Inspiráló nők a jogi szakmában, mesterséges intelligencia és technológia – az EWLA konferencián jártunk
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
„Mesterséges intelligencia, technológia és nők a jogban” címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát az Európai Jogásznők Szövetsége (EWLA) és a Magyar Ügyvédnők Egyesülete (MÜE) Budapesten április 20-21-én.
A konferencia egyik kiemelt támogatója, a Wolters Kluwer Hungary és az előadásokat szervező Magyar Ügyvédnők Egyesülete közötti együttműködés nem újkeletű: közel egy éve kezdődött azzal a céllal, hogy erősítsék a magyar jogászi szakma sokszínűségét, támogassák a pályakezdő, az idősebb generációhoz tartozó, vagy gyermekvállalást követően a szakmába visszatérő ügyvédnők szakmai felkészülését, segítsék a jövő versenyképes jogásznői számára szükséges technológiai eszközök megismerését és használatát.
A kétnapos eseményre szerte Európából érkeztek előadók és résztvevők. Ügyvédek, professzorok, bírák, európai uniós tisztségviselők, és az üzleti élet kiemelkedő szereplői gyűltek össze a hagyományteremtő rendezvényre. A konferencia megnyitóján dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és dr. Mátés Adrienne, a Magyar Ügyvédnők Egyesületének főtitkára is beszédet mondott.
Fotó: Rátkai Ildikó / Magyar Ügyvédnők Egyesülete
Az előadássorozatot Sue Hirschberg (az EWLA alelnöke), Elisabeth Kotthaus (az EWLA alapításkori elnöke), Eliana Zatschler (az EWLA főtitkára), valamint Prof. Dr. Laura Carlson (az EWLA regnáló elnöke) panelbeszélgetése nyitotta Nők jogászként Európában címmel. Az előadás során olyan úttörő nőkről hallhattunk, akik életútja fontos és inspiráló példa a mából nézve is. Ilyen például Christine de Pizan, olasz származású francia író és költőnő, aki már 1405-ben írt művében, a Hölgyek városában (Le Livre de la Cité des Dames) a nők társadalmi szerepvállalásának fontosságát, értékét, és a nők oktatáshoz való jogát hangsúlyozta, vagy Lidia Poët, akinek élete ihlette a nemrégiben bemutatott Lídia ügyvédnő című sorozatot is. Magyarországon az úttörő jogászok sorából kiemelést érdemel Ungár Margit, aki magyar nőként először szerzett jogi diplomát 1923-ban. A beszélgetésben a résztvevők kitértek arra is, hogy még mindig fellelhetők különbségek az egyes hivatásokban betöltött arányokban nemek szempontbájából az Európai Unióban is, így az ügyvédi irodákban például a partnerek nagyobb arányban férfiak.
Prof. Dr. Verica Trstenjak, az Európai Unió Bíróságának volt főtanácsnoka, valamint az Európai Unió Törvényszékének korábbi bírája előadásában úgy fogalmazott, hogy sok a kérdés és egyelőre kevés a válasz az AI és a diszkrimináció kontextusában. A diszkrimináció olyan helyeken jelenhet meg, ami még a mesterséges intelligencia kérdését nem is érinti, például automatikus fordítások esetén bizonyos foglalkozásokat nemekhez köt. Így például egy orvosról szóló írásban a nemet férfiként azonosítja. Olyan kérdések is felmerülhetnek a jövőben, hogy az ítélkezési gyakorlatba hogyan lehet, illetve kell használni a technológiát, alapvető jog-e például, hogy emberi bíró előtt tárgyaljanak egy jogesetet. Sok kérdés felmerül, a konklúzió pedig: fontos, hogy az alapvető emberi jogok a AI terjedésével se sérüljenek, ezért fontos érteni, szabályozni a technológiát.
Margarete Hofmann, az Európai Bizottság tiszteletbeli Főtitkára a nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos jogi szabályozás vonatkozásában elmondta, hogy bár az Európai Unióban az elmúlt évtizedekben számos programot hajtottak végre ennek biztosítása érdekében, még mindig fellelhető különbség: a munkaerőpiacon a kevesebb bérért végzett munkában a nők változatlanul felülreprezentáltak. A jelenlegi stratégia fő direktívái többek között a nőkkel szembeni (nemi alapú) erőszak felszámolása, a gazdaság különböző területein a nemi arányok kiegyenlítése – így például a pénzügyi szektorban –, illetve a munkaerőpiacon a nemi alapú bérkülönbségek megszüntetése. Eliana Zatschler kitért arra is, hogy az egyenlőség és a diszkrimináció vizsgálatakor mindig fontos vizsgálni, hogy történik-e valódi kár, ér-e valakit valódi hátrány, hiszen például egy zenelejátszó szoftver is bizonyos kritériumok alapján előrébb vagy hátrébb sorolhat egyes számokat egy lejátszási listában, ám ez még közel sem biztos, hogy valódi hátrányt okoz az előadónak. Mindig a használat fényében érdemes vizsgálni az algoritmusokat, fontos azonban, hogy a cyber térben is biztosítva legyen az egyenlőség. Ennek eléréséhez fontos, hogy diverz adatok képezzék alapját az érintett szoftvernek, algoritmusnak, így nagyobb eséllyel zárható ki a hátrányos megkülönböztetés.
A konferencián a jogi és technológiai kérdéseken túl a pszichológia is szerepet kapott. Dr. Fülöp Márta, pszichológus, az MTA doktora a nők versengő (munkahelyi) környezettel való kapcsolatáról tartott előadásában kitért arra is többek között, hogy milyen társadalmi sztereotípiák befolyásolhatják, hogy nőként versengő attitűdöt vesz-e fel az egyén. Egy kutatás szerint a kislányok körülbelül 12 éves kortól állítják magukról, hogy nem versengő típusúak, jellemzően azért, mert a társadalmi elvárás egy lánnyal szemben az, hogy inkább kedves legyen. A valódi attitűd ettől azonban változatlan. Szó esett arról is, hogy a nők nem kevésbé, hanem másként tanúsítanak versengő attitűdöt, mint a férfiak. A nők jellemzően jobban mérik fel a veszélyeket, ezáltal átgondoltabban vállalnak kockázatot, amit tévesen a versenyszellem hiányaként is értelmezhetnek egyesek.
Fotó: Rátkai Ildikó / Magyar Ügyvédnők Egyesülete
A jövő jogászai előtt álló kihívásokról beszélt dr. Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary innovációs és tartalomfejlesztési vezetője – előadásában a 2022-ben készült Future Ready Lawyer kutatás eredményeit mutatta be. Prezentációjában hangsúlyozta, a jövő már itt van, a technológiai megoldásokra szükség van, ezek biztosítják, hogy a versenyben élen járjunk, ez eszköz a kezünkben a sikerhez. Fontos, hogy megismerjük a technológiai megoldásokat, hiszen a jogászok számára is hamarosan elengedhetetlen megoldásokat jelentek a legaltech fejlesztések. A kutatás eredményeiből is ez látszik: a megkérdezett jogászok 79%-a számít arra, hogy a technológiának kiemelt szerepe lesz a munkájában, ennek bekövetkeztére viszont mindössze 35% érzi magát felkészültnek. Ezért is fontos, hogy a mostanihoz hasonló konferenciákon is megosszuk egymással a tudást, hogy felkészülten várjuk a jövőt, hangzott az előadás zárszava.
