A spanyol büntetőeljárásról

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Miközben a spanyol igazságszolgáltatás is törekszik bizonyos eljárásgyorsító megoldásokra, aközben folyamatosan számos kritika érte az elmúlt években. Az Emberi Jogok Európai Bírósága több ítéletében is elmarasztalta Spanyolországot az emberi jogok megsértése miatt, de a büntetőeljárás 2015-ös reformja ellenére az új Be.-t is számos kritika érte és éri, mivel a korábbi hibákat nem orvosolta, s az aggályok továbbra is megmaradtak.

A spanyol büntetőeljárás a hagyományos nyomozás/felderítés és bírósági eljárás közé beiktatja az úgynevezett közbenső eljárást, mely egyfajta vádemelési szakasz. Az eljárás legfontosabb része a bírósági eljárás, ezen belül is a tárgyalás, ahol a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság dönt a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről. (A spanyol büntetőeljárás alapelveit, szakaszait és alapintézményeit részletesen feldolgozta Herke Csongor: http://www.herke.hu/tan/16os.pdf)

A többszintű bírósági szervezethez igazodik a spanyol ügyészség is. A tartományi bíróságok (Audiencias Provinciales) fölötti szintet jelentik az autonóm közösségi felsőbíróságok (Tribunales Superiores de Justicia), ezt követi a Nemzeti Törvényszék (Audiencia Nacional), legfelül pedig a legfelső bíróság áll.

Mindegyik bíróságon belül működik külön büntetőtanács. Az ítélkezés fő szabály szerint tanácsban történik. Az alsó fokú bíróságok, úgymint a büntetőbíróságok (los Juzgados de lo Penal) és a vizsgálóbíróságok (los Juzgados de Instrucción), valamint a szakosított bíróságok – például a büntetésvégrehajtás-felügyeleti bíróságok (Juzgados de Vigilancia Penitenciaria) –, továbbá a békebíróságok (Juzgados de Paz) esetében viszont egyesbíró jár el.

III. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2017. május 23-24.

Ízelítő a programból:

Közigazgatási hatósági eljárási szabályok helyett általános közigazgatási rendtartás

Új nemzetközi magánjogi törvény

Az első- és másodfokú eljárás dinamikája az új polgári perrendtartásban

A közigazgatási perjog önállósulásának következményei

Teljes program és jelentkezés >>

Spanyolországban a terhelt alkotmányos és nemzetközi szerződésekben is rögzített alapvető jogai közé tartozik a tárgyaláson való jelenléti joga. Fő szabály szerint tehát a terhelt jelen van a tárgyaláson. Ha mégis a távollétében kerül sor a jogerős határozat meghozatalára, akkor a fellebbezésre nyitva álló időn belül kérheti az ítélet megsemmisítését. Az eljárás eredményeképpen az ügyet annak a bíróságnak kell újratárgyalnia, amelyik a jogerős ítéletet hozta.

A jogerős döntés meghozatala után rendkívüli perorvoslattal megtámadható az ítélet. A büntető-felülvizsgálat, mely csak a terhelt javára terjeszthető elő, az alábbi okok esetében törhetik át a jogerőt:

-           a kétszeri eljárás tilalmának megszegése esetén, amikor vagy ugyanazon személyt ítélik el többször ugyanazon bűncselekmény miatt, vagy ugyanazon bűncselekmény miatt több személyt ítélnek el, holott azt csak egy személy követhette el;

-           a befejezett emberölés esetén, ha a sértettről utóbb kiderül, hogy nem halt meg;

-           amikor az ítélet olyan iraton, vallomáson stb. alapszik, amelyről később kiderül, hogy hamis;

-           olyan új tények vagy bizonyítékok kerülnek elő, amelyek valószínűsítik, hogy a terheltet fel kell menteni.

A felülvizsgálati eljárás első szakaszában (iudicium rescindens) arról döntenek, hogy hatályon kívül kell-e helyezni a korábbi eljárást. Ha igen, akkor kerül sor a második szakaszra (iudicium rescisorium), ahol a hibás büntetőeljárást megismétlik.

Az alkotmányjogi panasz is rendkívüli jogorvoslatnak számít, és akkor lehet igénybe venni, ha az érintettek az összes rendes jogorvoslati lehetőséget kimerítették. A terhelt és a védő mellett az ombudsman és a legfőbb ügyész is élhet ezzel a rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel. Csak a terhelt javára terjeszthető elő a panasz, és csak akkor, ha a büntetőeljárásban megsértették a terhelt alkotmányos jogait.

Barcelona

A Sagrada Familia bazilika Barcelonában, mely építésének megkezdése után 144 évvel, 2026-ra készülhet el. A spanyol büntetőeljárási szabályok ellenzői szerint a Be.-n is lenne mit továbbépíteni...

A spanyol igazságszolgáltatásban is igyekeznek az eljárást gyorsabbá és egyszerűbbé tenni, akárcsak Európa más jogrendszereiben. Ismerik az úgynevezett gyors(ított) eljárást, melyet a kevésbé súlyos bűncselekmények esetében engednek meg. A gyakran előforduló vétségeknél, melyek ténybeli megítélése egyszerű, lehetővé teszi a jogszabály, hogy az eljárást tizenöt napon belül befejezzék. 2003-ban vezették be ezt a hatékonynak bizonyuló jogintézményt, és a mindennapok igazságszolgáltatásában gyakran e szerint folyik az eljárás.

Az úgynevezett konszenzusos eljárások esetében a vádlott beismerése esetén lehetőség van arra, hogy vele szemben enyhébb büntetést szabjanak ki. A megállapodás létrejöttére viszont sajnos sokszor csak a tárgyalóteremben kerül sor, így a költséges és hosszú eljárás nem mindig spórolható meg.

A konszenzusos rendszer hatékonyabb működése érdekében a spanyol ügyészség és az ügyvédi kamara között olyan megegyezés jött létre, mely lehetővé teszi, hogy a vád és a védelem képviselői az eljárás hatékonysága érdekében a büntetőeljárás korábbi szakaszában tudja elérni a felek között a megegyezést. A cél a bíróság terheinek csökkentése, ezért a konszenzusos eljárásban, miután elérték a megegyezést, minden idézés egy és ugyanazon napra összpontosulhat, elkerülve ezzel a fölösleges idéző végzéseket.

A hatékony büntetőeljárás elérése érdekében Spanyolországban is lehetőség van közvetítésre, közismertebb nevén mediációra.

Mindeközben a spanyol igazságszolgáltatást számos kritika érte az elmúlt években, és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több ítéletében is elmarasztalta Spanyolországot az emberi jogok megsértése miatt.

[htmlbox civil_konferencia]

A büntetőeljárás 2015-ös reformja során az új spanyol Be.-t, illetve tervezetét már a benyújtásakor számos kritika érte, mivel a korábbi hibákat az új törvény tervezete sem orvosolta. Többek között megint az emberi jogok sérelmére hivatkoztak, és leginkább a civil szervezetek fogalmazták meg aggályaikat, melyek az alábbiakban foglalhatók össze:

- a jogszabályból hiányoznak azok a biztosítékok, melyek a letartóztatáskor előforduló rendőri visszaélésekkel szemben nyújthatnának védelmet, pedig az EJEB több döntésében is kifejezésre juttatta Spanyolország kötelezettségét a kínzás tilalmával kapcsolatban;

- a szabadságától megfosztott személynek nem biztosítják azt a jogát, miszerint maga választhat orvost, és a kötelező vizsgálatokat vele végeztetheti el;

- nem írja elő kötelezően a Be., hogy videófelvétel készüljön a rendőri kihallgatásokról, továbbá azt se, hogy tartsanak be bizonyos szabályokat, ha megmotozzák vagy kihallgatják a terhelteket;

- ugyanakkor arra kitér az új Be., hogy akár 13 napig magánzárkában tartsanak valakit, és a fogva tartott nem érintkezhet ezen idő alatt négyszemközt a védőjével;

- a terhelt iratokba való betekintési joga is sérelmet szenved, mivel az eljárás alá vont személy gyakran nem ismerheti meg a nyomozási iratokat;

- az őrizetbe vett személy nem értesítheti az általa megnevezett rokont;

- az új törvénybe/tervezetbe bekerült, hogy a belügyminiszternek külön bírói felhatalmazás nélkül is joga van arra, hogy 24 órán keresztül bárki magánjellegű kommunikációját lehallgassa, mégpedig az érintett tudta nélkül;

- a személyes kommunikáció bírói engedélyhez kötött lehallgatásának időtartama pedig rendkívül hosszú, akár két évre is kiterjedhet. (http://www.liberties.eu/hu/news/spanyol-buntetoeljarasi-torveny-ensz-et)

Tavaly, azaz 2016 folyamán is számos kritika érte a spanyol igazságszolgáltatást: Rights International Spain 2016 (http://www.rightsinternationalspain.org/uploads/publicacion/3a06557e4741bc0a231aed125648f748e98c21b5.pdf).

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Olaszország

    Az olasz büntetőeljárás az általános eljárás (procedimento ordinario) keretében előzetes eljárásból (l’udienza preliminare) és bírósági szakaszból áll. Utóbbihoz tartozik a főtárgyalás (dibattimento). Az eljárás akkor kezdődik, amikor a rendőrség vagy az ügyész olyan tényről értesül, amely adott esetben szabálysértésnek vagy bűncselekménynek tekinthető.

  • bíró

    Egyes elemeiben érdekes sajátosságok jellemzik a dán büntetőeljárást: például az ügyész nem nyomoz, és nem is ő a nyomozás ura, mint mondjuk Magyarországon. A dán ügyész „csupán” a vád képviselője, az ügyészi szakasz pedig hídszerepet tölt be a büntetőeljárásban, amely a nyomozás és a bírósági eljárás, ezen belül is a tárgyalás áthidalására hivatott. Egy másik érdekesség alapján napjainkban a dán büntetőeljárási törvényre szoktak hivatkozni azok a tagállamok, amelyek korlátozni akarják a védő jogait a büntetőeljárás első szakaszában. A dán Be. ugyanis tiltja, hogy a terhelt első kihallgatásakor kommunikáljon a védencével. Jelen lehet, de nem adhat tanácsot a gyanúsítottnak.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!