AB: alaptörvénysértő Orbán Viktor plakátjainak kúriai korlátozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Kvk.VI.37.414/2018/2. sorszámú végzését és megállapította, hogy ha a plakát elhelyezése nem sérti a Ve. alapelveit, illetve a 144. § (4)-(7) bekezdését, akkor az jogszerű. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter.


1. Az alapügy

Az Alkotmánybíróság eljárását a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség kezdeményezte. Az indítványra okot adó ügyben a kérelmező kifogást nyújtott be Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (OEVB). Előadta, hogy 2018. március 19. napjával kezdődően a háttérben egy magyar zászlót, jobb oldalt Orbán Viktor miniszterelnököt, bal oldalt sötétkék keretezett mezőben a „Nekünk Magyarország az első” feliratot ábrázoló, különféle méretű plakátok kerültek országszerte a közterületeken elhelyezésre. A plakát alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy azok jelölő szervezet támogatására buzdítanak-e vagy a kormányzati kommunikáció részét képezik. A plakát így a kérelmező megítélése szerint sérti a választási eljárásról szóló törvény (Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt, a választás tisztasága és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elveit.

[multibox]

Kifogásában hivatkozott az NVB 99/2016. számú határozatában foglaltakra, amelyet a Kúria később megerősített. E szerint a választás tisztaságára, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát felel meg, amelyből magából egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy az kinek a támogatására ösztönöz.

A kérelmező beadványát az OEVB elnöke áttette az NVB-hez, az NVB pedig a kifogást elutasította. Az NVB rögzítette, hogy az impresszum a plakát alsó részén a teljes mérethez képest csekély méretben látható, ugyanakkor a plakát, illetve az azon feltüntetett üzenet megítélése nem választható el attól a választási eljárástól, amelyben kampány célra felhasználták. A testület szerint ugyanis konkrét tartalmú üzenet vagy névmegjelölés nélkül is egyértelműen az azonosíthatóság feltételét teljesítőnek tekinthető a támogatott jelölt személyét ábrázoló plakát, ha az eset összes körülményét vizsgálva ennek mérlegelési feltételei fennállnak. Ilyen feltétel például, hogy a jelölt országosan széles körben ismert legyen, igazolható legyen az a kijelentés, hogy a plakátot megfigyelő személyek döntő többsége a kép alapján a jelöltet név szerint azonosítani tudja. Márpedig jelen esetben a jelölt személye hosszabb ideje egyértelműen köthető egy jelölő szervezethez. Az eset összes körülményeit vizsgálva nincs olyan tény vagy bizonyíték, ami alapján életszerűen megkérdőjelezhető lenne, hogy a plakát egyértelmű abban a tekintetben, hogy kit ábrázolt, illetve hogy az ábrázolt jelölt mely jelölő szervezethez köthető.

A határozattal szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A bíróság az NVB határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a Fidesz-MPSz által kiadott, kifogással érintett kampányeszköz sérti a választás tisztaságára és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket. A Kúria a plakát kiadóját a további jogsértéstől eltiltotta. Szerinte ugyanis a plakát jellegéből, céljából, rendeltetéséből, továbbá a rá vonatkozó szabályozásból adódóan nem közvetlen közelről és nem különösen gondos vizsgálat eredményeként kell kiderülnie annak, kinek és milyen jellegű támogatására hív fel. Ezt a kampányban a plakátnak egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható módon kell jeleznie, e követelménynek azonban a kifogásolt választási plakát nem felel meg.

Ezt követően a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordult.

[htmlbox valasztojogi_komm]

2. A döntés indokai

A befogadás során a testület azt hangsúlyozta, hogy csak érdemi vizsgálat alapján lehet eldönteni, hogy a Kúria jogértelmezése kampányidőszakban az eszközök használatát illetően összhangban áll-e a véleményszabadsággal.

Az AB mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kampányidőszakot megelőző időszak szabályaihoz képest kampányidőszakban kiszélesednek a véleménynyilvánítási lehetőségek. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, hogy kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni.

Az AB megállapította azt is, hogy a Ve. nemcsak a klasszikus papír alapú ragasztásokat tekinti plakátnak, hanem rögzíti, hogy a választási kampány tekintetében plakátnak minősül a falragasz, bármilyen felirat, a szórólap, a vetített kép, az embléma, függetlenül attól, hogy milyen formában, milyen méretben, milyen hordozóanyagon jelenik meg. Ebben az időszakban a pártok és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek választási plakátot. Mindez azt is jelenti, hogy a választási plakátokon nem szükséges formális „impresszumot” feltüntetni, ugyanakkor a választás tisztaságára, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát felel meg, amelyből egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz. Ez a követelmény sokféle formában teljesíthető, így például a jelölő szervezet emblémája feltüntetésével, vagy a jelölő szervezet elnöke, vagy jelöltje képmásának felhasználásával. A plakátnak ugyanis összességében kell azt az információt közvetítenie, hogy kinek a támogatására ösztönöz.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során folytatott kampány tevékenységre. Ennek megfelelően a választási plakátok elhelyezését korlátozó szabályok a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását jelentik. A Ve. a plakátra vonatkozóan önálló szabályokat tartalmaz. E szabályozás lényeges tartalma szerint plakát a kampányidőszakban a Ve.-ben meghatározott kivételekkel korlátozás nélkül elhelyezhető. A Ve. 144. § (4)-(7) bekezdésében foglalt korlátozások az épület falra, kerítésre, középületre, önkormányzati rendelet szerinti közterület meghatározott részére vonatkoznak. Ez a szabályozás azt jelenti, hogy a Ve. rendelkezésein kívül más szabály a plakátok elhelyezésére nem alkalmazható.

Az AB ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem szerepel a Ve.-ben olyan korlátozás, mint amilyet a Kúria végzése a Ve. eljárási alapelveiből értelmezés útján kiolvasott. A Kúria ugyanis lényegében az azonnali felismerhetőség Ve.-ben nem szereplő követelményét támasztotta a kérdéses plakáttal szemben, mint ami szerinte nem teljesült az impresszum mérete miatt. Ugyanakkor paradox módon a kifogást tévő, az NVB és a Kúria is azonosítani tudta a plakát alapján a jelölő szervezetet.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Ve. 144. §-ának az az értelmezése van összhangban az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésével, amely a törvényi szabályozást zártnak tekinti: ha a plakát elhelyezése nem sérti a Ve. alapelveit, illetve a 144. § (4)-(7) bekezdését, akkor az jogszerű. Ebből következőleg a Kúria végzése sérti a panaszosnak az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert jogát, ezért a végzést az AB megsemmisítette.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Varga Zs. András volt.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.