Az eIDAS 2 újdonságai – Attribútum-tanúsítvány
A Digitális Állampolgárság Program egyes elemeivel és az elektronikus aláírás gyakorlati kérdéseivel foglalkozó cikksorozatunk második részében egy példán keresztül azt mutatjuk be, hogy az úgynevezett attribútum-tanúsítvánnyal hogyan lehet hitelesen igazolni valamilyen személyes tulajdonságunkat a személyi-adat tárca segítségével.
Az előző cikkben már szó volt az eIDAS rendelet 2024-es módosításáról, és annak legfontosabb újításáról, az digitális személyi-adat tárcáról. Ugyanakkor az eIDAS módosítás több nagyon fontos új jogintézményt vezet be. Ezek közül kiemelendő az ún. attribútum-tanúsítvány. Ennek lényege, hogy valamilyen személyes tulajdonságunkat hitelesen tudjuk majd igazolni a személyi-adat tárca segítségével.
Tegyük fel például, hogy vezető tisztségviselők vagyunk egy gazdasági társaságban. Ez esetben jelenleg úgy tudjuk ezt igazolni harmadik személyek felé, hogy bemutatjuk az eredeti aláírási címpéldányunkat és a társaság 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonatát, valamint a személyi igazolványunkat.
A DÁP-ról, valamint a szabályozási kereteket adó jogszabályok változásiaról szóló írásainkat, interjúinkat és podcastokat itt gyűjtöttük össze, és folyamatosan frissítjük
De mi van akkor, ha valaki más valóban vezető tisztségviselő volt egy gazdasági társaságban, van eredeti aláírási címpéldánya és 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonata is, ami szerint vezető tisztségviselő, de a cégkivonat kiállítása óta a társaság visszahívta? Jobb esetben csak kellemetlenség, rosszabb esetben komoly kár…
Ezen segít az ún. attribútum-tanúsítvány. A rendelet szerint „attribútum”: valamely természetes vagy jogi személy, vagy tárgy jellemzője, sajátossága, joga vagy engedélye.
Az ilyen “attribútumokat” hiteles forrás bocsáthat ki – fenti példánk esetében a cégbíróság -, és azt megfelelő módon a hiteles forrás, vagy bizalmi szolgáltató hitelesítheti.
Továbbfűzve a fenti példánkat: a fent hivatkozott vezető tisztségviselő szeretne szerződést kötni velünk az általa képviselt társaság nevében. Jelenleg tehát elkérjük a személyi igazolványát, az eredeti aláírási címpéldányát és a 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonatát.
A jövőben azonban erre nem lesz szükség, mert ha a szerződést elektronikusan, elektronikus okiratként kötjük meg – pl. pdf formátumban létrehozott szerződést minősített elektronikus aláírással ellátva -, akkor kérhetjük a magát képviselőnek valló természetes személytől, hogy az aláíráshoz csatolja hozzá attribútum-tanúsítványként a cégbíróság hiteles igazolását, hogy az aláírás pillanatában is az általa megnevezett társaság vezető tisztségviselője, aki képviseleti joggal rendelkezik.
Hogy miért jó ez? Egyrészről látjuk, hogy teljesen biztonságos, mivel nincs “vak időablak”, vagyis olyan időszak, amiben nem száz százalékig igazolt a képviselő képviseleti joga, másrészt kényelmes, mert az igazoláshoz nem kell elmennünk az aláírási címpéldányunkért és hiteles cégkivonatért, hanem gyakorlatilag egy gombnyomásra hitelesen igazolható a képviseleti jog.
A fenti példában a képviseleti jog igazolását mutattuk be, ezt hívja a jogszabály szerepkör-tanúsításnak is. Ez egy szűkebb halmaza az attribútum-tanúsítványoknak.
Ugyanakkor attribútum-tanúsítványokkal nem csak szerepköröket igazolhatunk, hanem bármilyen tulajdonságunkat, pl. azt is, hogy egy álláshirdetésre való jelentkezésünkkor rendelkezünk-e érvényes felsőoktatási oklevéllel (és azt nem vonták vissza pl. plágium miatt), vagy érvényes gépjárművezetői engedéllyel (jogosítvány) adott járműkategóriában, esetleg hiteles referenciákkal tudunk szolgálni.
De fentieken túl bármilyen más tulajdonság is igazolható lesz hitelesen adott időpillanatban (pl. sportolók esetében versenysúly, vagy magasság), a lehetőségek tárháza végtelen, vagy annak csak a fantázia és a hiteles források végessége szab határt.
A cikk szerzője dr. Kósa Ferenc ügyvéd, a VI. Wolters Kluwer Jogászdíj Közönségdíjasa, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület elnöke.
