Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A debreceni jogi karon is át kellett állni az óráknak és a vizsgáknak az online formában történő megtartására a járványügyi helyzet miatt. Az ezzel kapcsolatos gyakorlatokat, az online vizsgáztatás módszereit és kihívásait osztotta meg velünk Prof. Dr. Szikora Veronika, a DE-ÁJK dékánja.
Az elmúlt hónapok járványügyi helyzete az egyetemeket is nagy kihívás elé állította: rengeteg hallgatónak az online oktatását, majd (záró)vizsgáztatását kellett megoldani rövid idő alatt úgy, hogy előtte egyáltalán nem volt erre kialakult gyakorlat. Cikksorozatunkban az egyetemek jogi karának dékánjaival készítettünk interjút, hogy megtudjuk, milyen tapasztalatokkal gazdagodtak, és hogyan oldották meg ezt a nem mindennapi helyzetet.
(Ajánljuk az ugyanebben a témában készített interjúnkat a PTE-ÁJK dékánjával, Dr. Fábián Adriánnal, mely itt olvasható, valamint az SZTE-ÁJTK dékánjával, Prof. Dr. Görög Mártával, és a digitális oktatásért felelős dékáni megbízottal, Prof. Dr. Karsai Krisztinával készített interjút, mely innen érhető el. )
Mai részünkben a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánjával, Prof. Dr. Szikora Veronika Tündével készített írásbeli interjúnkat olvashatják.
Prof. Dr. Szikora Veronika
Nagyjából hány hallgatót érintett az online képzésre és vizsgáztatásra átállás a Karon?
A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a távoktatásra történő kényszerű áttérés időpontjában 1407 hallgatónak kellett az új tanulási formára átállnia. Online formában összesen 319 záróvizsgát bonyolítottunk le.
Volt-e már korábban tapasztalatuk az online képzéssel/vizsgáztatással kapcsolatban?
A debreceni jogi karon közel tizenöt éve számos tantárgy esetében alkalmaznak oktató kollégáink blended learning módszereket a hallgatók oktatása során. A frontális oktatást az e-learning megoldások elsősorban feladatkiosztások és beküldések, önellenőrző kérdések, valamint az oktatóval történő kapcsolattartás tekintetében egészítették ki.
Lényegében egyik napról a másikra kellett újragondolniuk a tárgyak oktatását – milyen szempontokat tartottak a legfontosabbnak e folyamat során?
A félév közben történő átállás során is fontos volt, hogy a félév elején meghatározott tematikák és követelményrendszerek tartalmukban ne, csupán az ismeretátadás és számonkérés módjában változzanak meg. A frontális oktatás eszközeinek eltűnésével a legnagyobb feladatot a folyamatos és egyéni hallgatói interaktivitás biztosítása jelentette, mely a debreceni jogászképzés központi eleme. E körben törekedtünk arra, hogy a szemináriumokon, fogadóórákon rendelkezésre álló interaktív részvételt biztosító megoldásokat, a célokat továbbra is maradéktalanul biztosítva tudjuk átültetni az elektronikus környezetre. Ugyancsak fontos szempont volt, hogy az e-learninggel kapcsolatos tanulási nehézségeket elimináljuk a rendszerből (pl. a képernyőre irányuló figyelem fenntartása a jelenléti előadásokhoz képest időben korlátozott).
Milyen formátumban oldották meg az órák tartását?
A Kar az órák megtartása tekintetében több alternatívát kínált az oktató kollégák számára, akik a tantárgy és annak tematikájához leginkább illeszkedő formát választhatták ki a felkínált lehetőségek közül. E körben az írásos és digitalizált anyagokat előre felvett videókkal egészíthették ki, élő webináriumot is tarthattak. A diasorok, jegyzetek, egyéb írásos segédanyagok közzététele alapvető elvárás volt, és az órák órarend szerinti időpontját megelőzően fel is töltötték.
Milyen platformot használtak, használnak az oktatásra/vizsgáztatásra?
Az egyetemen közel húsz éve létezik az évek során egyre bővülő funkciókat kínáló e-learning felület, mely alapvetően a Moodle keretrendszerre épül. A platform közel tizenöt éve az Állam- és Jogtudományi Kar oktatási tevékenysége során is használt olyan felület, mely az e-learning oktatási és számonkérési formák széles körű alkalmazását tudja biztosítani. Nem volt kérdés, hogy a távoktatás időszakában ezt a kiforrott és jól működő, ismert rendszert használjuk.
Milyen tapasztalatuk volt az órák tartásával kapcsolatban?
A Debreceni Egyetem a távoktatás elsődlegessé válására rendkívül gyorsan, az előrehozott tavaszi szünet hetében reagált. Az egyetemi e-learning felület mögött álló infrastruktúrát jelentősen bővítette (pl. új szerverek beállításával), valamint számos új, az órák tartását segítő (pl. webinárium) szolgáltatásra fizetett elő és integrálta azokat az e-learning rendszerbe. Az órák tartásával kapcsolatban a távoktatás első két hetében elsősorban a hallgatók oldalán felmerülő technikai nehézségeket lehet megemlíteni. Néhány e-learning funkció teljesen új volt a hallgatók számára, így az első órák során kollégáink némi technikai segítségnyújtásra is kényszerültek. Ezt a nehézséget hamar leküzdötték a hallgatók is, így technikai problémák ezt követően csak sporadikusan merültek fel. A hallgatók interakcióját a webinárium programok funkciói, az e-learning platform chat és fórum felülete, valamint utánkövetési rendszerek (kérdőívek) biztosították. A kollégák elsődlegesen a webinárium programok funkciógazdagsága okán tudták leküzdeni a képernyőnek való óratartás kihívásait (pl. a hallgatók webkamerái bekapcsolhatók, a hallgatók jelentkezhetnek, amennyiben szót kérnek stb.).
Igényelt-e extra felkészülést az oktatók részéről az újfajta tanítási/vizsgáztatási módszer?
Az új módszerek alkalmazása mindenképpen többleterőfeszítést igényelt oktatóinktól. Nem csupán a tansegédletek, óravázlatok digitális platformra optimalizálása, de az új ismeretátadási mechanizmusok kidolgozása is jelentős feladat elé állított mindenkit. A Kar technikai és módszertani segítségnyújtással igyekezett megkönnyíteni az átállást.
Az idei vizsgaidőszakban a vizsgákat/záróvizsgákat/szakjogászi vizsgákat továbbra is online formátumban szervezték meg?
A 2019/2020. tanév tavaszi félévének valamennyi vizsgáját, záróvizsgáját, a veszélyhelyzet megszűnését követően is online módon bonyolítottuk le (fejeztük be), azonban a tanszékeknek lehetőségük volt áttérni a rendes vizsgák kapcsán a jelenléti számonkérésre.
Hogyan nézett ki egy online vizsga – hogy működött a tételhúzás, felelés, illetve mit tudtak tenni az esetleges csalások ellen?
A számonkérés módszereit jelentősen átalakítottuk, így sokkal inkább a szakmai beszélgetések, hipotetikus jogesetek/problémák köré épített vizsgák domináltak. Az online írásbeli vizsgák esetében a kérdésbankokba sokféle feladat betöltése és azok véletlenszerű sorsolása biztosította, hogy a hallgatók egymástól ne tudjanak segítséget szerezni a vizsga folyamán. A szóbeli vizsgák során a tételhúzás sorsolás formájában történt; az előre felvágott tételeket a vizsgáztató a kamera előtt vakon húzta ki. Az online szóbeli vizsga tételei azonban inkább csupán elindítói a szakmai beszélgetésnek.
A vizsgák formátuma maradt az eredeti szerint – vagy több vizsgát tartottak inkább szóban vagy inkább írásban?
Általánosságban igaz, hogy a záróvizsgákon kívül más vizsgatípusok esetében jelentősen megnövekedett az online írásbeli vizsgák száma, azonban egyes tárgyak esetében a szóbeli, online formát választották. Számos tantárgy a félévi aktív munkára ösztönözve a hallgatókat, a félévközi feladatok teljesítésével engedte a kreditszerzést.
Milyen tapasztalatuk volt az eddigi vizsgákkal, vizsgáztatással kapcsolatban?
Eddigi tapasztalataink pozitívak az online vizsgáztatással kapcsolatban. A számonkérések során csalási kísérleteket nem tapasztaltunk; az új számonkérési módszerek hatékonyan eliminálták ezeknek a lehetőségét. Az online ismeretátadás hatékonysága az eddigi vizsgatapasztalatok alapján nem marad el a frontális oktatásban tapasztaltaktól.
A jövőre nézve hogyan látják, járványtól függetlenül bevezetnék, vagy lehetővé tennék bizonyos esetekben az online oktatást, online vizsgáztatást?
A jogászképzésben továbbra is preferáljuk a frontális oktatási megoldásokat, a hallgatókat jelenléti szituációkban tesztelő számonkéréseket. A korábban is alkalmazott blended learning esetében azonban vélhetően növelhető az online megoldások aránya, különösen a levelező munkarendű hallgatókkal való kapcsolattartás tekintetében, illetőleg a félévközi számonkérések esetében.
Köszönjük, hogy elfogadta felkérésünket és megosztotta velünk a tapasztalatait!
