Személyállapoti perek az új Pp-ben II.rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünk első részében a személyi állapotot érintő perek közös szabályait és a gondnokság alá helyezési per változásait ismerhették meg. Mai írásunkban a házassági perekről a származási perekről és a szülői felügyelettel kapcsolatos perekről olvashatnak.

A házassági perek

Az új Pp. a Pesti Központi Kerületi Bííróság tehermentesítése érdekében mellőzte azt a kitételt, hogy, ha egyéb illetékes bíróság nincs, akkor a PKKB jár el a házassági perekben.

Az új Pp. részletesen meghatározza, hogy

A keresetlevélnek – a 170. §-ban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell

a) a házasság megkötésére és a házasságból származó, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, és

b) azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható.

Az új Pp. a kétosztatú perszerkezet bevezetése miatt ezt követően a perfevételi tárgyalás különös szabályait állapítja meg.

Az új Pp. annyiban változtat a régi szabályozáson, hogy nem írja elő a bíróság számára, hogy a sikertelen békítés esetén köteles elhalasztani a tárgyalást és csak 30 napon túlra tűzhet tárgyalást. A bíróság köteles felhívni a Felek figyelmét a közvetítői eljárás igénybevételére.

Alapesetben az új Pp. szerint sincs helye a perfelvételi tárgyalás után azonnal megkezdeni az érdemi tárgyalást, de kivételes esetben mégis lehetőséget ad erre az új Pp.

Az új Pp. már nem rendelkezik az alperes mulasztásáról, kizárólag a felperes mulasztásának jogkövetkezményeit állapítja meg.

Az új Pp-be már nem került bele az anyakönyvvezető értesítése a népmozgalmi adatokról.

Az új Pp. szűkíti a házassági perrel összekapcsolható kereseteket, amikor előírja, hogy  a házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő kereset – a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése iránti kereset kivételével – a házassági perrel nem kapcsolható össze.

Az új Pp. teljesen más kérdésekben rendelkezik a házassági vagyonjogi perek szabályozásakor. A régi Pp. által meghatározott fellebbezés, illetve a házassági per és a házassági vagyonjogi per viszonya helyett a házassági életközösség fennállásának időtartamának megállapításáról rendelkezik.

Származási perek

Az új Pp. nem emeli ki az apasági pereket, hanem összefoglalóan származási pereket szabályoz.

Az új Pp. nem ad lehetőséget az apaság vélelmének megdöntésére nemperes eljárásban.

A fenti eltéréseken túl az új Pp. a régi Pp. szabályozását veszi át a származási perekben.

A szülői felügyelettel kapcsolatos perek

Az új Pp. a szülői felügyelet megszüntetése mellett külön szabályozza a szülői felügyelet gyakorlásának rendezését, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezését, valamint a szülői felügyelet visszaállítását.

Az új Pp. részletesen szabályozza, hogy a kiskorú gyermeket korának és értettségének megfelelő környezetben kell meghallgatni., megfelelő légkörben és számára érthető módon.

A meghallgatás kezdetén a kiskorútól meg kell kérdezni a nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét, majd tájékoztatni kell arról, hogy a meghallgatás során a valóságnak megfelelő előadásokat kell tenni és arról, hogy a nyilatkozattételt, illetve az egyes kérdésekre a válaszadást megtagadhatja.

Az új Pp. részletesen definiálja a szülői felügyelete gyakorlása iránti pereket, eszerint a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított peren a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a felügyelet, továbbá egyes felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása, a különélő szülő feljogosítása egyes felügyeleti jogok gyakorlása és a közös szülői felügyelet megszüntetése iránt indított pert kell érteni.

A gyermek harmadik személynél történő elhelyezése esetére az új Pp. a harmadik személy tanúkénti meghallgatását írja elő és elrendeli az ítélet közlését a gyámhatósággal.

---