A 350 éves ELTE ÁJK sikerei nemzetközi jogi versenyeken

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ELTE jogi karának hallgatói évek óta komoly sikereket érnek el a nemzetközi jogi versenyeken. A különböző megmérettetésekről, az azokra való felkészülés kulisszatitkairól kérdeztük a diákok felkészítő tanárait. Kajtár Gábort a Jessup (USA) és Telders (Hollandia) perbeszédversenyekről, Inzelt Évát a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ILC) Nemzetközi Kereskedelmi Mediációs Versenyéről, Gosztonyi Gergelyt pedig az Oxford University által szervezett Monroe E. Price Media Law Moot Court médiajogi és szólásszabadsággal kapcsolatos versenyről kérdeztük.

Lehet-e egy jogi verseny nemzetközi és hogyan működik ez a gyakorlatban?

Dr. Kajtár Gábor (egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK, Nemzetközi Jogi Tanszék): A Jessup nemzetközi perbeszédversenyt 1960 óta rendezik meg az Egyesült Államokban. 58 éves történetével és az évenként 600 induló egyetemi csapatával a Jessup a világ legrégebbi és legnagyobb perbeszédversenye. Szervezője az International Law Student Association (ILSA), a nemzetközi döntőre pedig minden év áprilisában Washington D.C.-ben kerül sor. Az ELTE ÁJK csapata a 80-as évek óta vesz részt rajta. A Telders perbeszédverseny döntőjére a hágai Nemzetközi Bíróságon kerül sor, ez a megmérettetés hasonló a Jessuphoz, csak volumenében és a probléma összetettségében kisebb. A nagy nemzetközi ügyvédi irodák jelentős anyagiakkal és munkatársaik bíróként való részvételével szponzorálják a Jessupot, és fő rekrutációs forrásuknak tekintik a versenyen jó eredményt elért joghallgatókat. Egy-egy jó Jessup-eredmény a világ legkiemelkedőbb LLM-képzésein is megnyitja az utat a jelentkezők előtt. Ezért a hallgatóink miatt is fontos, hogy milyen eredményeket tudunk évről-évre elérni.

Dr. Inzelt Éva Veronika (egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK, Kriminológiai Tanszék): Azt gondolom, lehet egy jogi verseny nemzetközi és ennek nagyon jó példája a 2017-ben már tizenkettedik alkalommal megrendezett Mediációs Verseny is. Ezt a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce – ICC) szervezi évente, pontos megnevezése: Nemzetközi Kereskedelmi Mediációs Verseny. A tekintélyes esemény célja a közvetítés, mint alternatív vitarendezési módszer népszerűsítése, valamint az e területen dolgozó szakemberek közvetlen eszmecseréjének elősegítése. A versenyre való kijutás már önmagában elismerés, hiszen a világ minden tájáról induló csapatok közül 66 egyetem mérettetheti meg magát. Az első három helyezett díjakat (David Plant első helyért járó plakett), könyveket és gyakornoki lehetőséget nyernek az ICC-nél, ezen felül az előfutamokon való szereplés is kitüntetett különböző speciális díjakkal, mint például a „Legjobb Mediációs Terv”, a „Legjobb Csapatmunka: Ügyfél és jogi képviselő között”, a „Legjobb Szónok”. A verseny írásbeli és szóbeli részekből áll. Azt megelőzően a csapatok írásban küldik el az úgynevezett mediációs tervüket (mediation plan) a Kereskedelmi Kamara részére, amely tartalmazza a tervezett stratégiájukat a selejtezőkben tárgyalt négy esetre vonatkozóan. Ezt követik a Párizsban megszervezett valódi mediációs ülések szimulációi, amelyek során minden csapatból két versenyző törekszik arra, hogy a korábban kézhez kapott általános és bizalmas információkat felhasználva megegyezésre jusson a másik csapat két tagjával a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mediációs szabályait követve. Minden egyes ülést egy tapasztalt, hivatásos mediátor vezet. A bírák figyelik, hogy a felek mennyire jól képviselik az érdekeiket, mennyire haladnak egy kölcsönösen előnyös megoldás irányába és mennyire veszik figyelembe a kulturális különbségeket a tárgyalás során.

Dr. Gosztonyi Gergely (egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK, Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék): Jómagam a Monroe E. Price Media Law Moot Court-ra, a világ legnagyobb médiajoggal és szólásszabadsággal kapcsolatos versenyére készítem fel a hallgatókat, amelyen 200-250 csapat indul el évente. A versenyt az Oxford University szervezi és a világban 8 nagy, regionális válogatón keresztül lehet eljutni a világdöntőre (az ELTE ÁJK csapata a dél-európai regionális fordulón vett részt 2016 decemberében). S ne feledjük el, hogy ma nem csak Magyarországon fontos az európai jog, mint egy államokon, a tagállamokon átívelő jog, melynek számos eleme túlmutat a pusztán tagállami jogalkalmazáson. A nemzetközi magánjogi tanszék munkatársai, Erdős István, Szabados Gábor és Somssich Réka a European Law Moot Court, a Frankfurt Investment Arbitration Moot Court, a Willem C. Vis International Commercial Arbitration Moot Court programokon való részvételen segítik a hallgatóinkat. Ezek hasonló felépítésűek, mint a többi verseny és talán magyarázni sem kell, hogy mitől lehet nemzetközi és mennyire fontos nem csak a hallgatóknak, egyéni céljaiknak egy jó részvétel: jóval túlmutat a karon, hogy a hallgatóink hogyan képviselik Magyarországot.

Röviden hogyan mutatnák be saját szakterületüket, amelyben felkészítik a diákokat?

K. G.: A verseny két fiktív állam nemzetközi jogvitájáról szól. 1945 óta paradigmaváltó mértékű elmozdulás történt az államközi konfliktusok békés rendezése terén. A Jessup perbeszédverseny formálisan a Nemzetközi Bíróság előtt zajlik, valójában azonban sokkal inkább hasonlít felkészülésében, kihívásaiban és stílusában is egy nemzetközi befektetésvédelmi eljáráshoz. Nem véletlen, hogy számos Jessup ELTE alumni már élesben kipróbálhatta tudását Washingtonban. A közelmúltban volt olyan ICSID-eljárás is, ahol a szembenálló csapatok mindegyikében voltak tanítványaink. Bár a verseny joganyaga a nemzetközi jog, ennek szerepe másodlagos: aki ezt a kurzust elvégzi és eredményesen szerepel Washingtonban, bármilyen joganyagot rövid idő alatt képes elsajátítani és magas szinten alkalmazni.

I . É. V.: A mediáció a konfliktusok kezelésének, megoldásának hatékony eszköze, melynek során a felek egy független szereplő, mediátor társaságában próbálnak közös megoldást találni a vitás kérdésekre. A mediátor nem a bíró szerepét hivatott betölteni, nem feladata eldönteni a vitát, csupán a párbeszédet próbálja előremozdítani. A közvetítés az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában széleskörűen alkalmazott módszer, hazánkban azonban még csak mostanában kezdik felismerni, hogy a hosszú, költséges és az üzleti kapcsolatokat károsító pereskedés alternatívája lehet.

G. G.: A médiajog egy szerteágazó terület, ahol a felkészülő hallgatóknak sokrétű tudással kell rendelkezniük: minden évben egy-egy fiktív jogeset köré épül a felkészülés, így idén a strasbourgi esetjog, az Afrikai Emberi Jogi Bíróság joganyaga ugyanúgy a tudnivalók között volt, mint a tárhelyszolgáltatók felelősségi kérdései (és ebben a körben természetesen a Delfi- és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete-ügyek).

Mit kell tudniuk a versenyzőknek? Mire készülnek és hogyan?

K. G.: A versenyzőknek egyszerre kell magas szinten ismerniük a nemzetközi jogot, az angol jogi szaknyelvet és a nemzetközi perbeszédtechnikát. Ehhez kiemelkedően jó angol nyelvtudásra, kiváló jogérzetre, stabil jogi tudásra, ragyogó beszédkészségre és óriási munkabírásra van szükségük. Felkészítőként a kihívás minden évben azzal kezdődik, hogy megtaláljuk azt a legjobb 4-5 joghallgatót, akik vállalják, hogy a verseny évében minden mást a háttérbe szorítva készülnek fel. A felkészülés hetente 180 perc fakultatív órával és körülbelül 20 kutatási-írási órával jár.

I.  É. V.: A mediáció oktatása hazánkban gyerekcipőben jár, így az egyik legfontosabb, hogy a versenyző hallgatók megismerkedjenek a vitarendezés eme alternatív formájával, mely egy teljesen új látásmód elsajátítását kívánja meg. Ezen felül szükséges angol (jogi szak)nyelvi képességeik, szóbeli megnyilatkozásaik minőségét, a váratlan helyzetekre való reagálási képességüket, a stresszhelyzetben mutatott mentális felkészültségüket fejleszteni. Emellett az adott eset témájának megfelelő jogterületet ismerni (például környezetvédelmi jog, munkajog, szerzői és szellemi tulajdonok joga).

G. G.: Idén első alkalommal, első magyar csapatként jutottak be az ELTE ÁJK hallgatói a 40 csapatos világdöntőbe, ahol három egyetemmel mérhettük össze tudásunkat: felperesi oldalon állva a Columbia Law School (USA) és a Notre Dame University (Lebanon) csapatával, míg alperesi oldalon érvelve a National Law School of India University (Bangalore) együttesével.

Milyen eredményeket értek el tavaly?

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

K. G.: Az idei csapatunk a washingtoni döntőben a 126-ból 10. helyen jutott tovább a legjobb 32 csapat mezőnyébe. Ezzel az elmúlt öt évben harmadszorra kerültünk be a legjobb csapatok közé. Buda Zolta egyéni Best Oralist-rangsorban a 600 diák közül a 15. lett, Bazánth Barbara és Mordivoglia Clio is kiemelkedően jó egyéni eredményeket értek el, Clio az idei European Jessup Friendly regionális versenyének Best Oralistja lett. 2014-ben Surjányi Dávid Third Best Oralist, 2015-ben pedig Pap Dániel a Second Best Oralist lett a csaknem 600 indulóból, ezzel ösztöndíjat nyerve a Georgetown nyári egyetemére is. Ez utóbbiról az Ügyvédvilág 2015 májusi száma is beszámolt „Jogászolimpia Washingtonban” címmel.

I.  É. V.: 2017-ben 65 egyetem csapata vett részt a versenyen, a világ több mint 35 országából. Az ELTE-s csapat először jutott be a legjobb 16 egyetem közé, ahol végül a kiemelkedő 12. helyen végzett, zömében anyanyelvi versenytársak között.

G. G.: A 2016/2017-es oxfordi világdöntőn részt vevő csapat tagjai: Altziebler Dóra Zsuzsanna, Kovács Renáta, Rudinszky Balázs és Zöldréti Szabolcs.

---