Ítélet Magyarországon

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy per 167 tárgyalási napja másfél órába sűrítve – a száraz tényeket tekintve ez az Ítélet Magyarországon című dokumentumfilm egy mondatban. Emellett azonban sokkoló tényekkel, ki nem mondott mondatokkal, felfoghatatlan képekkel ad helyzetérzékelést napjaink Magyarországáról a romák elleni támadássorozat tárgyalásán keresztül.

A hat halálos áldozatot és két súlyos sérültet követelő, cigányok elleni támadássorozat négy gyanúsítottjának pere 2011. március 25-én kezdődött és 2013. augusztus 6-án, az ítélet kihirdetésével ért véget. Bár az első és az utolsó napon hatalmas volt a média érdeklődése, csupán egyetlen stáb, Hajdú Eszter csapata dokumentálta a per mind a 167 napját. A felvett kétezer órányi anyagból megrázó dokumentumfilm született Ítélet Magyarországon címmel.
.
A rendező jó érzékkel válogatta ki a minden kommentárnál beszédesebb részleteket. Például azokat, amikor a vádlottak rasszista voltának igazolására beidézett tanúk minden nyelvi leleményüket bevetve igyekeznek nem kimondani, konkrétan milyen fajgyűlölő mondatok hangzottak el a közös beszélgetéseken, amikor kijelentik: körülöttük mindenki, „minden normális” ember így gondolkodik – nem értik, mi ezen a különös? Azt, amikor egyikük jól láthatóan a 88-as számot formázó övcsatot viselve vonul le a tanúk padjához (a 88-as szám utalás a Heil Hitler!-re). Azt, ahogyan az ítélethirdetéskor a teremben az egyik érdeklődő olyan pólót visel, amelyen a három életfogytiglanra ítélt vádlott fényképe alatt a Hősök felirat olvasható. Azt, ahogyan az egyik gyilkosság helyszínére kiérkező mentősök, tűzoltók képtelenek válaszolni arra, miért nem próbálták újjáéleszteni az ötéves kisfiút, vagy arra, hogyan nézhették a golyók ütötte sebeket „a lehulló deszkákban lévő szögek által okozott” sérülésnek. A vádlottak próbálkozásait, hogy konkrétumokat nem tartalmazó, sablonos mondatokkal elérjék, engedjék el őket, mert ez „koncepciós per”, mert „megsértették a jogaikat”. Azt, ahogyan a tárgyalást elnöklő Miszori László, a Budapest Környéki Törvényszék tanácsvezető bírája időről időre jól-rosszul megküzd azért, nehogy elfogultsággal vádolhassák meg, s megértesse az érintettekkel, azért vannak ott, hogy kiderüljön az igazság. Azt, ahogyan az áldozatok hozzátartozói gyakran nem találják a helyüket a bíróságon, ahogyan nem a kérdésre válaszolva vádaskodnak, mert úgy érzik, végre valaki odafigyel rájuk. Azt, amikor egyikük az őt kérdező vádlottra nézve azt mondja: én vagyok annak a nőnek a testvére.

Miszori László tanácsvezető bíró – Ítélet Magyarországon

Nincsen egyetlen felesleges pillanat sem, minden történés közelebb visz nemcsak az eset megismeréséhez, de ahhoz is, hogy megtudjuk, hogyan zajlik egy hazai per. Annak, aki azt gondolja, az amerikai filmekből tudja, mi történik egy tárgyalóteremben, az Ítélet Magyarországon kötelező darab. 

Az egyetlen fillér állami támogatás nélkül, magyar-német-portugál koprodukcióban, független dokumentumfilmként elkészült alkotás az elmúlt hónapokban számos díjat begyűjtött. Világpremierje a világ egyik legrangosabb dokumentumfilm-fesztiválján, az IDFA-n (International Documentary Filmfestival Amsterdam) volt, amelyre 2013-ban négyezer filmet neveztek: a száz versenyprogramba jutott alkotás közül az Ítélet Magyarországon az első háromban végzett. Idén díjat nyert a Trieste Film Festivalon (CEI Prize), a One World Prague-on (Best Film Award) és a Go East-en is (Best Documentary Award).

A Toldi Mozi május 29-én tűzi műsorára a dokumentumfilmet.

---