Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság a fizetés felén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ami a tényállást illeti, a 49 éves felperest a bíróság 1994-ben cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, majd ezt 2005-ben, 2011-ben és 2013-ban általános jelleggel fenntartotta. A felperes havonta rokkantsági nyugdíjban, árvaellátásban és családi pótlékban részesül. Megtakarításai nincsenek, ellenben személyi kölcsönből, folyószámlahitelből és hitelkártyán tartozása keletkezett, utóbbi miatt végrehajtási eljárás is indult vele szemben. Rokkantsági ellátásának egy része letiltás alatt állt, a fennmaradó összeget a folyósító szerv 50-50%-os megosztásban a felperes és a gondnoka kezéhez utalja. A felperes gondnoka segítségével megállapodást…

Ami a tényállást illeti, a 49 éves felperest a bíróság 1994-ben cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, majd ezt 2005-ben, 2011-ben és 2013-ban általános jelleggel fenntartotta. A felperes havonta rokkantsági nyugdíjban, árvaellátásban és családi pótlékban részesül. Megtakarításai nincsenek, ellenben személyi kölcsönből, folyószámlahitelből és hitelkártyán tartozása keletkezett, utóbbi miatt végrehajtási eljárás is indult vele szemben. Rokkantsági ellátásának egy része letiltás alatt állt, a fennmaradó összeget a folyósító szerv 50-50%-os megosztásban a felperes és a gondnoka kezéhez utalja. A felperes gondnoka segítségével megállapodást kötött a pénzintézettel, így a tartozások egy részét elengedték, míg a további tartozás megfizetésére részletfizetést engedélyeztek. A tartozások teljesítését a hivatásos gondnok intézte a hozzá folyósított jövedelemrészből.

A felperes a gondnokság alá helyezésének megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy jövedelme beosztására, ügyei intézésére önállóan is képes.

Az alperes viszontkeresetében a felperes cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésének fenntartását kérte a társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli-ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó jövedelme 50%-át meghaladó jövedelemmel való rendelkezés; a bírósági, hatósági eljárások kezdeményezése; az ingó és ingatlanvagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog; a tartózkodási hely meghatározása; az örökösödési ügyek; az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása; a bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtétele; a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozatok megtétele ügycsoportokban és kérte továbbá a felperes választójogból való kizárását.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A kirendelt pszichiáter szakértő megállapította a felperes mentális zavarát, amely miatt a kritikai ítélő funkciói beszűkültek, akarati életét az indulati befolyásoltság, pillanatnyi ötletek hatása jellemzi, éngyenge és befolyásolható. Kimondta, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége továbbra is tartósan, nagymértékben csökkent, állapotában javulás nem, a kor előrehaladtával csak romlás várható. A szakvéleményt az előzményi iratok és a tanúvallomások is alátámasztották. A volt gondok szerint a felperes ügyeinek intézésében, különös tekintettel a vagyonjogi ügyek intézésében, a pénz beosztásában nagy fokban felelőtlen, azokat csak segítséggel képes elvégezni, de a felperes házastársa is úgy nyilatkozott, hogy a felperes pénzét ő kezeli.

A bíróság megállapította, hogy a felperes ügyei viteléhez szükséges belátási képessége mentális zavara miatt tartósan és nagymértékben csökkent. A jövőre nézve lényegében irreális terveket fogalmaz meg, saját képességeit lehetőségeit jelentősen túlbecsüli, kritikai ítélőfunkciói meggyengültek, a bonyolultabb helyzetek átlátására nem képes, ezért továbbra is indokolt a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésének meghatározott ügycsoportokban való fenntartása. Mindez a felperes érdekét is szolgálja, jogai védelme érdekében szükséges.

A viszontkeresetttel részben egyetértve azt a bírósági, hatósági eljárások kezdeményezése, a bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtétele, a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozatok megtétele ügycsoportok kivételével a bíróság jóváhagyta, és a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontját 2022. március 15-ében állapította meg. Meglátása szerint a felperes belátási képessége tartósan, nagymértékben csökkent, ezért vagyoni jogainak megóvásához, a megélhetéséhez szükséges alapvető feltételek biztosításához, betegségének kezeléséhez továbbra is indokolt a cselekvőképesség részleges korlátozása.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Egyetértett abban, hogy a felperes jövedelmi és vagyoni viszonyaival összefüggő érdekeinek megóvásához feltétlenül szükséges, hogy a felperes szabadon csak jövedelme fele részével rendelkezzen. Az áramszolgáltatás visszakapcsolása, a hiteltartozások rendezése korábban is a gondnok közreműködésével valósult meg, ez a tevékenység pedig nyilvánvalóan a felperes érdekét szolgálta. Ha a felperes a teljes jövedelmét kézhez venné, fennállna annak veszélye, hogy ismételten közüzemi tartozást halmozna fel és ezzel önmagát hozná hátrányos helyzetbe.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes állítása szerint a felperes a jelenlegi gondnoka nem tartja vele a kapcsolatot, jövedelméről kérése ellenére nem számol be, a gondnok helyett mindent a felperes intéz, fizeti a számláit. Így a jövedelmével kapcsolatos feladatait felelősséggel képes ellátni, ezért indokolatlan, hogy jövedelmének csak a fele részével rendelkezik.

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, a bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége mentális zavara következtében tartósan, vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent és emiatt egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt. Ezt megszüntetni akkor lehet, ha elrendelésének oka már nem áll fenn, ugyanakkor lehetőség van a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítására is. A Kúria álláspontja szerint a felperes mentális zavara és életvitele nem indokolja a társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli-ellátás igénylése, illetőleg az ezzel, valamint a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó jövedelem 50%-át meghaladó jövedelemmel való rendelkezés ügycsoport tekintetében a felperes cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésének megszüntetését.

Úgy ítélte meg, az ügyben eljárt bíróságok az előzményi perek, a felek előadása, a tanúvallomások és a felek által elfogadott szakértői vélemény alapján megalapozottan vonták le azt a következtetést, hogy a felülvizsgálati kérelemben kifogásolt ügycsoportban is indokolt a felperes gondnokság alá helyezésének a fenntartása a jövedelmi viszonyaival összefüggő érdekei megóvásának biztosítására. Hangsúlyozta, hogy a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés megszüntetéséről való döntés során a mérlegelés szempontjai körébe kell vonni egyebek mellett a felperesnek a jövedelmi viszonyaihoz fűződő érdekeit.

Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a felperesnek a társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli-ellátás igénylése, illetőleg a jövedelemével való rendelkezési jog területén is szüksége van gondnoka támogatására és segítségére, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. II. 20.120/2018.) a Kúriai Döntések 2019/2. számában 44. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2013. évi V. törvény 2:19. § (2) bekezdés, 2:30. § (1) és (3) bekezdés.


Kapcsolódó cikkek

2019. március 8.

A kontraktuális felelősségi szabályok alkalmazásához elengedhetetlen, hogy a konkrét felek között jöjjön létre a szerződés

Ami a tényállást illeti, A és B Kft. biztonsági szolgáltatásra irányuló megbízási szerződést kötöttek egymással, melynek során A biztonsági őri feladatok ellátását vállalta B objektumának területén. Rögzítették, hogy a megbízott személyzetének munkájával kapcsolatban felmerült kifogást az észlelés után haladéktalanul írásban kell bejelenteni, és ha a közlés nem megfelelő időben történik, a kifogásból eredő igény nem […]
2019. március 1.

A vasúti pályaudvar üzemeltetőjének felelőssége a vonatok biztonságos megközelíthetőségéért

Ami a tényállást illeti, a felperes az alperes által üzemeltetett vasútállomáson a IV. számú vágányra menetrend szerint érkező vonathoz a síneken átkelve akart eljutni, mivel a vasútállomáson pályafelújítási munkálatok zajlottak, a peronok közötti ideiglenes átjárót pedig egy meghibásodott mozdony elzárta. A peronra történő fellépés közben a felperes a bal térdében szúró fájdalmat és reccsenést érzett. […]