, hiszen sokan adnak-vesznek saját maguk által kreált találmányok és tárgyak megvalósítását lehetővé tevő „dizájn-fájlokat”. Ezek legfőbb tulajdonsága, hogy nem másoltak, hanem egyedi, eredeti jelleget hordozó ötletek. Egy eredeti tárgy 3D-s szkennelése révén egyébként ugyanígy CAD-fájl születik, ám ott az eredeti mű szerzői jogaival is foglalkoznunk kell, így erről majd később teszek említést.

A zeneipar példáján okulva ugyanúgy szükség van a 3D-s nyomtatott termékeknek és a CAD-fájloknak piacra, mint annak idején az interneten megjelenő mp3 formátumú zenéknek. Először nagy erőkkel próbálták blokkolni a terjedésüket, ám a fogyasztói igények felismerése után elérésüket segítő online tereket hoztak létre, amely biztosítja a legális úton való megszerzésüket. A 3D-s nyomtatás területén meglévő piaci rést is gyorsan betömték olyan internetes szolgáltatók, mint a Shapeways, amely megfelelő platformot biztosít a CAD-fájlok feltöltéséhez és a termékek piacra dobásához. A weboldalon kategóriánként kereshetünk, majd a kért termék alkotó által beküldött CAD-fájljának felhasználásával kinyomtatják az árut („print-on-demand szolgáltatás”) és azt kézbesítik a vásárlónak. Így rövid idő alatt hozzájuthatunk dizájnerek által tervezett egyedi ékszerekhez, dísztárgyakhoz, egy extra bornyitóhoz, de még híres mémek mintájára készült figurákhoz is.

A másik fő menüpont alatt arra buzdítják az alkotókat, hogy elképzeléseiket alakítsák át CAD-formátumúvá, küldjék be, a Shapeways pedig segít a termékek piacra léptetésében.

A Shapeways rendszerében magukat a dizájn-fájlokat nem értékesítik. Természetesen igény erre is van, hiszen akik rendelkeznek 3D-s nyomtatóval, azokat csak a nyomtatható fájlok érdeklik, életre hívni otthon szeretnék a tárgyakat. Az ezzel foglalkozó egyik legismertebb internetes szolgáltató a Thingiverse nevet viseli, amelynek oldalára az alkotók feltölthetik fájljaikat, majd a felhasználók azokat letölthetik és kinyomtathatják. Az egyes tárgyakhoz tartozó leírás tartalmazza többek között a kompatibilis nyomtatóeszközök típusát is.

A CAD-fájlok, mint eredeti elképzeléseket hordozó művek szerzői jogi védelem alatt állnak, az azokból kinyomtatott tárgyak egyébként elkülönülten nem élveznek védelmet, hiszen nincs újdonság bennük, csupán a fájl tartalmának fizikai megvalósulásai.

Egy háromdimenziós tárgy beszkennelésével kapott dizájn-fájl azonban minden bizonnyal a szkennelt tárgytól elkülönülve nem érdemel védelmet, hiszen célja csupán az objektum pontos másának elkészítése, amely nem hordoz külön művészeti értéket. Nefertiti ókori egyiptomi királynő 3000 éves mellszobrát két német művész a Neues múzeumban egy mobileszközzel titokban 3D-szkennelte. Ez hatalmas sajtóvisszhangot kapott és kérdések sorát vetette fel: megsértettek-e ezzel a cselekménnyel bármilyen jogot? Van bármilyen szerzői jogosultságuk a szkennelt fájlon? Mivel több ezer éves tárgyról beszélünk, a védelmi idő (ha ragaszkodnánk ehhez a koncepcióhoz) már rég letelt, a szobor pedig kulturális jelentősége miatt közkincs, és mint olyan, bárki által felhasználható szerzői jogi értelemben. Szkennelése ez alapján tehát nem sértett semmilyen jogot. A fájlon pedig a fent említett művészi jelleg hiánya miatt nem áll fenn az eredeti szobortól elválasztható szerzői joga a két művésznek. A szerzői jog alapján tehát nem korlátozható az ilyen szkennelt változatok készítése.

Ingyenes Jogtár felhasználói képzés

Szeretné gyorsabban, hatékonyabban használni Jogtárát?
Jöjjön el hozzánk és mi 4 óra alatt, gyakorlati oktatás keretében, térítésmentes tanfolyamainkon megmutatjuk a „mesterfogásokat”! 

Időpontok, jelentkezés >>

Védelmi eszközök

Mivel nem mindig esik egybe az alkotó, a CAD-fájl elkészítője és a 3D-s nyomtatót kezelő személye, felmerül a kérdés, ki lehet szerzői jogi jogosult egy 3D-s nyomtatás folyamán? Mindegyik szereplő a készítési folyamat szempontjából fontos, el nem hagyható magatartást végez, így ha a fázisokat különálló személyek végzik, a végeredményen közösen gyakorolhatják jogaikat.

A szerzői jogok biztosításának eszközei azonban még nem elég kiforrottak, csupán ötletek vannak arra, milyen módon lehetne kivitelezni a biztos védelmet. A legalapvetőbb, hogy ha a jogosultak valamelyike észleli, hogy a fájlt jogellenesen megszerezve valaki kereskedelmi forgalomba bocsátja a kinyomtatott tárgyakat, jogi útra terelhetik a dolgot. Ilyen problémák megelőzésére létezik egy javaslat, miszerint minden CAD-fájlt el kellene látni egy azonosító kóddal, amit beolvasva a nyomtató egy globális adatbázisból kiszűrné a jogsértő tartalmakat. Egy másik meghatározná a fájlok kinyomtatásának számát, így a nyomtató nem működne, ha úgy érzékeli, hogy meghaladná a kvótát. Mások egy fehér- és egy feketelistát építenének a nyomtatókba. Annyi bizonyos, hogy digitális úton kéne biztosítani, hogy csakis jogszerű forrásból beszerzett fájlokat lehessen nyomtatni, a jogosult által engedélyezett számban.

Konklúzió

A tárgyaltak után megállapítható, hogy a mindössze 30 éve létező 3D-s nyomtatással a szerzői jognak még nem sikerült felvennie a lépést az Egyesült Államokban. Sok a kérdés, a kétely, a per és a bizonytalanság, ám a joggyakorlat szép lassan kialakítja a végső szabályozást. Meg kell hagyni, hogy ez a jog szempontjából ingoványos talaj a fizikai világban egy „tektonikus lemez” lehet, amely alapjaiban rengetheti meg a jelenleg működő piacot, változtathatja meg a fogyasztói szokásokat, hiszen rengeteg lehetőség lakozik benne. Az ipari innováció felgyorsulhat, ezzel párhuzamosan jogsértések melegágya is lehet az otthoni eszközök elterjedése miatt, sürgető tehát egy jól átgondolt szabályozással előállni, megelőzendő a változások miatt jelentkező „földrengések” kellemetlen hatásait.

Források, felhasznált irodalom:

U.S. Copyright Act

Julie Ahrens: 3D Printing and Copyright The Copyright. Law and New Media Law Newsletter, Volume 17 (2013) Issue 3

Tesh W.Dagne&ChelseaDubeau: 3D PrintingandtheLaw: Are CADFilesCopyright-protected? Intellectual Property Journal, [28I.P.J.]

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • MNB

    A szerző az alábbi cikkben igyekszik bemutatni a gazdasági válsághoz vezető piaci kudarcok megakadályozására felerősödő, a pénzügyi rendszer egészét lefedő és ellenőrző makroprudenciális politika fogalomrendszerét és az MNB mint makroprudenciális hatóság elszámoltathatóságának problémáit.

  • nyugdijas

    Az alábbi cikk a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató árubemutatók valóságát és annak jogi szempontú értékelését próbálja meg az olvasó elé tárni. A szerző rámutat arra, a fogyasztóvédelmi uniós irányelv kifejezett célként tűzi ki a tagállamok jogalkotása számára, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben különösen védeni kell bizonyos fogyasztói csoportokat, köztük azokat, akik koruk, hiszékenységük, illetve szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk miatt különösen kiszolgáltatottak.

     

  • zaklatás

    Nem kétséges, ha a zaklatás témája a közbeszédben felvetődik, túl sok sztereotípia és igen kevés megbízható információ áll rendelkezésünkre. A laikusoknak természetesen nem feladatuk, hogy a (jog)tudományos definíciókkal tisztában legyenek, épp ezért az alábbi írás szerzője e sztereotípiákat szeretné eloszlatni, egyben felvázolni a zaklatás tényleges büntetőjogi valóságát.

  • laptop, tanulás

    2016-ban immár negyedik alkalommal kerül megrendezésre az Ars Boni Cikkíró Pályázat a Siegler Ügyvédi Iroda/Weil, Gotshal & Manges és az Új Jogtár támogatásával.

  • Alaptörvény

    A nemzeti alkotmányos identitás a nemzeti alkotmányok egy olyan magja, amely azokat a normákat, célkitűzéseket, elveket és értékeket tartalmazza, amelyek megkülönböztetik őket más államoktól, nemzetektől.

  • pénzmosás

    Az alábbi írás a pénzmosás tényállásnak kritikájával foglalkozik, különösképp az ügyvédi tevékenység aspektusából vizsgálódva. A szerző azt a kérdést boncolgatja, az ügyvédtől hivatásának gyakorlása során mikor várható el a pénzmosás felismerése és mikor válhat maga is pénzmosóvá?

  • bíró

    Az alábbi írás a személyes névmás helytelen használatát szankcionáló jogalkotási törekvések jogelméleti szempontú kritikáját igyekszik az olvasó elé tárni. Kiindulásként emlékeztet a kanadai emberi jogi és büntető törvénykönyvet érintő törvénymódosítási javaslatra, mely alapján diszkriminációnak, büntetendőnek minősülne, ha valaki nem veszi figyelembe embertársainak a választott személyes névmását (pl. zen, Mx., han, stb.), és szándékosan nem aszerint hivatkozik rá. E szabályozási kísérletet minden bizonnyal ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságával is.

  • Franciaország

    Az alábbi cikk a fátyolviselés franciaországi alapjogi aspektusait vizsgálja, különösen, hogy ez a kérdés régóta áll politikai, kulturális és alapjogi szempontú viták kereszttüzében. Jelen írás azonban – a francia szabályozás bemutatásával – mindenekelőtt arra keresi a választ, milyen indokok mentén korlátozható a fátyolviselés, s korlátozható-e egyáltalán az alapjogok sérelme nélkül?

  • olimpia

    A nyáron hatalmas szenzáció volt, hogy Kenderesi Tamás az olimpiai 3. helyezése után azt nyilatkozta a sajtónak, „rám férne egy-két sajtburesz”. Erre az őszinte vallomásra több ismert (magyar) hamburgerárusító is rárepült: a Zing Burgernél például a „sajtburesz” szó bemondásáért ingyen sült krumpli járt. Habár az úszókat övező figyelmet sokan igyekezték meglovagolni más, esetleg személyi jogot sértő módokon is (pl. Hosszú Katinka), ebben az esetben a Magyar Olimpiai Bizottság „jogi lépéseket”, vagyis keresetindítást tervezett, míg a többi esetben beérte a védjegyjogot sértő magatartás abbahagyására való felszólítással.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!