Digitális „túlvilág” – Hogyan kezeljük a közösségi média fiókokat, ha valaki meghal?


Bonyolult és időigényes feladat lehet eldönteni, hogyan kezeljük egy elhunyt barát vagy rokon online jelenlétét, de vannak rá megoldások.

Gavin Blomeley szerencsés volt, hogy édesanyja rendkívül szervezett volt halála előtt. Egy jegyzetet hagyott hátra, mely tartalmazta telefonja kódját és a hozzáférést az összes online jelszavához.

„El sem tudom képzelni, milyen nehéz lehetett volna, ha nem lettek volna meg ezek a jelszavak, vagy ha nem tudtam volna, hogy létezik ez a jegyzet az összes jelszavával” – mondta Blomeley.

„A jegyzetben anyám betűrendbe szedte, és logikai alapon rendszerezte az összes jelszavát, beleértve a banki, nyugdíj, közösségi média hozzáféréseit” – vagyis mindent.”

Valaki online életének kibogozása a halála után további stresszt jelent a gyász és a temetés szervezése mellett, és egyre bonyolultabbá válik, ahogy egyre több napi feladatnak van online vonatkozása. Hiszen vannak banki számlák, e-mail fiókok, online számlák és streaming előfizetések, valamint különböző közösségi média fiókok is. Nincs egyetlen, mindenre kiterjedő megoldás vagy módszer a fiókok törlésére, vagy hogy ún. emlékoldallá alakítsák. Néhány cég, köztük a Google, most már törli a fiókokat két év inaktivitás után, de nincs egységes gyakorlat a platformok között.

„A Facebook valószínűleg ezen a területen előremutató és vezető szerepet tölt be” – mondta Bjorn Nansen, a Melbourne-i Egyetem „halál tech” kutatócsoportjának digitális média kutatója.

„Idővel kifejlesztették a szabályzataikat: lehetőség van arra, hogy egy örökségkezelőt jelöljön ki a felhasználó, így ha ez utóbbi meghal, az a személy… követheti a kívánságait, és vagy bezárja a fiókot, vagy egy emlékoldallá alakíttatja át.”

Nansen szerint más platformoknak nincs ilyen szabályzata.

„Ugyanazokat a régi megoldásokat kell követni, azaz átadni valakinek a jelszavainkat, és megmondani, mit szeretnénk tenni a fiókokkal és a tartalommal. Gyakran ezzel megsértjük a felhasználási feltételeket.” Szerinte a kétfaktoros hitelesítés és a biometrikus adatok használata miatt egyre bonyolultabb a helyzet, mivel csak a fiók tulajdonosa férhet hozzá a fiókjához.

Nansen szerint az online cégeknek meg kellene könnyíteniük a folyamatot, de egyre többen foglalnak bele utasításokat a végrendeletükbe erre vonatkozóan, és ez trend valószínűleg növekedni fog, ahogy a baby boomer generáció tagjai meghalnak.

„Belépünk abba az időszakba, amit „halálozási csúcsnak” neveznek. A baby boomer generáció azt jelenti, hogy rövid időn belül nagy számban lesznek halálozások, és mindig a következő generációnak kell majd kezelnie ezt… ez széles körben felhívja a figyelmet a problémára, és segíthet a változások előmozdításában.”

A Standards Australia (az ország legmagasabb szintű nem kormányzati, non-profit szabványügyi szervezete – a szerk.) szerint az ausztrál felnőttek mintegy 60%-a készített végrendeletet, de nem mindenki vette figyelembe digitális örökségét.

A nem kormányzati testület 35 ország szervezeteivel együttműködve javaslatokat tett az alapelvekre és irányelvekre, hogy a szervezetek hogyan kezeljék a folyamatot, amikor egy hozzátartozó vagy végrehajtó hozzáférést kér valaki fiókjához, aki meghalt.

Adam Stingemore, a Standards Australia elnökségi és kommunikációs igazgatója szerint ez azt jelenti, hogy közös definíciókat kell kialakítaniuk, amelyeket a vállalatok beépíthetnek a szolgáltatási feltételekbe. „A legrosszabb időpont egy ilyen kihívás kezelésére az, ha tudod, hogy valaki a családban meghalt, és vita van a felek között” – mondta. „Amit szeretnénk, az az, hogy ezt megelőzzük a különböző platformokon. Vannak közös kérdések, és az emberek dönthetnek arról, mi történjen az adataikkal és eszközeikkel.”

Nansen szerint egy másik tényező a meghalt személy magánéletének védelme, és hogy szeretné-e, ha személyes üzeneteit és tartalmát látnák a családtagjai, vagy törölnék.

„Ez egy bonyolult és árnyalt kérdés” – mondta.  „Lehetnek e-mailek, üzenetek, fényképek, videók, amelyeket számos okból törölni szeretnénk, vagy nem szeretnénk, ha bizonyos emberek látnák.

„Ha igazán alaposak akarunk lenni, nemcsak a hozzáférésről és utasításokról van szó egy digitális végrehajtó számára; lehetnek részletes utasítások a különböző platformokról és különböző tartalmakról is.”

Blomeley azt tanácsolja, hogy gondoskodjunk előre a jogi meghatalmazásról, és a fiókok hozzáférésének kérdését vegyük fel a végrendeletbe.

Azt mondta, hogy édesanyja fiókjainak lezárása időigényes volt, annak ellenére, hogy megvolt az összes jelszó. Több hétig tartott, hogy rendezze az összeset, miközben pedig gyászolta az édesanyját.

„Szerencsére mindannyian abban a helyzetben voltunk, hogy szabadságot vehettünk ki a munkából… de el tudom képzelni, hogy ez sokkal bonyolultabb lehet bizonyos emberek számára, a különböző körülményektől függően.”


Eredeti cikk: Digital afterlife – how to deal with social media accounts when someone dies


Kapcsolódó cikkek

2024. november 28.

A jövő jogásza podcast: exkluzív beszélgetés Dr. Csere Bálinttal, az OKJT elnökével, a MÜK elnökhelyettesével

A Jövő Jogásza Podcast Különkiadásában a jogász társadalom életében meghatározó szerepet betöltő jogászoktól, vezetőktől kapunk betekintést abba, hogyan viszonyulnak a jogi munka digitalizációjához. Dr. Megyeri Andrea és Dr. Ungváry Botond ezúttal Dr. Csere Bálinttal, az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat elnökével, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettesével beszélgetett.