Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2020. március 6-8. között ismét megrendezésre kerül az egyik legnagyobb legal tech esemény, a Global Legal Hackathon. Az esemény nemcsak jogászoknak szól, informatikusokat, közgazdászokat, UX designereket, kedvtelésből programozókat is várnak a rendezvényre. A budapesti első forduló házigazdája a Wolters Kluwer Hungary Kft.
Programozó, jogász, vagy közgazdász?
Jogászok szoktak azzal viccelődni, hogy azért választották ezt a pályát, hogy ne kelljen többet matematikát tanulni, és bár a jogászok többsége rendelkezik bizonyos fokú digitális kompetenciával, a legtöbben még mindig nem szívesen mélyednek el a technológia adta lehetőségekben. Az önéletrajzokban szinte kötelező jelleggel feltüntetett „felhasználói szintű számítógépes ismeretek” mögött az Outlook, Word és a közösségi médiafelületek használatán túl nem sokan képzik magukat, hacsak nincsenek rákényszerítve. Éppen ezért a Legal Hackathon félelmetesnek tűnhet – mégis mit takar ez a verseny pontosan?
Az okos megoldások és a mesterséges intelligencia lassan az összes szakma mindennapjaiban, így a jogi hivatás munkafolyamataiban is egyre nagyobb teret nyer. Szerencsére szó sincs arról, hogy a három nap alatt gyorstalpaló módon programozóvá kéne átképezni magát a jogászoknak (vagy a programozóknak, közgazdászoknak, UX designereknek a Pp. 176. §-nak sorrendben és szó szerint történő felmondásával zugügyvédnek), sem arról, hogy olyanok jelentkezését várnák, akiknek egyszerre van jogász-közgazdász-informatikus végzettségük.[1]
A verseny valójában azért van, hogy a jogi munka egyes részfolyamatait, illetve bizonyos jellegű jogi problémákat a technológia segítségével könnyítsenek meg vagy oldjanak meg – ehhez pedig a legjobb, ha mindenki a saját tudását hozza. Ez az interdiszciplináris szemlélet segít abban, hogy a jogászok maguk alakíthassák a jövőjüket, és ne csak „elszenvedői” legyenek a digitális világgal járó változásoknak, hanem annak formáló erői is. (Egyes szakemberek szerint egyébként a jogászi szakma olyan átalakulás alatt áll, mely gyökeresen megváltoztatja az eddigi klasszikus jogi munkaköröket, így az erre való felkészülésként is jó tapasztalat lehet.)
Természetesen nem a világ összes jogásza vesz részt rajta, de jó, hogy megvan rá a lehetőség, hogy az egyetemi joghallgatótól kezdve a praktizáló ügyvédig, jogtanácsosig, vagy a közszférában dolgozó köztisztviselőig (és mellette a gazdasági, informatikai területen dolgozókig vagy tanulókig) bárki csatlakozhat, és kipróbálhatja, mire képes egy verseny keretében.
A két fő fókusz + 1 kihívás
Bár a fejlesztést nem kezdhetik el a verseny előtt a jelentkezők, ötletelni szabad, de sokan jönnek úgy, hogy csak a helyszínen az első napon találják ki, hogy milyen problémával akarnak foglalkozni. Akik nem ötletgazdák, azok pedig helyben egy olyan csapathoz csatlakozhatnak, akiknek az egyperces pitch-e (vagyis az ötletük összefoglalója) a legjobban elnyerte a tetszésüket.
Alapvetően két nagy témakör közül kell választani: az egyik a magánszektor és annak kihívásai, a jog gyakorlásával kapcsolatos üzleti és szakmai problémák, lehetőségek.
A másik a közszférában illetve a „közjó” érdekében fejleszthető opciók, így a jó kormányzáshoz, a jogi rendszerekhez, illetve az igazságszolgáltatáshoz történő hozzáférés javításával kapcsolatos ötletek. Ennek megfelelően több győztest is hirdetnek, így senkit nem ér hátrány, hogy melyik területen indul.
Ezen felül idén egy plusz kihívásban is részt lehet venni (nem kötelezően). Mivel a Hackathon első fordulójának zárónapja pont a nemzetközi nőnapra esik, ezért egy további szempontot figyelembe véve lehet fejleszteni a megoldást, ez pedig az ún. „befogadó” koncepció. Ez azt jelenti, hogy – az egyébként a fentebb említett két fő kategóriába tartozó – technológiai megoldás egyben egy olyan eredményt ad, mely új módokon segíti elő a jogi szférában az egyenlőséget, diverzitást, befogadást. (Ezért külön díj jár az ebben a kihívásban szereplőknek.)
Mivel a Hackathon első fordulója egy nagyon intenzív két és fél napos esemény, ezért a harmadik nap végére nem kell tökéletes eredményt felmutatni. A cél az üzleti (és főképp startup) világban divatos kifejezéssel élve az MVP, a minimum viable product létrehozása, azaz egy minimálisan életképes (működőképes) termék – tehát például egy applikáció, ahol egy-két funkció már alap szinten működőképes, és így a zsűrinek be lehet mutatni, el lehet mondani, hogy mi a lényege, mire fejlesztették, és majd további finomítással még mire lesz képes, mire lesz használható stb.
Hogyan érdemes készülni?
Nem muszáj, hogy minden csapatban legyen minden területről szakember, az inkább csak megkönnyíti a folyamatot, és egy csapatban természetesen lehet több jogász, informatikus stb. Lehet érkezni csapatban – jó ötlet elhívni a munkatársakat, barátokat, ismerősöket – viszont helyben be kell fogadni azt, aki csapat nélkül érkezik, és csatlakozni szeretne valamelyik teamhez. A fejlesztést, ötletelést egyfelől ingyenes eszközök segítik, melyeket tematizált felosztásban el lehet érni már előzetesen is a Global Legal Hackathon nemzetközi honlapján a Resource Toolkit menüpont alatt. Mellette pedig a szponzorok a verseny idejére olyan programokat bocsátanak ingyenesen a résztvevők rendelkezésére, mint az Integra Ledger (a blockchain technológiára támaszkodva kifejezetten a jogi iparágra fejlesztették), a Case Law Access Project (mely egy digitalizált formája az amerikai bírósági döntéseknek), a Law Insider (egy, a vállalati szerződéstervezést megkönnyítő program), illetve a dokumentum automatizációs folyamatokat segítő Documate.
A résztvevők az első fordulóban sincsenek magukra hagyva, mivel a helyszínen mentorok segítik őket különböző területekről, így a jog, programozás, projektmenedzsment, prezentálás, üzleti terv készítés, blockchain stb. témáiban. A csapatok egészen vasárnap délutánig dolgozhatnak az MVP-n, majd este, a harmadik nap végén kell prezentálni a zsűrinek, akik kiválasztják, hogy ki jut tovább a második fordulóba.
A második forduló virtuálisan zajlik, videós prezentációkon keresztül, majd az innen továbbjutók ismét élőben mutathatják be a jogi technológiai megoldásukat a harmadik és egyben utolsó fordulóban, melyet 2020-ban Londonban tartanak, nemzetközi zsűri előtt. A fordulók között lehet dolgozni a terméken, viszont az először bemutatott alapfunkcióján nem szabad változtatni, nem lehet új termékkel/szolgáltatással előállni a döntőben.
Magyar siker 2018-ban
És aki azt gondolná, hogy Magyarországról nincs esély a globális döntőbe jutni, téved: két évvel ezelőtt nemcsak bejutott, hanem nyert is a döntőben a magyar Revealu csapata azonos nevű prototípusukkal, melynek lényege, hogy a GDPR-ra alapozva egy gombnyomással le lehet kérni a vállalatoktól (főként, de nem kizárólag gondolva itt a közösségi oldalaknak a felhasználókról gyűjtött információikra) a kérelmezőről tárolt adatokat.
A verseny azonban nemcsak a végső nyertesekről szól. Amellett, hogy szórakoztató és izgalmas esemény, rengeteget lehet tanulni közben, megismerni a termékfejlesztési folyamatokat, inspiráló emberekkel találkozni és együtt gondolkozni, üzleti kapcsolatokat építeni, új képességekre szert tenni – és attól még, hogy a zsűri nem az adott ötletet juttatja tovább, az üzleti életben könnyen lehet, hogy némi fejlesztéssel, befektetőkkel egy nagyon sikeres termék vagy szolgáltatás magját sikerül megalkotni szűk 51 óra alatt a Hackathon Millenáris Startup Campusán tartott első fordulójában.
További információ és regisztráció a versenyre itt: https://hackathon.wolterskluwer.hu
[1] Ha létezik ilyen olvasónk, várjuk jelentkezését, mert szívesen készítenénk interjút vele.
