Felszámolási díj a zálogtárgy értékesítésekor

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár felszámolói díj címén levonható összegéből a felszámolót 4 százalék (jelenleg 3 százalék) + áfa összeg illeti meg, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala részére utalandó 1 százalék (jelenleg 2 százalék) után azonban áfa felszámításának és levonásának nincs helye.

Ami a tényállást illeti, az elsőfokú bíróság végzésével a Bank Zrt. hitelező által az 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 56. § (1) bekezdése alapján előterjesztett kifogásának helyt adott, és kötelezte a felszámolót, hogy 30 napon belül terjesszen elő új zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot. Kifejtette, hogy a felszámoló tévesen határozta meg a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból a 49/D. § (1) bekezdése alapján érvényesíthető felszámolói díjat 5 százalék + áfa mértékben, mivel a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból a felszámoló áfa nélkül 5 százalék mértékű felszámolói díjat vonhat le, ebből 4 százalék + áfa összeg illeti meg, a fennmaradó összeget pedig áfa nélkül kell a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala részére eljuttatnia.

A végzés ellen a felszámoló által képviselt adós terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a kifogás elutasítását, a zárómérleg jóváhagyását és az adós megszüntetését kérte. Kifejtette, hogy a felszámolói díj részét képezi a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala részére díjkiegészítés címén fizetendő összeg is, ezért ezt is terheli az általános forgalmi adó. Kiemelte, hogy a Csődtv. 49/D. § (1) bekezdése és a 39/2009. (IX. 3.) IRM-rendelet 1. § (1) bekezdése alapján a felszámolói díj teljes összegét növelni kell az általános forgalmi adó összegével. Hivatkozott arra, hogy a felszámolói díj szolgáltatási díjnak minősül, az adó alapja a 2007. évi CXXVII. tv. 65. paragrafusa szerint a teljes 5 százalékos mértékű felszámolói díj.

A hitelező a fellebbezésre nem tett észrevételt.

Az elsőfokú bíróság eljárása

Az elsőfokú bíróság végzésével a felszámolót kötelezte új zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat előterjesztésére. A fellebbezés ezt a döntést sérelmezte, ezért a másodfokú bíróság a fellebbezést mint a felszámoló fellebbezését bírálta el.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

A fellebbezés nem megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárás iratai alapján az alábbiakkal kiegészíti.

Az elsőfokú bíróság 29. sorszám alatti végzésével a 2011. augusztus hó 31. fordulónappal készített közbenső mérleget jóváhagyta, a felszámoló díját a Csődtv. 49/D. paragrafusa szerint 4 százalék + áfa, mindösszesen 91 532 986 forint összegben állapította meg; felhatalmazta a felszámolót, hogy a díját az adós pénzeszközeiből a saját számlájára utalja át. A Csődtv. 50. § (6) bekezdése szerint a felszámoló részére további 203 550 forint + áfa, összesen 258 504 forint díjelőleget állapított meg. A közbenső mérleg szerint a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak értékesítési bevétele 1 801 830 418 forint volt.

A kijelölt felszámoló 2013. november hó 21. fordulónappal előterjesztette a zárómérleget, vagyonfelosztási javaslatot. Az írásba foglalt előkészítés szerint a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak értékesítési bevétele és a zálogjoggal terhelt követelések behajtott összege 1 831 446 047 forint volt, melynek alapulvételével, a Csődtv. 49/D. § (1) bekezdése alapján a felszámoló 5 százalék + áfa, azaz 91 572 302 forint + áfa, összesen 112 296 824 forint felszámolói díj megállapítását kérte, és a közbenső mérleg alapján történt kifizetésre tekintettel 24 505 329 forint összeget érvényesített a zárómérleg alapján, melyből a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala részére a díjkiegészítési számlára befizetendő 18 314 460 forint. A zálogjoggal nem terhelt vagyontárgy értékesítési bevétele után 45 720 forint, a tevékenység folytatása után 517 023 forint felszámolói díj megállapítását kérte a Csődtv. 59. § (1) és (2) bekezdése szerint.

Az így kiegészített tényállásra figyelemmel helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Csődtv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti díj számításánál a felszámolót 4 százalék + áfa összeg illeti meg, és a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala részére utalandó 1 százalék tekintetében áfa felszámításának nincs helye.

A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a másodfokú bíróság az alábbiakat emeli ki.

A Csődtv. jelen ügyben alkalmazandó 49/D. § (1) bekezdése értelmében a felszámoló a zálogtárgy értékesítéséből és a követelés behajtásából származó nettó bevétel 5 százalékának megfelelő mértékű felszámolói díjat vonhatja le, amelyből a felszámolót 4 százalék illeti meg (megnövelve az általános forgalmi adó összegével), a fennmaradó összeget a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala részére kell befizetni, melyet a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala elkülönítetten kezel, és az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetésekre – egyszerűsített felszámolás díjának kiegészítése – használja fel. A 39/2009. (IX. 3.) IRM-rendelet 1. paragrafusa szerint a felszámolót a Csődtv. 49/D. paragrafusa szerinti értékesítésből, továbbá a követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásból származó bevételből megillető díjat (megnövelve a díjat terhelő általános forgalmi adó összegével megegyező összeggel) az adós pénzügyi intézménynél vezetett számláján elkülönítve kell vezetni, és azt a felszámolónak a felszámolási eljárás során a Csődtv. 50. paragrafusában meghatározott közbenső mérlegben, illetve a felszámolási eljárás befejezésekor a Csődtv. 52. paragrafusában meghatározott felszámolási zárómérlegben külön is ki kell mutatnia. Az IRM-rendelet (3) bekezdés értelmében a bíróság a közbenső mérlegről (felszámolási zárómérlegről) hozott végzésében rendelkezik arról is, hogy a díjat – kiegészítve az általános forgalmi adó összegével megegyező összeggel – a felszámoló jogosult közvetlenül az adós pénzügyi intézménynél vezetett számlájával szemben érvényesíteni.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2. paragrafusa értelmében adót kell fizetni adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra. A 13. § (1) bekezdése szerint szolgáltatás nyújtása bármely olyan ügylet, amely a törvény értelmében nem termék értékesítése, a termék értékesítésére, szolgáltatás nyújtására nincs befolyással, ha az szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, bírósági és más hatósági határozat (végzés) alapján, illetőleg árverés útján történik (16. §). Az áfatörvény 65. paragrafusa alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja– ha törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.

A Csődtv. 49/D. § (1) bekezdése a felszámoló részére ténylegesen kifizethető, a felszámolót megillető díjat egyértelműen 4 százalék + áfa összegben határozza meg. A 39/2009. (IX. 3.) IRM-rendelet 1. § (3) bekezdése értelmében ezt az összeget jogosult a felszámoló az adós pénzügyi intézménynél vezetett számlájával szemben érvényesíteni. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalának utalandó összeg nem kerül a felszámoló vagyonába, azt közvetlenül az adós számlájáról kell átutalni, ez az összeg bevételként – szolgáltatás ellenértékeként – a felszámolónál nem jelentkezik, így arról számlát sem kell kiállítania, és ez alapján az összeg alapján áfafizetési kötelezettség sem terhel senkit.

A felszámolót tehát a Csődtv. 49/D. § (1) bekezdése alapján ténylegesen megillető díj a zálogtárgy értékesítéséből (követelésbehajtásból) befolyt vételár 4 százaléka, melyet az erre az összegre kiállított számla alapján áfával megnövelt összegben kell megkapnia az adóstól.

Az eljárásbeli esetben 73 257 843 forint + áfa, így összesen 93 037 459 forint bruttó díj illeti meg a felszámolót, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatal részére utalandó összeg pedig a bevétel 1 százaléka, azaz 18 037 459 forint, ezért a felszámolónak a zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot ennek megfelelően kell elkészítenie.

Kommentár a polgári perrendtartáshoz

Szerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa

Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is.

Előrendelés 20% kedvezménnyel!

Megrendelés >>

A rendelkezésre álló adatok szerint az adós elkülönített számláján a szükséges összeget meghaladó összeg áll rendelkezésre, mert a felszámoló a zálogtárgy értékesítéséből és a követelésbehajtásból származó bevételből a bevétel 5 százalékának megfelelő mértékű (azaz 4 százalék + áfa + 1 százalék) felszámolói díjat meghaladó (5 százalék + áfa) mértékű felszámolói díjat vont le, ezért az újonnan elkészített zárómérlegben és vagyonfelosztási javaslatban a többletként jelentkező (4 százalék + áfa + 1 százalék feletti rész) összegre nézve is kell vagyonfelosztási javaslatot készítenie. Abban nem ért egyet a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal, hogy a zálogtárgy értékesítésből és követelésbehajtásból eredő bevétel 5 százalékának megfelelő felszámolói díj kifejezés azt jelenti, hogy a felszámoló mindösszesen 5 százalékot vonhat le a bevételből, ez esetben ugyanis – a 27 százalékos mértékű forgalmi adóra figyelemmel – az 5 százalékos levonás a 4 százalék áfával növelt összegét (amely 508 000 forint) sem fedezné, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatal részére utalható „fennmaradó” összeg pedig egyáltalán nem volna. A felszámolót megillető díjat a zálogtárgy értékesítésből és követelésbehajtásból kell fedezni, ebből kell elkülöníteni, így a díj részét képező áfának is csak a zálogtárgy értékesítéséből és a követelésbehajtásból származó bevétel - és nem az adós egyéb vagyona - lehet a fedezete. Ezzel ellentétes jogértelmezés azt eredményezhetné, hogy ha az adósnak a felszámolási eljárás során nem keletkezett egyéb bevétele, vagy az kevesebb, mint a felszámolói díj áfatartalma, akkor a díj áfával növelten nem volna az adós számláján elkülönítetten kezelhető, és a felszámolói díj részben, vagy egészben fedezetlen volna. A Csődtv. 49/D. paragrafusában írt „a bevétel 5 százalékának megfelelő” felszámolói díj fogalom alatt ezért 4 százalék + áfa + 1 százalék levonandó összeget kell érteni.

Az ismertetett döntés (Fővárosi Ítélőtábla 29. Fpkhf. 43 426/2015/3.)[1] a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2016/7-8. számában 115. szám alatt jelent meg.

Bírósági Döntések Tára

BDT

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

Lábjegyzet:

[1] Jelen határozatot kirendelés folytán a Pécsi Ítélőtábla bírái hozták meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!