Jogszabályfigyelő 2018 – 9. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, mivel a 2018/26–30. számú Magyar Közlönyök újdonságai között szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a legfrissebb kúriai határozatok, döntések közül válogattunk.  

E heti összeállításunkban egy munkajogi és egy cégjogi perben született döntés megállapításairól olvashatnak. 

 

Tartalom:

A forgalom-visszaesés önmagában nem megfelelő felmondási indok

Az üzletrész-átruházási szerződés megszüntetése

 

A forgalom-visszaesés önmagában nem megfelelő felmondási indok

Az üzletkötőként foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató felmondással, a forgalom-visszaesésével indokolva megszüntette. A forgalma ugyanis, annak ellenére, hogy üzletkötőket alkalmazott, a meghatározott időszakban csökkent. Az elbocsátott dolgozó munkaköri feladatait a korábbi munkatársai között osztották szét.

A munkavállaló munkaügyi pert kezdeményezett a korábbi munkáltatójával szemben az elmaradt jövedelem címén keletkezett kára megtérítése érdekében. Keresetében egyebek mellett hivatkozott arra, hogy a felmondásból nem derült ki a számára egyértelműen, a munkaviszonya megszüntetésére a magatartása miatt vagy a munkáltató érdekkörében felmerült okból került sor.

Első fokon a kereset elutasítására került sor, mivel a közigazgatási és munkaügyi bíróság úgy ítélte meg, hogy a felmondás „tartalmazott annyi információt, amely az indokolás világosságának minimumkövetelményét kielégítette”. A forgalomcsökkenés tényét a munkáltató az adott időszakra nézve pedig megfelelően bizonyította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék közbenső ítélettel – az elsőfokú ítéletet megváltoztatva – a felmondás jogellenességét állapította meg, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a felmondás indokolásából (összefoglaló indokból) egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy „miért nincs szükség a munkáltatónál a továbbiakban a munkavállaló munkájára”. E követelménynek pedig a felmondás nem felelt meg. Más lett volna a helyzet például akkor, ha a felmondásban szerepelt volna a dolgozó munkakörének a megszüntetésére, a foglalkoztatási költségek csökkentésére vonatkozó hivatkozás.

A munkáltató később előterjesztett felülvizsgálati kérelmét a Kúria megalapozatlannak tartotta. Utalt arra, hogy a felmondásban indokként egyedül a forgalom-visszaesés szerepelt, ebből azonban a dolgozó számára nem vált világossá, hogy „az üzletkötői tevékenységével vagy az alperes működésével hozható-e kapcsolatba ezen indok”. Így a felmondás indokolása nem felelt meg a valós, világos és okszerű indokolás törvényben rögzített követelményének. 

Az alábbiakban hivatkozott kúriai határozatból kiderül ugyanakkor, hogy az adott esetben a felmondásban a forgalom visszaesés miatti létszámcsökkentésre, átszervezésre is kellett volna hivatkozni, amely a dolgozó munkaviszonyának a megszűntetését indokolta.

Joganyag: EBH2018. M.4.

Módosítja: –

Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2018/2

Hatályos: –

Megjegyzés: elvi bírósági határozat

 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Az üzletrész-átruházási szerződés megszüntetése

Az adott ügyben a cégbíróság változásbejegyző végzésének bizonyos, a tagváltozást elrendelő rendelkezése hatályon kívül helyezése iránt indított peres eljárást az üzletrész megszerzője, tekintettel arra, hogy az üzletrész-átruházási szerződést a felek felbontották és az eredeti állapot helyreállításában állapodtak meg.

A peres ügyben végső soron, felülvizsgálati eljárás keretében a Kúria hozott döntést. Ennek kapcsán a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent érdemi határozatban a Kúria több, a jogalkalmazás egységesítését célzó megállapítást tett. E helyütt azonban kizárólag az üzletrész-átruházási szerződés megszüntetésével kapcsolatos megállapítást emeljük ki.

A tagváltozás hatályát illetően a legfelsőbb bírósági fórum rámutatott arra, hogy a polgári jog szabályai szerint szerződés felbontására nem kerülhet sor azoknál a szerződéstípusoknál, ahol az eredeti állapot helyreállítása kizárt. Mindenképpen e körbe tartozónak tekintette az üzletrész-átruházási szerződést, ha az átruházás cégjogi következményei már bekövetkeztek. A szerződés alapján bejegyzett tag részvételével hozott határozatokat, illetve „a tagok által választott ügyvezető tevékenységét intézkedéseit nyilvánvalóan nem lehet utólag érvénytelennek tekintetni”. Ennek következtében tehát kijelenthető, hogy az üzletrész-átruházási szerződés csak a jövőre nézve szüntethető meg.

Az eljárásjogi kérdéseket illetően pedig Kúria akként foglalt állást, hogy „az üzletrész-átruházási szerződés felbontásának hatályosulásával, esetleges érvénytelenségével, az elszámolással kapcsolatos jogvita a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló per kereteit meghaladja, erre irányuló igény külön perben érvényesíthető”.

Joganyag: BH2018. 55.

Módosítja: –

Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2018/2

Hatályos: –

Megjegyzés: bírósági határozat

 

---