A vállalati AI mint innováció és megfelelés


A technológia különböző hullámait a vállalatok sok esetben egy rájuk kényszerített tényezőként élhetik meg. Azonban, ha minden vállalat úgy gondolna a saját AI stratégiájára, mint az üzleti stratégiájának természetes meghosszabbítására és olyan tényezőket is figyelembe vesz, illetve organikusan beépít, amelyeket akár a fogyasztó, akár a szabályozó kényszerít ki, az látványos eredményhez vezethet. A Portfolio és a Wolters Kluwer Hungary szervezésében idén először megrendezett Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencián a vállalatok feladatairól, az előttük álló kihívásokról és a technológia alkalmazásából fakadó versenyelőnyről is szó volt – a portfolio.hu összefoglalója.

Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary innovációs és tartalomfejlesztési igazgatója elmondta, hogy a mai világban már minden vállalat digitálisnak számít, amelyek működésében egyszerre kétféle hatás is érvényesül: egyrészt óriási lehetőséget jelent az innováció, a technológia bevezetése, használata, másrészt azonban mindez kényszer is, hiszen mára az ilyen típusú fejlesztések jelentik a versenyképesség zálogát. A technológia használatához kapcsolódó jogi megfelelés szintén egyfajta kényszerként értelmezhető.

Tilesch György, a PHI INSTITUTE for Augmented Intelligence elnöke szerint a generatív AI előtti korszakban világossá vált, hogy azok a cégek, akik korábban kezdték az AI bevezetését, sokkal előbbre tartanak, mint mások, hiszen a technológia használata révén ők versenyelőnyhöz jutottak.

digitális compliance,AI,legaltech

(fotó: Stiller Ákos/Portfolio)

A NAGY TECH CÉGEKNEK BE KELLETT LÁTNIUK, HOGY A TÁRSADALOM, A FOGYASZTÓK ESETÉBEN A BIZALOM KIÉPÍTÉSÉRE VAN SZÜKSÉG AHHOZ, HOGY EZEKNEK A MEGOLDÁSOKNAK A TERMÉKEKBEN, SZOLGÁLTATÁSOKBAN VALÓ HASZNÁLATA TERJEDNI TUDJON A GAZDASÁGBAN.

A felelősségteljes AI azoknak a praktikáknak az összessége, amelyeket alapvetően nagyvállalati közegben fejlesztettek ki az első hullámban annak érdekében, hogy azok a termékek, amiket a nagy technológiai cégek előállítanak, valóban a fogyasztóhoz szóljanak és a fogyasztók meg tudjanak azokban bízni. A nagyvállalati AI gyakorlatok lettek jelentős mértékben kodifikálva az AI Act-ben.

„Ha egy vállalat képes megragadni ezt a bizalmi faktort, és a fogyasztói és a munkavállalói tudtára hozni, hogy felelősségteljesen használja az AI-t, mert megvannak a praktikái, a belső előírások és az eszköztára, azt a fogyasztók megjutalmazzák” – emelte ki Tilesch György.

Már a termékfejlesztési folyamatba is organikusan be kell építeni az interdiszciplináris rálátást. A termékfejlesztés egy technológiai vállalatnál jelenleg a fejlesztők, jogászok, az üzleti oldal képviselője és a szakterületi szakértők csapatmunkájának köszönhetően valósul meg, ebben a következő szint, hogy a folyamatba a fogyasztókat is integrálják.

Az innováció és a compliance mindenki ügye a szervezeten belül, amihez szemléletváltásra van szükség, az lenne a lényeg, hogy ezt belső érdekként élje meg mindenki. “Minden stratégiai terület vezetőjének meg kell látnia, hogy miért lesz jó számára a technológia használata és onnantól, hogy ezt egyénileg meglátta, sokkal könnyebb lesz a közös nevező megtalálása. A szervezeti kihívás onnan jön szerintem, hogy fel kell állítani az új struktúrákat.”

Abba a szakaszba lépünk át, amikor egy közvetítő nyelvre van szükség, valamint minden vállalatnak el kell jutnia addig, hogy belső kockázatelemzést készítsen annak érdekében, hogy világos legyen, hogy az adott cég tevékenysége a szabályozás hatálya alá tartozik-e, el kell végeznie ezt a besorolást. Ezt követően a második kihívás az operacionalizálás kérdése lesz.

“Az én értelmezésemben a felelősségteljes AI használata sokkal nagyobb odafigyelést jelent, horizontális praktikák halmaza. Nagyon sok kis változtatást kell végrehajtani, a vállalatoknak ki kell találniuk és megépíteni a saját útjukat, nincsenek egy az egyben adaptálható megoldások. A folyamat komplex lesz, ami több odafigyeléshez és átgondoláshoz fog vezetni.”

Ma már a digitális megjelenés alapvető a cégeknek, a Covid hatására szinte varázsütésre minden szervezetből digitális vállalkozás lett, át kellett állítani a gazdaságot online működésre, a digital compliance pedig elkerülhetetlen lett a jogszabályi megfelelés miatt, a hazai szabályozáson túl ide tartoznak az uniós és nemzetközi szabályozások, amelyek folyamatosan változnak az innovációs környezeteben, gondoljunk csak a MI-megoldásokra, és el kell tudni navigálni ezen a térképen. Erről beszélgettek a szakértők a netPORT for Digital Economy: Navigáljunk együtt! elnevezésű panelbeszélgetésben.

A Wolters Kluwer Hungary olyan megoldásokat szeretne szállítani a cégeknek, „amelyek a versenynyomást, időnyomást tudják enyhíteni, de itt is, mint mindenben törekednünk kell, hogy egyszerű és kézreálló legyen, mert különben nem fogják használni: ebben segíthet az AI, ennek látjuk a helyét és szerepét, akár a szabályozási környezet betartásában, akár a belső vállalati szabályozás betartásában” – mondta Cseh Balázs, a cég Technology Product Management, Legal&Regulatory területének igazgatóhelyettese.

digitális compliance,AI,legaltech

(fotó: Stiller Ákos/Portfolio)

A jogi szektor hagyományosan nem a leginnovatívabb terület, de ennek már vége, ezt a szabályozási környezetet nem lehet átlátni digitális eszközök nélkül, kellenek a legal tech megoldások, amelyek lehetővé teszik a szabályozások követését – ezt már Megyeri Andrea, a cég innovációs és tartalomfejlesztési igazgatója tette hozzá.

A beszélgetés moderátora, dr. Firniksz Judita Wolters Kluwer Hungary által felkért tudományos tanácsadó, PPKE Versenyjogi Kutatóközpont kutatója úgy fogalmazott, hogy a legal tech minden olyan, a jogi szabályozási területet segítő eszköz, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a laptopot vagy okostelefont ne csak írógép formájában használjuk.

A netPORTtal azt a fórumot igyekeznek megteremteni, amely segít megtalálni az eligazodási pontokat, lehetőséget ad a best practice-ek megosztására és a diskurzusra. De ma már meetupokon is lehetőség van tájékozódni, illetve két egyetemen, a Pázmányon és az ELTE-én is lehetőségük van a diákoknak megismerni, hogy hogyan tudják a legal tech-et alkalmazni a jogi munkában.

(forrás: portfolio.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 30.

A jövő jogásza podcast: innovációs stratégia a jogi szektorban

Dr. Ungváry Botonddal beszélgetünk arról, hogy hogyan érdemes hozzákezdeni egy jogi innovációs projekthez, milyen kérdéseket kell tisztáznunk, milyen technológiák közül választhatunk és milyen új ismereteket és készségeket kell elsajátítanunk ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk digitalizálni és automatizálni.

2024. május 29.

Szubjektív beszámoló a Digital Compliance by Design & LegalTech konferenciáról

Május 8-án abban a szerencsében volt részem, hogy részt vehettem a Wolters Kluwer Hungary és a Portfolio Digital Compliance by Design & LegalTech című konferenciáján. Nem túlzás azt állítani, életem eddigi legjobb konferenciája volt, és ezt nem egyedül mondtam ki a jelen levők között… A szervezők ugyanis roppant sikeresen megléptek több olyan dolgot is, amikre igény már régóta lett volna, de eddig vagy nem jutott eszébe senkinek, vagy nem mert beleállni.

2024. május 23.

Gulyás László: inspiráló most a mesterséges intelligenciát kutatni

Fenntartható-e a mesterséges intelligencia? Lesz-e valaha alapvető közszolgáltatás? Jól járnak-e a felhasználók, ha pár nagy cég kezében összpontosul a technológia fejlesztése? Ezekben a dilemmákban segít eligazodni Gulyás László, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense, aki a technológia kapcsán felmerülő legaktuálisabb kérdéseket tisztázza. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem áprilisban indult tudományos-ismeretterjesztő sorozata most új videóval folytatódik.