Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerződésvizualizáció, online vitarendezési platform, karikás szemű jogászok, karikásabb szemű fejlesztők, ragadozó mókusok, industriál, és egy óriási fánkfal: a 2019-es Global Legal Hackathon budapesti fordulóján jártunk.
Kevés jobb vasárnap esti program adódhatott múlt héten a legal tech szcéna hazai követőinek, mint elmetrózni a Széll Kálmán térre, végigállni a véget nem érő mozgólépcsőt, majd sietve lesétálni a Fény utcán a Millenárisig és megkeresni a Csodák Palotájának régi épületét. A jelenleg Millenáris Startup Campus néven működő, industriális stílusú épületben ma már kevés nyoma van az általános iskolás osztálykirándulásokon megismert fizikai játékoknak és csalóka illúzióknak; helyettük az egyik leghangulatosabb startup co-working office várt minket. Látogatásunk apropója a Global Legal Hackathon budapesti fordulója volt – kíváncsiak voltunk, hogy a Revealu tavalyi világsikere után idén milyen projektekkel vágnak bele a magyar jogászok, fejlesztők, dizájnerek és közgazdászok az év legmeghatározóbb legal tech megmérettetésébe.
Az immár másodjára megrendezett Global Legal Hackathon – nevéhez híven – egy legal hackathon, azaz olyan jogi termékfejlesztő verseny, amelynek a célja a rendelkezésre álló idő alatt olyan megoldás alkotása, amely forradalmasítja a jogalkalmazás, joghoz való hozzájutás vagy a jogászi munka területét. (A műfajról bővebben egy korábbi cikkünkben olvashatsz.) Az idei GLH a világ huszonnégy országában (Kínától kezdve Izraelen és Perun át Dél-Afrikáig) és negyvenhat városában több mint hatezer versenyző részvételével lett megrendezve február 22. és 24. között. Már a tavalyi, első GLH-n, a háromfordulós verseny New York-i döntőjén is kiemelkedően szerepeltek a magyarok: a GDPR által biztosított felejtéshez való jog érvényesítését leegyszerűsítő applikáció, a Revealu a nemzetközi verseny egyik győztese lett.
Magyarországon a Wolters Kluwer főszervezésében megvalósuló versenyben idén kilenc csapat és közel ötven fő állt fel a rajtvonalhoz az ötvennégy órás design sprintben.
A csapatok formálódása és összetétele kapcsán minden lehetséges variáció felmerült: voltak, akik előre szervezetten jöttek, más csapatok helyben alakultak; volt, ahol már létezett ötlet a verseny előtt, mások helyben találták ki a projektjüket; és (az egyértelmű jogásztúlsúly vonatkozásában) volt csak jogászokból álló csapat, és olyan is, ahol fejlesztőből négy is akadt. Kiemelendő, hogy ez a verseny nem csak hallgatóknak szól, és bár többségében egyetemisták vettek részt a versenyen, fiatal ügyvédjelöltekkel, jogtanácsosokkal, vagy akár már évtizedek óta gyakorló jogászokkal is találkozni lehetett a színpadon vasárnap.
A verseny minőségét a különösen ütős zsűriválogatott biztosította. A bírálóbizottság tagjai dr. Homoki Péter, az egyik legnevesebb magyar telekomjogász, az LKT Ügyvédi Iroda csapatából; dr. Somkutas Péter jogász-informatikus, a MagiCom Kft. CTO-ja; dr. Szabó Orsolya, az InvestCEE LegalTech Consultancy alapítója; és végül, de nem utolsó sorban Biás Csongor, a Millenáris Startup Campus szakmai vezetője voltak. (A zsűri ötödik tagja, dr. Mezei Péter, az SZTE ÁJTK egyetemi docense végül nem tudott részt venni a versenyen.)
Miután megszemléltük és kipróbáltuk a KPMG-s fánkfalat (egy sokfogantyús falra van felrakva vagy ötven fánk, én még nem láttam ilyet, egy percig csak álltam és gyönyörködtem a látványban), valamint szereztem magamnak egy emergency kávét, beültünk az előadóterembe megnézni a verseny legfontosabb szakaszát, a csapatok prezentációját (ún. „pitch”). Az alábbiakban amolyan eposzi enumeráció-szerűen bemutatjuk a versenyző kilenc csapatot és projektjeiket.
1. Ragadozó Mókusok – nicetomeetyou.eu
Ha az Arsboni megalapította volna a legmenőbb név különdíját, azt idén biztosan a Mókusok vitték volna el.
A háromfős csapat a tömeges adatkezelési hozzájárulások problematikájára kínált megoldást a projektjével – túl sok a papíralapú hozzájárulás, főleg kisebb cégeknél, ez körülményes az ügyfélnek és a cégeknek is, nehéz visszakeresni, csak a gond van vele. A nicetomeetyou.eu platform/applikáció gyakorlatilag űrlapokat kezel, kitöltetjük az ügyféllel egy tableten, eltárolja és rendszerezi a hozzájárulást, és az ügyfél is kap e-mailben vagy SMS-ben visszaigazolást az adatkezelési hozzájárulásáról. Egyszerű, letisztult, gyors, és működőképes – olyannyira, hogy a prezentációba egy nagyon látványos, többablakos live demo is belefért. A projekt erőssége volt még a jogi és technikai skálázhatóság, a kidolgozott pénzügyi struktúra és a termék magas marketabilitási potenciálja.
2. cp.01.txt – Deal Insign
A hívószavak: szerződésmenedzsment és contract puzzle.
A Deal Insign három-az-egyben funkciójának első eleme a szerződés-összeállítás több szerződéstípus vonatkozásában, többnyelvű szerződéses klauzulákkal, kötelező és választható elemek kijelzésével, valamint kulcsszavas machine learning megoldásokkal. A második láb az aláírás: arcképes-okmányos elektronikus azonosítás teszi hitelessé a műveletet. Végül a változáskövető funkció utólagosan értesíteni az ügyfelet, ha a megkötött szerződései közül valamelyik változásra szorul. A Deal Insignosok nem kisebb piacra lőnének, mint a nemzetközi kereskedelmi szereplők.
A 2019-es Global Legal Hackathon budapesti fordulója
3. Resolite – Resolite
„Connect. Solve. Relieve”
– szól a szlogen a verseny legjobb logódizájnja alatt a prezentáció kezdődiáján. A Resolite egy online vitarendezési platformban gondolkodott, ami mintha kicsit a Skype és a LinkedIn funkcióit is vegyítené, a platformon keresztül lehet bonyolítani írásban-szóban-videóchaten a disputarendezést. A rendszer matchmaking systemmel biztosítaná, hogy az ügyfelek vitás problémái kapcsán az adott ügytípusban lehető legkvalifikáltabb mediátor járjon el. Outputként akár online szerződéskötésre is alkalmas a Resolite, akik elsősorban közvetítői jutalékból finanszíroznák a működésüket.
4. SpeedLegal – Glawgle
Rettenetes szóviccek, diáknyulakról és gigantikus répákról, és a verseny egyetlen történetmesélős előadása. A SpeedLegal csapata az ajánlatkérések értékelését azonosította problémaként, egy olyan nagyon felhasználóbarát és egyszerű rendszert fejlesztenének ki, amelyik automatikusan megvizsgálja a beérkezett ajánlatkéréseket, és azokat bizonyos szempontok szerint elemzi a felhasználóknak.
5. ClaimHunter – ClaimCarConnect
Autóbaleset ért?
Csak lődd fel a ClaimCarConnect applikációját, és az első lépésektől kezdve a kezedbe adják a jogi megoldásokat, gyakorlatilag egy részletes guideline segítségével visznek végig a teendőkön és hívják fel a figyelmedet a fontos részletekre vagy tényállási elemekre az autóbaleset kapcsán. Sőt, az applikáción keresztül ügyvédekkel és autószerelőkkel is felveheted a kapcsolatot (ez egyébként a monetizációnak is egy lényeges eleme). A nagyon részletesen kidolgozott projekt kapcsán a ClaimCarConnect együttműködne nem csak ügyvédekkel és szerelőműhelyekkel, de a Magyar Autóklubbal vagy különböző biztosítótársaságokkal is. A határ pedig a csillagos ég, bizonygatják a követelésvadász lányok, és amikor megmutatják az ötletekkel és jövőbeli fejlesztésekkel az utolsó négyzetcentiig telecetlizett workstationjüket, arra jutok, hogy nem túloznak.
6. Ready, Set, Law! – JURIST
Az egyik dián szerepel az Arsboni! <3
A négy fejlesztőt is felvonultató csapat úgy gondolta: szükség van egy olyan platformra, ahol egymásra találhatnak a joghallgatók és az ügyvédi irodák / más jogász munkáltatók. A JURIST ezért egyrészt közösségi oldalként funkcionál, egyfajta „mini-LinkedIn”-ként a jogászi hivatásrend számára, ahol joghallgatók és munkáltatók is profilt készíthetnek és kapcsolatba léphetnek egymással. Az app másik fontos funkciója a gamifikált készségfejlesztés: mind soft skillek, mind jogi ismeretek terén különböző feladatok és játékok végezhetők a joghallgatók által. Ilyen játék például, hogy egy adott büntetőjogi történeti tényállásból kell megállapítani a releváns jogi tényeket – ki volt az elkövető, mi volt az elkövetési tárgy, milyen bűncselekmény valósulhatott meg. A Ready, Set, Law! csapata valószínűleg a legalaposabb pénzügyi tervet és piacelemzést készítette el az összes versenyző közül. A JURIST monetizációja egyrészt freemium modellen (joghallgatók számára), másrészt közvetítői jutalékokon (munkáltatók számára) alapul.
7. IL Systems – IL System Contracts
Kevés csapatnak sikerült működő termékkel zárni a Hackathon-hétvégét, azonban
az IL Systems egyike volt az MVP-vel (minimum viable product) rendelkező versenyzőknek.
A csapat jogi területen tevékenykedő jogi személyek működését megkönnyítő, dinamizáló szerződéskezelő és jogszabályváltozás-követő rendszert épített. A kulcsszavas alapon működő változáskövetés egyik lényegi eleme az értesítési rendszer, akár általánosan a változásokról, akár konkrét szerződések kapcsán. A projekt gyakorlatilag sok-sok száz munkaórát szabadítana fel az ügyvédi irodák számára – így pedig „lehetőség lenne azzal foglalkozni, ami igazán számít: az ügyfelekkel”. Az IL Systems egyszeri implementációs díj után havidíjas alapon működne.
8. PHOR – QuickPact
A PHOR néhány jogászból és egy fejlesztőből álló csapata a mezőny egyik legfelkészültebb és leglátványosabb pitch-ét prezentálta a közönségnek. A QuickPact egy magánszemélyeknek és üzleti ügyfeleknek készített platform/applikáció, amellyel a jellemző ügyletek (például bérlet vagy ingatlan adásvétel) szerződéseit lehet „felépíteni”, végeredményként pedig egy látványos, átlátható, könnyen megérthető szerződést kapnak a felek. A platform továbbá a szerződés teljesítésének végigkövetésére és szerződéskezelésre is alkalmas. Meggyőző üzleti terv, komoly monetizációs potenciál – a QuickPact
„a 21. század szerződési szabadsága az ügyfeleknek”.
9. Intelligence Artists – Scintillaw Legal Research & Prediction
Az este utolsó pitch-ét az Intelligence Artists csapata tartotta, akik egy mesterséges intelligencián alapuló általános jogi rendszert fejlesztettek ki az ügyvédi szegmens számára. Írásban és szóban is lehetne adatokat bevinni a Scintillaw rendszerébe, amelyik aztán jegyzetté alakítja azt – hasonlóan egy paralegalhoz.
A projekt mesterséges intelligenciája azonban nem kulcsszavas, hanem jogelméleti alapon működne
– az Intelligence Artists csapata hasonlóan táplálna jogelméleti alapokat a szoftverbe, mint ahogy a joghallgatókat oktatják erre a tudományra. A szoftver kifejezetten alkalmas a komplex ügyek kezelésére, és egy hatékony, multi-platform megoldást kínál a célcsoport problémáira.
Valamennyi projekt nagyon izgalmasnak bizonyult – nem is volt egyszerű dolga a zsűritagoknak, akik majdnem másfél órán át tanakodtak az emeleti piros konténerben. A harmadik helyet végül a Ragadozó Mókusok nicetomeetyou.eu projektje, a második helyet pedig a ClaimHunter ClaimCarConnect termékével szerezte meg.
A 2019-es Global Legal Hackathon budapesti fordulóját a PHOR csapata nyerte meg QuickPact elnevezésű projektjével. A fődíjon kívül számos más szponzor osztott különdíjakat, így a KPMG, a Szecskay Ügyvédi iroda vagy a ProLawyer Consulting is díjazta a maga szempontjai szerint kiemelkedő projekteket.
Fotózkodás és pezsgőbontás után elcsíptük a győztes csapat néhány tagját egy mini-interjúra. A győztes csapat tagjai (balról jobbra): Rózsavölgyi Márk, Olajos Marcell, Paseczki Lóránd, Horváth Anna Zsófia, Veress Péter Sziasztok srácok, nagyon gratulálunk a győzelemhez! Hogy éreztétek magatokat a versenyen? Paseczki Lóránd: Nagyon izgalmas volt. Szerintem nem is számítottunk arra, hogy ennyire sokat tudunk majd haladni ötvenkét óra alatt – a pánikhangulat az elején rendesen megvolt. Az első este azt láttuk, hogy nem nagyon tudjuk még, hogy mivel fogunk foglalkozni, ehhez képest pedig itt vagyunk vasárnap este és le tudtuk rakni az ötletünknek egy vizualizációját. Nagyon jó visszanézni erre a két napra, hogy a nulláról idáig tudtunk jutni ötvenkét óra alatt. Olajos Marcell: Szerintem is az első hat óra volt kritikus az ötlet és a csapat tekintetében egyaránt, elég komoly viták voltak az ötlet kapcsán. Viszont eljutottunk aztán egy olyan konklúzióra, ami mögé mindannyian be tudtunk állni, és onnantól kezdve nagyon gyorsan repült az idő. P. L.: Jó érzés folyamatosan koncentrálni, és érezni, hogy most pörögsz, hogy nagyon jól megy, elemedben vagy. Szerintetek mi volt a komparatív előnyötök a többi projekthez képest, ami miatt végül nyertetek? P. L: Amellett, hogy az ötlet hiánypótló a mai jogi piacon, azt gondolom, hogy komoly tapasztalatunk van abban, hogy hogyan kommunikáljuk az ötleteinket. Szerintem ez nagyon erős része a csapatnak, hogy úgy tudjuk összerakni az előadást, hogy az tökéletesen megmutassa minden egyes részletét és újdonságát az ötletnek. Azt gondolom, jól tudtuk kommunikálni azt, amit kitaláltunk, és ez egyébként nem csak a jogban, hanem az üzletben is fontos, hogy azt, amit kitaláltál, megfelelően oda is tudd tenni és meg tudd mutatni. O. M.: Leginkább abban láttam az újdonságot, hogy olyan kérdésekhez nyúltunk vissza, amelyek egy jogászban sokszor fel sem merülnek: például az, hogy az átlag „felhasználók” számára egy összetett jogi szerződés értelmezése vagy megírása különös nehézséget okoz. Mi lesz a következő lépés most, hogy nyertetek? Holnap újra összeültök, vagy netán még ma? P. L.: Ma este elmegyünk és megünnepeljük a győzelmet. Utána pedig rövidesen, minél hamarabb, amint – az egyébként nagyon elfoglalt – csapatnak lesz egy közös szabadidősávja, leülünk, felállítjuk a timeline-t, hogy minek kell készen lennie a következő határidőig. Ezt csináltuk, amikor úgy láttuk, hogy megvan a végleges termékünk, amivel tovább tudunk lépni – mindenkinek meglesz a maga feladata. |
A cikk az Arsboni írása; az Arsboni a Jogászvilág.hu kiadója, a Wolters Kluwer szakmai együttműködő partnere.
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A Jövő Jogásza Podcast Különkiadásában a jogász társadalom életében meghatározó szerepet betöltő jogászoktól, vezetőktől kapunk betekintést abba, hogyan viszonyulnak a jogi munka digitalizációjához. Dr. Megyeri Andrea és Dr. Ungváry Botond ezúttal Dr. Herczegh Zsolttal, a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozat elnökével elnökével beszélget.
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!