AB: komplex mérlegelés szükséges a Ve. alapelveinek megsértése megállapításához

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria KvK.V.37.466/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez Stumpf István különvéleményt csatolt.

1. Az alapügy

Az ügy tényállása szerint egy magánszemély 2018. április 3-án kifogást nyújtott be a Fejér megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottságához (OEVB) az Dr. Cser-Palkovics András indítványozóval szemben. Azt kifogásolta, hogy az indítványozó Székesfehérvár polgármestereként aláírva, levelet küldött számára az OEVB területén lévő lakcímére, amelyben arra kérte őt, hogy a 2018. április 8-i országgyűlési képviselők választásán a Fidesz-KDNP jelöltjét támogassa, mivel polgármesteri tapasztalatai alapján az ő megválasztása garantálja a város fejlődését. A kifogást tevő szerint a levél kampányeszköznek minősül, így az indítványozó megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt a választás tisztaságának megóvása, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét biztosító választási alapelveket, ezért kérte, hogy őt az OEVB tiltsa el a jogsértéstől és szabjon ki rá bírságot. A kifogása indokolásában arra hivatkozott, hogy az indítványozó nem a pártjában betöltött esetleges tisztsége vagy párttagsága okán, hanem mint polgármester írt a választópolgároknak, és ezzel azt sugallta, hogy nem csupán ő, hanem az általa vezetett önkormányzat is elköteleződött a jelölt mellett. Mindezzel pedig megsértette a jelöltek közötti esélyegyenlőség követelményét. Egy önkormányzatnak ugyanis a választások idején semlegesnek kell maradnia, és nem köteleződhet el egyetlen jelölt mellett sem. Álláspontja szerint az indítványozó a város anyagi forrásait, tehát közpénzt használt fel a levél kiküldéséhez.

Az OEVB megállapította, hogy a kifogás nem tartalmazott arra nézve bizonyítékokat, hogy a kérelmező a város anyagi forrásait, azaz közpénzt használt volna fel a levél kiküldéséhez, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja tekintetében a kifogás érdemben nem vizsgálható. Emellett az OEVB azt is rögzítette, hogy az indítványozó levelében egyszer sem utalt arra, hogy a Fidesz-KDNP jelöltjét a város önkormányzata, vagy a képviselő-testület nevében támogatná. Levelében csak a saját tapasztalatait ismertette, és személyes támogatásáról biztosította a kormánypárt jelöltjét. Ezek alapján pedig a Ve. alapelvei nem sérültek.

Választójogi és népszavazási kommentárok

A kiadvány a tárgykör teljes hazai joganyagának kommentárjait tartalmazza. A mű az elmélet és a joggyakorlat eddigi eredményeit felhasználva értelmezi a választójogi és népszavazási szabályozást; kitér annak alkotmányos és gyakorlati vonatkozásaira.

Megrendelés >>

Ezt követően a kifogást tevő fellebbezést nyújtott be az NVB-hez. Az NVB megállapította, hogy az indítványozó a város polgármestereként olyan tartamú levelet küldött a helyi választópolgároknak, amelyben az egyik országgyűlési képviselőjelölt támogatására buzdított, ezzel pedig megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvét, ezért őt 345 000 Ft bírsággal sújtotta. A levél tartalmi vizsgálata kapcsán az NVB megállapította, hogy annak fejlécében a képviselőjelölt mellett szerepelt a polgármester fényképe is, aki a választópolgároknak küldött üzenetében azt vázolta, hogy tapasztalatai szerint mit nyerhet, illetve mit veszíthet a város a közelgő országgyűlési választások során. Az NVB ezek alapján megállapította, hogy a levél alkalmas volt arra, hogy megbontsa a választási esélyegyenlőséget azzal, hogy a kampányidőszak végén, észszerű indok nélkül privilegizálja a kormánypárti képviselőjelöltet.

Az indítványozó ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely az NVB határozatát helybenhagyta. A Kúria kiemelte, hogy a jogalkotói meghatározás szerint az önkormányzat mint jogi személy természetes személyek útján jár el, amelyek közül kiemelkedik a polgármester. A levél tartalmát elemezve rögzítette, hogy azt az indítványozó mint polgármester írta alá, akként postázta, utalt 2010-es megválasztása óta folytatott tevékenységére, és a fejlécben a képviselőjelölt mellett saját fényképét is szerepeltette. Felsorolta továbbá az „általa” polgármesterként a kormányzattól kapott támogatásokat is. Mindezek alapján a Kúria is megállapította, hogy az indítványozó által küldött levél kampányidőszakban kampányeszköznek minősült, amelyet azonban az indítványozó polgármesterként küldött meg, így ezzel privilegizálta az egyik jelöltet, amellyel viszont mint a közhatalmat gyakorló önkormányzat „szerve” megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját. A kérelmező ugyanis polgármesterként járt el, de nem önkormányzati feladatkörbe tartozó tevékenységet végzett, hanem a levélben névvel és képpel konkrét jelölt mellett kampányolt, ez pedig nem megengedhető. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz.

2. A döntés indokai

Az ügy befogadása során az Alkotmánybíróság alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek tekintette, hogy egy helyi önkormányzat választott tisztségviselőjeként dolgozó polgármester – az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében biztosított véleménynyilvánítási szabadsága keretében – kampányidőszakban elköteleződhet-e valamely jelölt mellett, mint magánszemély vagy épp mint pártpolitikus, vagy ettől tartózkodnia szükséges. Jelen ügyben tehát az Alkotmánybíróság az indítványozó által a választópolgároknak kiküldött levél vonatkozásában nem a vélemény és a tényállítás közötti elhatárolásból (jelen esetben ugyanis ennek nincs relevanciája), hanem az állami és önkormányzati szerveknek (és az ő képviselőjüknek, szervüknek) a kampányban betöltött szerepéből, és ennek vonatkozásában a kampányidőszakban történő véleménynyilvánítás szabadságának korlátozhatóságából indult ki.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

A konkrét ügy vonatkozásában az Alkotmánybíróság az alábbi szempontokat hangsúlyozta. Egy polgármester tevékenysége vagy megnyilvánulása kizárólag abban az esetben tudható be a helyi önkormányzat tevékenységének vagy megnyilvánulásának, ha a polgármester ilyen minőségében járt el. Egy pártpolitikus polgármester esetében előfordulhatnak ugyanakkor olyan élethelyzetek, amikor nem mint polgármester, hanem mint pártpolitikus jelenik meg. Így például, ha a polgármester egyben a pártjának országos vagy helyi szóvivőjeként is tevékenykedik, akkor ilyen minőségében való szereplése értelemszerűen nem lesz betudható az általa vezetett képviselő-testület, vagy épp az önkormányzat véleményének. Ehhez hasonlóan a pártpolitikától független polgármester sem jár el minden élethelyzetben polgármesterként, és így az ő véleménynyilvánítása sem lesz mindenkor az önkormányzat véleményének nyilvánítható. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a polgármesternek minden olyan szerepvállalása vagy véleménynyilvánítása során, amely nem polgármesteri tisztségéhez, hanem pártpolitikai vagy épp magánéleti oldalához tartozik, tartózkodnia kell annak látszatától, hogy aktuális megnyilvánulása polgármesteri tisztségéhez kötődik. A többes szerepvállalás esetében a határok meghúzása természetesen csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehetséges (ilyen szempontnak tekintette a Kúria jelen ügyben például a levél címzését, a polgármester fényképének megjelenését, vagy épp az aláírásnál a „Székesfehérvár polgármestere” megjelölést is), amely azonban az alkotmányos szempontok figyelembevételével a jogalkalmazó feladata.

Az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a határokat a jogalkalmazó megfelelő módon állapította-e meg. Ennek kapcsán a testület hangsúlyozta, hogy a polgármester kampányidőszakban való véleménynyilvánításának korlátozhatósága tekintetében más megítélés alá esik azon helyzet, amikor a polgármester az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati választáson, maga is jelöltként indul (azaz passzív választójogával él), és az amikor csak passzív szereplőként támogatja valamelyik jelöltet. Ha ugyanis a polgármester újra meg kívánja mérettetni magát a helyi önkormányzati választásokon, akkor az ő kampányidőszakban való véleménynyilvánítási szabadsága nem lesz korlátozható a fenti szempontok szerint meghúzható határok alapján. A polgármester véleménynyilvánítási szabadságának korlátja tehát csak arra az esetre vonatkozhat, ha a polgármester nem aktív szereplője a választási eljárásnak.

Jogászvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá azt is, hogy a Ve. szabályai között nem található olyan előírás, amely ténylegesen arról rendelkezne, vagy arra engedne következtetni, hogy egy polgármester az Alaptörvény szerinti választott tisztségénél fogva nem nyilvánulhatna meg pártpolitikai vagy egyéb, a tisztségével összefüggésben nem álló kérdésekben. A Kúria erre a következtetésre pusztán a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített alapelvekből, konkréten a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvéből jutott. Ebből következően ezen tilalom pusztán a jogalkalmazó mérlegelése, és a fentiekben említett határok meghúzása során került kimondásra. Abban az esetben azonban, ha egy tilalmi rendelkezés egy alapjog korlátozásához vezet, és ennek alapja nem egy konkrét jogszabály tiltó rendelkezése, akkor ezen alapjogot korlátozó szabály alapelvekből történő levezetése során a jogalkalmazónak arra kell törekednie – ha az eldöntendő helyzet több lehetséges megoldást is kínál –, hogy az érintett alapjog gyakorlását a lehető legkisebb mértékben korlátozza.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az ügy vonatkozásában megállapította, hogy a Kúria támadott végzése, az indítványozó által a választópolgároknak küldött levelet formai és egyes tartalmi elemei alapján alaptörvény-sértően ítélte meg, mivel figyelmen kívül hagyta az Alaptörvény IX. cikkében deklarált szabad véleménynyilvánításhoz való jog minél szélesebb körű érvényesülését, és az elé tárt ügyet pusztán a Ve. alapelveiből levezetve döntötte el. Ilyen ügyek esetében a jogalkalmazónak alapos mérlegelés alapján arról kell döntenie, hogy a választópolgárok szemében, a pártpolitikusként is megjelenő polgármester az önkormányzat nevében járt-e el, vagy csupán politikai vagy magán véleményét fejtette ki. Ezt pedig nem lehet pusztán az alapján megítélni, hogy feltüntette-e a polgármester ezen tisztségét vagy sem. Az olyan kampányidőszakokban ugyanis, ahol a megnyilvánuló tisztségviselő nem saját újraválasztásáért kardoskodik, hanem valamely, az adott választáson induló jelölt mellett foglal állást, csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehet arra a következtetésre jutni, hogy a tisztségviselő megnyilvánulása sérti a Ve. alapelveit, és így korlátozható az ő véleménynyilvánítási szabadsága. Mindezekre tekintettel a testület a Kúria végzését megsemmisítette.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Schanda Balázs volt.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • alaotörvény

    Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a 2016. október 20. napján hatályba lépett, majd 2016. október 21. napján hatályon kívül helyezett, az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi CII. törvény 1. §-a és 3. §-a alaptörvény-ellenes volt, és felhívta az Országgyűlést annak biztosítására, hogy az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (Kpt.) 15. § (2) bekezdésében a termőföld tulajdon megszerzésére megállapított vételi jog gyakorolható legyen minden olyan esetben, amikor a módosítás hatálybalépésekor a földalap kijelölése folyamatban volt. A döntéshez Juhász Imre, Stumpf István és Varga Zs. András csatoltak különvéleményt.

  • Alkotmánybíróság

    Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.169/2015/4/II. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Hörcherné dr. Marosi Ildikó és Schanda Balázs.

  • AB: Rejtett vagyoni diszkrimináció és magánszféra-sérelem a közfoglalkoztatottak szabályozásában

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!