Az új büntetőeljárásról – II.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az alábbiakban az új büntetőeljárási törvény áttekintésének részeként a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedéseket ismertetjük. Az új kódexben a kényszerintézkedésekkel kapcsolatban érdemi változás látszólag nem történt, de ha jobban megnézzük az új szabályokat, akkor ez a kijelentés felülvizsgálatra szorul.

 

Cikkünk első részében a nyomozás új szerepét és az eljárási szakaszok egymáshoz való viszonyát ismertettük, míg az alábbiakban az új büntetőeljárási törvény alapján a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedéseket vesszük górcső alá.

A kényszerintézkedések fajtái

-           a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések és

-           a vagyont érintő kényszerintézkedések. (A mostani cikkben a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket ismertetem.)

Az új büntetőeljárási törvény (Be.) értelmében nem csupán külön fejezetet, hanem külön címet szentel a jogalkotó ennek a résznek (Új Be. Nyolcadik rész).

A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések:

-           az őrizet

-           a távoltartás

-           a bűnügyi felügyelet

-           a letartóztatás

-           az előzetes kényszergyógykezelés

Őrizet

Az őrizet szabályozása külön fejezetben történik. Ezt követik azok a fejezetek, amelyekben a többi, személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést – úgymint a távoltartást, a bűnügyi felügyeletet, a letartóztatást és az előzetes kényszergyógykezelést –, bár külön-külön, egy-egy saját fejezetben, de mégis a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedéseken belül egy megkülönböztetett alcsoportban, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések néven szabályozzák.

Mivel az őrizetet nemcsak a bíróság, hanem az ügyészség és a nyomozóhatóság is elrendelheti, ezért ez a kényszerintézkedés a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések csoportján belül nem tartozik a bírói engedélyes kényszerintézkedések alcsoportjába, hanem alcsoport nélkül, önállóan szerepel a törvényben.

Változást jelent, hogy visszatért az 1973. évi Be.-ből az a szabály, miszerint a terhelt tettenérés esetén akkor vehető őrizetbe, ha a személyazonossága nem állapítható meg.

Változást jelent továbbá, hogy az őrizet esetén más lesz az értesítés határideje, és másképpen alakul az értesítendő személyek köre is. A hatályos szabályok értelmében az őrizetbe vétel elrendeléséről és a fogva tartás helyéről huszonnégy órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót, ennek hiányában pedig a terhelt által megjelölt más személy is értesíthető. Az új Be. értelmében az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről legkésőbb nyolc órán belül tájékoztatni kell a terhelt által megjelölt nagykorú személyt.

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések

Fotó: shutterstock

A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések esetében a ténybeli és a valószínűsíthető okokra történő felosztás célja, hogy a jogalkotó elkerülje az okok összeütközését

A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéseknél történő változtatásoknál ki kell emelni, hogy a jogalkotó a törvényi feltételek okainál különbséget tesz

-           ténybeli okok és

-           valószínűsíthető okok

között, bár nem ezeket a kifejezéseket használja, csak a jogszabály szerkezetéből és ezen túl, nyelvtani értelmezéssel tudjuk ezt a két kört elkülöníteni.

Az új Be. értelmében a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés több okból rendelhető el:

-           a terhelt jelenlétének biztosítása,

-           a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása,

-           a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében.

Az első esetben (a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében), ha a terhelt

-           megszökött, szökést kísérelt meg, vagy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elől elrejtőzött (ténybeli ok), illetve

-           megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, így különösen megszökne, elrejtőzne (valószínűsíthető ok).

A második esetben (a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében), ha

-           a terhelt a bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt, vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett (ténybeli ok), illetve

-           megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a bizonyítást veszélyeztetné, így különösen a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlítene, jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisítene, meghamisítana vagy elrejtene (valószínűsíthető ok).

A harmadik esetben (a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében), ha a terhelt

-           a gyanúsítotti kihallgatását követően az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatta, vagy a gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki (ténybeli ok), illetve

-           megalapozottan feltehető, hogy a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatná vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el (valószínűsíthető ok).

A ténybeli és a valószínűsíthető okokra történő felosztás célja, hogy a jogalkotó az okok összeütközését elkerülje.

A büntetőeljárás (1998-2017) - jogszabálytükör

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény a hatályban lévő 1998. évi XIX. törvényt váltja fel 2018. július 1-jétől. A jogszabálytükör segítséget nyújt az új eljárási jogszabály alkalmazására való felkészülésben.

Megrendelés >>

Letartóztatás és előzetes kényszergyógykezelés

A kényszerintézkedések közül az előzetes letartóztatás neve 2018-tól tehát megváltozik, és „csak” letartóztatásnak hívják majd, ugyanakkor az ideiglenes kényszergyógykezelés jelzős szerkezete bár megmarad, a neve előzetes kényszergyógykezeléssé változik. A változtatások hátterében nem tartalmi szempontok, hanem sokkal inkább nyelvészeti okok szerepelnek. A második helyen említett kényszerintézkedés nevében meglévő jelzős szerkezet azért marad meg, mivel az ideiglenes helyébe lépő előzetes névnek utalnia kell arra a különbségre, amely a végső döntésben szereplőtől elhatárolja a kényszerintézkedést. Továbbra is ideiglenes tehát az előzetes kényszergyógykezelés, hiszen a „szabadságtól elvonás” csak a jogerős ügydöntő határozatig tarthat. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a mindennapok jogalkalmazásában a letartóztatást rövidítve csak „előzetesnek” hívják, és jól tudjuk, hogy a berögződések problémát okozhatnak később, amikor az „előzetesről” beszélnek majd, és még mindig a régi előzetesre, vagyis a letartóztatásra gondolnak, és nem a kényszergyógykezelés új nevére.)

Távoltartás

A távoltartás tekintetében érdemi változtatás nem történt.

Bűnügyi felügyelet

A bűnügyi felügyelet olyan gyűjtőfogalom, mely magában foglalja:

-           a házi őrizetet,

-           a lakhelyelhagyási tilalmat, valamint

-           a bűnügyi eltiltást és

-           a jelentkezési kötelezettséget.

(A cikksorozatot a vagyont érintő kényszerintézkedésekkel folytatjuk.)

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!