Doktoranduszok szolgálati ideje

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az állami ösztöndíjas doktoranduszi (felsőoktatási nappali tagozatos) hallgatói jogviszonya 1997. december 31-ig szolgálati időnek minősül – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes a Budapesti Műszaki Egyetem nappali tagozatán villamosmérnöki végzettséget szerzett. Az 1990. szeptember 1-jétől 1995. június 30-ig terjedő tanulmányi idejét szolgálati időként elismerték. 1996. szeptember 1. és 1999. augusztus 31. között a felperes a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen műszaki pedagógiai doktori (PhD) képzés nappali tagozatos doktorandusz hallgatója volt, mely időtartam alatt állami forrásból ösztöndíjban részesült. Doktoranduszi idejét azonban a társadalombiztosítási szervek nem ismerték el szolgálati időnek.

 

A vonatkozó jogszabályi rendelkezés

A társadalombiztosítási nyugellátási törvény (Tny.) szerint biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták [1997. évi LXXXI. törvény 37. § (1) bekezdés]. Szolgálati időnek számít az ösztöndíjas doktorjelöltként biztosításban töltött idő [168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdés].

 

A közigazgatási és munkaügyi bíróság eljárása

A bíróság elutasította a felperes keresetét. A bíróság megállapította, hogy a felperes az elismerni kért időszakban felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, állami ösztöndíjas doktorandusz hallgatója volt. Érvelése szerint az 1998. január 1-ig hatályban lévő szabály értelmében [89/1990. (V. 1.) MT rendelet (Mt.r.) 132. § (1) bekezdés] az 1998. január 1. napját megelőző időszakból szolgálati időként kell elismerni a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét (legfeljebb a képesítés megszerzéséhez szükséges időt). A bíróság szerint mivel a felperesnek a BME nappali tagozatán 1990 és 1995 közötti tanulmányi ideje szolgálati időként elismerésre került, és mivel több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe [Mt.r. 132. § (4) bekezdés], így a további képesítés megszerzésére irányuló doktoranduszi hallgatói jogviszony szolgálati időként nem ismerhető el. Az új szabályok sem teremtettek a bíróság szerint szolgálati időt, mivel meglátása szerint a doktoranduszi évek nem a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges tanulmányok idejét jelentik, amit a törvény megkövetel [Tny. 41. §].

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes álláspontja szerint a doktorjelölti jogviszony nem a mesterképzést és nem is a több képesítés megszerzésére irányuló, párhuzamos vagy az egymást követő azonos szintű képzést jelenti, így ezekkel szemben a doktoranduszi hallgatói jogviszony szolgálati időt keletkeztet.

A Kúria megállapításai

A testület részben alaposnak találta a kérelmet. Az 1998. január 1. napját megelőző időtartammal kapcsolatban a Kúria azt vizsgálta, hogy a doktori képzés több képzés megszerzésére irányuló tanulmányoknak minősül-e, illetve, hogy a doktoranduszi idő szolgálati időnek minősül-e. A Kúria kiemelte, hogy a doktori képzés célja a doktori (PhD) fokozat megszerzése, amely nem több képesítést ad, hanem a már meglévő egyetemi képzettség magasabb szintre emelését jelenti. Mindezek alapján a Kúria szerint a posztgraduális képzés járulékfizetés nélkül elismerhető szolgálati időként, hiszen az Mt.r. 132. §-a a felsőfokú tanulmányok idejét szolgálati időként ismeri el a nyugdíjjárulék fizetésétől függetlenül.

Kommentár a társadalombiztosítási törvényhez
Az elmúlt évek jogszabályi változásai megteremtették egy, a törvényhez kapcsolódó kommentár létjogosultságát, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a társadalombiztosítási rendszer alapjairól. Rendelje meg kiadványunkat július 31-ig kedvezményesen! Megrendelés >>

Különbséget kell azonban tenni az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1997. december 31. napjáig, majd az 1998. január 1. napjától a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, mint figyelembe vehető szolgálati idő tekintetében. Egyrészt továbbra is fennáll, hogy a felsőfokú oktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok 1998. január 1. napját megelőző idejét nyugdíjjárulék fizetése nélkül is szolgálati időként kell figyelembe venni. Másrészt azonban az 1998. január 1. napját követő időtartam vonatkozásában a felsőfokú tanulmányok ideje szolgálati időként nem ismerhető el, mivel csak azok az időszakok ismerhetők el, amelyre a nyugdíjjárulék fizetése megtörtént. Megállapodás a szolgálati idő tekintetében köthető lett volna erre az időszakra, amely alapján meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot kellett volna fizetni.

Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felperes 1996. szeptember 1-jétől 1997. december 31-ig terjedő doktoranduszi ideje hallgatói jogviszonya alapján szolgálati időnek minősül, ezt meghaladóan az 1998. január 1-jétől 1999. augusztus 31-ig terjedő időtartam vonatkozásában a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Mfv. III. 10.481/2015.) a Kúriai Döntések 2016/6. számában M.14. szám alatt jelent meg.

Ami a tényállást illeti, a felperes a Budapesti Műszaki Egyetem nappali tagozatán villamosmérnöki végzettséget szerzett. Az 1990. szeptember 1-jétől 1995. június 30-ig terjedő tanulmányi idejét szolgálati időként elismerték. 1996. szeptember 1. és 1999. augusztus 31. között a felperes a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen műszaki pedagógiai doktori (PhD) képzés nappali tagozatos doktorandusz hallgatója volt, mely időtartam alatt állami forrásból ösztöndíjban részesült. Doktoranduszi idejét azonban a társadalombiztosítási szervek nem ismerték el szolgálati időnek.

 

A vonatkozó jogszabályi rendelkezés

A társadalombiztosítási nyugellátási törvény (Tny.) szerint biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták [1997. évi LXXXI. törvény 37. § (1) bekezdés]. Szolgálati időnek számít az ösztöndíjas doktorjelöltként biztosításban töltött idő [168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdés].

 

A közigazgatási és munkaügyi bíróság eljárása

A bíróság elutasította a felperes keresetét. A bíróság megállapította, hogy a felperes az elismerni kért időszakban felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, állami ösztöndíjas doktorandusz hallgatója volt. Érvelése szerint az 1998. január 1-ig hatályban lévő szabály értelmében [89/1990. (V. 1.) MT rendelet (Mt.r.) 132. § (1) bekezdés] az 1998. január 1. napját megelőző időszakból szolgálati időként kell elismerni a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét (legfeljebb a képesítés megszerzéséhez szükséges időt). A bíróság szerint mivel a felperesnek a BME nappali tagozatán 1990 és 1995 közötti tanulmányi ideje szolgálati időként elismerésre került, és mivel több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe [Mt.r. 132. § (4) bekezdés], így a további képesítés megszerzésére irányuló doktoranduszi hallgatói jogviszony szolgálati időként nem ismerhető el. Az új szabályok sem teremtettek a bíróság szerint szolgálati időt, mivel meglátása szerint a doktoranduszi évek nem a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges tanulmányok idejét jelentik, amit a törvény megkövetel [Tny. 41. §].

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes álláspontja szerint a doktorjelölti jogviszony nem a mesterképzést és nem is a több képesítés megszerzésére irányuló, párhuzamos vagy az egymást követő azonos szintű képzést jelenti, így ezekkel szemben a doktoranduszi hallgatói jogviszony szolgálati időt keletkeztet.

A Kúria megállapításai

A testület részben alaposnak találta a kérelmet. Az 1998. január 1. napját megelőző időtartammal kapcsolatban a Kúria azt vizsgálta, hogy a doktori képzés több képzés megszerzésére irányuló tanulmányoknak minősül-e, illetve, hogy a doktoranduszi idő szolgálati időnek minősül-e. A Kúria kiemelte, hogy a doktori képzés célja a doktori (PhD) fokozat megszerzése, amely nem több képesítést ad, hanem a már meglévő egyetemi képzettség magasabb szintre emelését jelenti. Mindezek alapján a Kúria szerint a posztgraduális képzés járulékfizetés nélkül elismerhető szolgálati időként, hiszen az Mt.r. 132. §-a a felsőfokú tanulmányok idejét szolgálati időként ismeri el a nyugdíjjárulék fizetésétől függetlenül.

Próbálja ki a HR Jogtárat!
Két hétig ingyenesen kipróbálhatja az új HR Jogtár Plusz adatbázist A regisztrált ügyfelek az adatbázis teljes tartalmához hozzáférést kapnak az exportálás és nyomtatás lehetőségének igénybevétele nélkül. Regisztráció, részletek >>

Különbséget kell azonban tenni az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1997. december 31. napjáig, majd az 1998. január 1. napjától a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, mint figyelembe vehető szolgálati idő tekintetében. Egyrészt továbbra is fennáll, hogy a felsőfokú oktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok 1998. január 1. napját megelőző idejét nyugdíjjárulék fizetése nélkül is szolgálati időként kell figyelembe venni. Másrészt azonban az 1998. január 1. napját követő időtartam vonatkozásában a felsőfokú tanulmányok ideje szolgálati időként nem ismerhető el, mivel csak azok az időszakok ismerhetők el, amelyre a nyugdíjjárulék fizetése megtörtént. Megállapodás a szolgálati idő tekintetében köthető lett volna erre az időszakra, amely alapján meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot kellett volna fizetni.

Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felperes 1996. szeptember 1-jétől 1997. december 31-ig terjedő doktoranduszi ideje hallgatói jogviszonya alapján szolgálati időnek minősül, ezt meghaladóan az 1998. január 1-jétől 1999. augusztus 31-ig terjedő időtartam vonatkozásában a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Mfv. III. 10.481/2015.) a Kúriai Döntések 2016/6. számában M.14. szám alatt jelent meg.

---