Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az örökbefogadás felbontása indokolt, ha annak fenntartása az örökbefogadó bűncselekményt is megvalósító magatartása miatt a többszörösen sérült és visszamaradt kiskorú örökbefogadottra elviselhetetlenné vált – a Kúria eseti döntése.
A 10 hónaposan örökbefogadott kislány (felperes) a szülők válása után az anyánál (alperes) került elhelyezésre. Az apa huzamos ideig nem élt kapcsolattartási jogával. A hatóságokhoz több bejelentés is érkezett, hogy az alperes nem megfelelően neveli és gondozza a gyermeket, sőt bántalmazza is őt. A családgondozó a gyermek arcán elszíneződést észlelt, amit az anya a gyermek ágyról való leesésével magyarázott. A gyerek az óvodában elmondta az óvónőknek, hogy az édesanyja bántotta őt, a falba verte a fejét, amitől elesett és megütötte magát az asztalban. 2006-ban a gyermek mellé felfogadott gyermeknevelő feljelentést tett az anya ellen a rendőrségen, miután a 6 éves kislánytól megtudta, hogy az alperes többször bántotta, olyan eset is előfordult, amikor a fejét az anya a szekrénybe verte, majd miután a gyermek a földre esett és a hideg kövön feküdt, többször belerúgott.
Mindezek hatására a gyámhatóság ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél helyezte el a kislányt, majd átmeneti nevelésbe vette. A nevelőszülőknél mindkét szülő látogatta a gyermeket, majd közel 3 év elteltével, miután az apának rendeződött a lakáshelyzete, a gyámhatóság az átmeneti nevelést megszüntette és megállapította az apa szülői felügyeleti jogának feléledését. Ezzel párhuzamosan az alperessel szemben büntetőeljárás indult kiskorú veszélyeztetése miatt, amelyben szakértők megállapították, hogy a kislány többszörösen sérült és visszamaradt, és hogy az agresszív és elhanyagoló szülői magatartás következtében értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését érintően súlyos mértékben veszélyeztetettnek tekintendő.
A munka törvénykönyve három nyelven |
|---|
|
Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben. |
A bíróság bűnösnek mondta ki az alperest kiskorú veszélyeztetése, és folytatólagosan elkövetett könnyű testi sértés bűntettében. Megállapította, hogy az alperes éveken át veszélyeztette, bántalmazta, félelemben és rettegésben tartotta a kislányt, ezért azt javasolta a polgári bíróságnak, hogy teljesen zárja el a szülői felügyeleti jog gyakorlásától.
A gyámhivatal keresete alapján a bíróság a gyermeket az apánál helyezte el, az alperest havi 10 000 forint tartásdíj fizetésére kötelezte és az alperes szülői felügyeleti jogát megszüntette. A gyermek az apa nevelése alatt jelentősen fejlődött.
Az első- és másodfokú eljárás
A kislány (felperes) keresetében az alperes vonatkozásában az örökbefogadás felbontását kérte, amit az elsőfokú bíróság fel is bontott, mivel arra a következtetésre jutott a bizonyítékok értékelése során, hogy a felek közötti szülő–gyermek kapcsolat már nem alakítható ki. Az alperes a kiskorú felperes életében olyan erkölcsileg és jogilag súlyosan felróható magatartást követett el, amelyre figyelemmel az örökbefogadás fenntartása a kiskorú felperesre elviselhetetlen. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A bíróság szerint az ügy szempontjából nem annak van jelentősége, hogy az alperes megbánta a történteket és a jövőben jó anya kíván lenni, hanem a korábban tanúsított, jogilag és erkölcsileg is súlyosan elítélendő magatartásának.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes szerint nem nyert bizonyítást, hogy az örökbefogadás fenntartása a felperes számára elviselhetetlenné vált volna, így a jogerős ítélet törvénysértő.
A Kúria megállapításai
A másodfokú bírósághoz hasonlóan a Kúria sem vitatta az alperes megbánását, és hogy szeretne mindent jóvá tenni, de hangsúlyozta, hogy ezt a felbontási eljárásban nem lehet figyelembe venni. Az eljárásnak nem az a tárgya, hogy az alperes megváltozott-e, ezért érdemes esélyt biztosítani számára, hogy bizonyíthassa: a jövőben jó anyja lenne a felperesnek, hanem az, hogy az örökbefogadó olyan magatartást tanúsított-e, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált. Ez pedig bizonyítást nyert a büntetőeljárás, illetve a polgári per során, melynek keretében az alperes szülői felügyeleti jogát megszüntették (amire egyébként csak kivételesen, legsúlyosabb szankcióként kerülhet sor, akkor, ha igazolást nyer, hogy a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti).
A kirendelt pszichológus szakértő szerint a kiskorú felperes anyahiányban szenved, és ha a bíróság az örökbefogadást fenntartja, hosszú távon az alperes részéről átélhetné a jó anyai bánásmódot. A Kúria azonban semmiféle garanciát nem látott arra, hogy ezt a szerepet az alperes a jövőre nézve valóban képes lenne megvalósítani. Felelőtlenségnek tartotta kitenni az érzékeny, többszörösen sérült kislányt olyan körülményeknek, melyek esetlegesen újabb sérülést, csalódást jelentenének számára. Az a körülmény, hogy az alperes alkalomszerűen megfelelően vigyázott mások gyermekeire, a Kúria szerint nem jelent biztosítékot arra, hogy a felpereshez is megfelelő empátiával, türelemmel közeledne. Ezt támasztja alá a felperes korábbi viselkedése is, mikor a külvilág felé mindig próbált jó benyomást kelteni (az óvodában ölelgette és csókolgatta a gyermeket), de a gyermekkel kettesben maradva ezt a viselkedést felváltotta az agresszív és elhanyagoló bánásmód.
|
Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon
Díjmentes értesítő rendszerünk |
 |
Mindezek alapján jutott a Kúria is arra a következtetésre, hogy az örökbefogadás fenntartása a felperes számára elviselhetetlenné vált, annak ellenére, hogy az utóbbi években nem állt fenn értékelhető anya-gyermek kapcsolat. A felbontás vizsgálatánál nem elegendő erről az igazságügyi pszichológus szakértő véleménye, a bíróságnak a rendelkezésre álló bizonyítékok összességének mérlegelésével kell döntenie az örökbefogadás felbontásáról. Így a Kúria nem találta jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet, azt hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. II. 21.385/2013.) a Kúriai Döntések 2015/3. számában 68. szám alatt jelent meg.
