New York-i séták a tudomány körül

  • Értesítő a rovat cikkeiről

New York a világ kereskedelmi és pénzügyi központja, de keveseknek jut eszébe, hogy egyben a világ egyik legfontosabb tudományos centruma is. Egy színvonalas kötet látványosan hívja fel erre a figyelmet.

„E könyv elkészítését elsősorban New York és a tudomány szeretete motiválta” – írja Hargittai István és Hargittai Magdolna New York-i séták a tudomány körül című legújabb, 2017 tavaszán megjelent munkájukban. A Széchenyi-díjas kémikus, akadémikus házaspár eddigi kiadványaiban elsősorban azokat a beszélgetéseket foglalta össze, melyeket találkozásaik során jeles, sokszor Nobel-díjas tudósokkal folytatott a nagyvilágban, vagy azoknak a magyar származású tudósoknak az életművét, akik az Egyesült Államokban váltak világhírűvé. (Lásd korábbi írásainkat e könyvekről: Különleges elmék: Találkozás 111 híres tudóssal; A marslakók bölcsessége.)

Két esztendeje Budapesti séták a tudomány körül címmel publikáltak könyvet, melyben a magyar főváros tudománnyal kapcsolatos művészeti alkotásait, emlékhelyeit mutatták be, gazdag fotóösszeállítással. E munka folytatásának tekinthető a mostani kiadvány, mely különleges érdekességeket rejt magában. A többségében a szerzők által készített és publikált fényképek száma eléri a nyolcszázat! Annak ellenére, hogy New York tudományos szuperhatalom-jellegéhez képest viszonylag kevés művészeti alkotás, emlékmű, emléktábla örökít meg tudósokat, tudománnyal összefüggő eseményeket. Ennek okát részben abban is látják a szerzők, hogy míg az európai városokban, így Budapesten is, az emlékművek jó része közpénzből létesült, addig New Yorkban főleg egyéni kezdeményezés és anyagi hozzájárulás eredményeként.

S hogy miért tekinthető tudományos szuperhatalomnak az amerikai nagyváros? Részben, mert jó pár nemzetközileg vezető kutatóintézet, egyetem, sőt középiskola található New Yorkban, melyek sok neves tudóst adtak a világnak (nagy számban későbbi Nobel-díjasokat). Részben azért is, mert a város a saját nevelésű tudósok mellett sokakat külföldről „igazolt le”, fogadott be. A XX. század első évtizedeiben Európából számos jól képzett fiatalember vagy már kész tudós lépett Amerika földjére – éppen New Yorkban –, akik az üldöztetés elől menekültek az óceán túlpartjára, Neumann Jánostól Albert Einsteinig. Ők azután az Egyesült Államokban bontakoztatták ki tehetségüket. Éppen ezt hivatott ábrázolni Luis A. Sanguino A bevándorlók című érzékletes szobra, mely Manhattan déli csücskében, a Battery Parkban áll, és egy bevándorló-leszármazott anyagi hozzájárulásával készülhetett el.

New-York-i-séták - könyvborító

A szerzők nem földrajzi értelemben sétálnak végig a hatalmas New York utcáin és terein, hanem témakörök szerint mutatják be a tudományos szempontból fontos épületeket, műveket. Felkeresik a felfedezőkre és természetbúvárokra emlékező táblákat, művészeti alkotásokat, épületeket (a Nobel-obeliszktől a Tudomány Csarnokáig), ellátogatnak a tudósok és feltalálók emlékhelyeihez (például az első amerikai Nobel-díjas, Theodore Roosevelt szülőházához a keleti 20. utcában), elsétálnak iskolákhoz (a Rockefeller egyetemtől a Columbiáig), és felfedezik New Yorkot a gyógyítás városaként is (megemlékezve például az 1922-ben bevándorló Albert Sabinról, a gyermekparalízis elleni vakcina kifejlesztőjéről).

A Nobel-obeliszk például az Amerikai Természetrajzi Múzeum mögötti parkban áll, és évenkénti beosztásban sorolja fel az összes amerikai Nobel-díjas nevét (számuk meghaladja a háromszázharmincat). Látványos szobor Theodore Roszak Őrszem című műve az 1. sugárúton. A lengyel születésű művész alkotását azoknak ajánlotta, akik áldozatos munkával szolgálják a tudományt és az emberiséget.

Az Albert Einstein Orvostudományi Egyetem Bronxban található. A főépület előtti táblákon Einstein-idézetek olvashatók. A nagy fizikusnak különben két szobra is áll New York-i templomban. Az egyiket még életében állították fel a Riverside ökomenikus templomban, s a tudós meg is szemlélte képmását.

Érdekes Shinran Shonin XIII. századi japán gondolkodó szobra a Riverside Drive 331. számnál, egy buddhista templom előtt. Az alkotás eredetileg Hirosimában állt, az atomrobbantástól mindössze néhány kilométernyire. 1955-ben szállították jelenlegi helyére, hogy szimbolizálja a tartós világbéke iránti reményt.

A kötet erőssége, hogy nem csupán felsorolja a művészi alkotásokat, intézményeket, hanem rövid portréban lefesti, olykor történetekkel jellemzi is a művek, intézmények tudós főszereplőit, s röviden bemutatja a városban működő világhírű egyetemeket, kutatóintézeteket.

A könyv szerzői sok emlékhelyet keresnek fel, melyek az első atombombával összefüggő titkos kutatások helyszínei voltak. Los Alamos előtt a Manhattannek elnevezett terv projektje valóban New York e városrészéből indult el, a Broadway 270. szám alatti épületből.

Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban

Szerző: dr. Tattay Levente

Ismertető és megrendelés >>

Jövőbeli saját New York-i sétáink során bizonyára találkozunk majd a kötetben is említett szobrok, épületek, múzeumok, egyetemek némelyikével, sőt a könyv segítségével akár úgy is tervezhetjük egyes programjainkat, hogy azokat is felkeressük.

A jeles kiadvány az Akadémiai Kiadó gondozásában látott napvilágot.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!