Jog és kommunikáció konferencia: a jog nemcsak a jogászoké

A Wolters Kluwer Hungary, a Szegedi Tudományegyetem Üzleti Jogi Intézete és az SZTE Európai Értékek Elemző Központja szervezésében május 15-én Szegeden rendezett konferencia célja volt, hogy megvilágítsa, felkészültek vagyunk-e mindazokra a kommunikációs jelenségekre, amelyekkel a technológiai fejlődés eredményeként a digitális környezetünkben nap mint nap szembesülünk és miként kezelhetők ezek adatvédelmi, versenyjogi és fogyasztóvédelmi jogi nézőpontból.

A konferenciát Prof. Dr. Gellén Klára, intézetvezető egyetemi tanár, rektorhelyettes, az SZTE Üzleti Jogi Intézetének vezetője nyitotta meg. Kiemelte, hogy a Wolters Kluwerrel való hosszú múltra visszanyúló együttműködés eredményeképp létrejött esemény egy spotlight konferenciasorozat első állomása. Továbbá kifejtette a szervezők célját, melyet a jogásztársadalom képzésében és a folyamatos igazodási, tanulási folyamathoz való megfelelő körülmények kialakításában jelölt meg.

A megnyitón köszöntőbeszédet mondott Kézdi Katalin, a Wolters Kluwer Hungary Kft. ügyvezetője. Személyes visszaemlékezésein át emelte ki a megfelelő kommunikáció fontosságát, melynek egyre meghatározóbb szerepe megkérdőjelezhetetlen a jelenkori társadalomban.

A program a Spotlight Hallgatói Ösztöndíjak átadásával vette kezdetét. Az SZTE-Wolters Kluwer Spotlight Ösztöndíj azokat az innovatív gondolkodású, fiatal, tehetséges jogász hallgatókat támogatja, akik az egyetemi éveik során kiemelkedő tanulmányi, tudományos és szakmai teljesítményt nyújtottak. A díjazottakról itt írtunk.

A konferencia délelőtti és délutáni szekcióiban szakmai előadásokat és panelbeszélgetéseket hallgathattak a résztvevők.

A délelőtti programban:

• Dr. Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal Elnökhelyettese, valamint a Versenytanács elnöke a tisztességtelen piaci kommunikáció jogi vetületeit mutatta be. Előadásának középpontjában a versenyszférát szabályozó uniós joganyag, a DSA-, a PID- és a UCP-irányelv állt.
• Dr. Vass Norbert, NAIH osztályvezetője az adatvédelem és a digitális kor kihívásainak fogyasztókra, valamint piaci szereplőkre vonatkozó követelmény- és következményrendszeréről tartott előadást. Részletesen bemutatta a jelenlegi hivatali szintű szabályozási keretrendszert és kitért a jogalkalmazók szempontjából felmerülő nehézségekre.

A délutáni panelbeszélgetések négy szekciót öleltek fel, melyek során értékes előadások hangzottak el a néhol ütköző álláspontok megvitatása mellett.

• Az első szekció a “Technológia-Jog-Kommunikáció” címet viselte. Prof. Dr. Gellén Klára moderálása mellett tartotta meg előadását Dr. Pázmándi Kinga, az ELTE GTK Menedzsment és Üzleti Jog Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. Előadásában a marketingjog területén felmerülő aktuális trendeket és kihívásokat mutatta be. Ezt követően Dr. Németh Gabriella, az SZTE Üzleti Jogi Intézetének tudományos főmunkatársa a digitális platformokon szereplő általános szerződési feltételek bonyolultságára hívta fel a figyelmet és kiemelt olyan előremutató jelenségeket, melyek segítik a fogyasztók, illetőleg a felhasználók eligazodását ebben a sűrű jogi erdőben. Prof. Dr. Mezei Péter, az SZTE Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet egyetemi tanára, aki meghatározó szerzői jogászként ismert a tudományos szférában, a generatív mesterséges intelligencia fejlesztőinek helytállási kötelezettségét mutatta be a jogsértő felhasználások esetében. Előadásában reflektált az ászf-ek bonyolultságára és előrevetítette annak a jövőbeli problémának a lehetőségét, hogy miképp fog alakulni az online felhasználóvédelem, amint a mesterséges intelligencia belép a jogalkotási, normaszövegezési folyamatokba. A szekció zárásaként Dr. Udvary Sándor, a KRE Polgári Eljárásjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a panelben elhangzott kihívásokat emelte át a polgári perjog területére. Előadásában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi folyamatosan fejlődő, digitalizálódó világban mennyire fontos a hagyományos jogi szakterületek tanulása és képzése, hiszen senki sem állhat elejébe ennek a hatalmas erejű innovációs folyamatnak.

• A második szekciót Dr. Németh Gabriella moderálta. Beszélgetőtársai Dr. Zavodnyik József, a Dudás Hargitai Zavodnyik Ügyvédi Iroda partnere, és Dr. Sükösd Péter, a Magyar Vállalati Compilance Társaság elnöke, az Extreme Digital-eMAG Kft. Jogi, Compliance és Kormányzati Kapcsolatok igazgatója voltak. A panelben felmerültek olyan kiemelt jelentőségű témák, mint a megfelelőségi szabályalkotás fontossága, melynek térnyerése a mesterséges intelligencia megjelenésével és dinamikus elterjedésével felgyorsult. Nyomatékosították a Dr. Tóth András előadásában megjelent tisztességtelen piaci magatartások káros következményeit, és részletesen bemutatták azokat a gyakorlati elemeket, melyeket szakmai életútjuk során megismerhettek.

• A harmadik szekcióban Dr. Szabó Orsolya, a Zsolya Communication alapítója, online kommunikációs tanácsadó beszélgetett az ügyvédi kommunikáció helyes formájáról és buktatóiról Dr. Tóth M. Gáborral, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökével és Dr. Bende Mátéval, a Pro/Lawyer Consulting – Ügyvédi marketing és PR ügyvezetőjével.
• A negyedik és egyben utolsó szekció során Dr. Firniksz Judit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóközpontjának kutatója beszélgetett Dr. Megyeri Andreával, a Wolters Kluwer Hungary Kft. innovációs és tartalomfejlesztési igazgatójával és Dr. Szabó Orsolyával, az InvestCEE Tanácsadó Kft. ügyvezetőjével. Előkerült az alternatív jogi szakmák jelenlegi helyzete, elterjedtsége és élénk vita alakult ki arról, hogy vajon a jogi szakma jövője milyen irányban halad és mennyire fogja befolyásolni a hivatásrendeket a jelenlegi „innovációs robbanás”.

A konferencia zárásaként Prof. Dr. Gellén Klára és Kézdi Katalin felhívták a figyelmet az átláthatóság és a közérthető kommunikáció egyre fokozódó igényére. Felvetették annak problematikáját, hogy a társadalom mennyire széthúz a jogi kérdések kapcsán és jelenleg ez okozza azt, hogy a jog nem ott és nem úgy érvényesül, ahogy annak érdeme és eredménye lenne. Véleményük szerint hídemberekre van szükség, akik képesek egy olyan “csoda” állapotát megteremteni, melyben egyszerre van jelen vállalat és fogyasztó, jogalkalmazó és jogkereső. Ahol mindenki érvényre tudja juttatni álláspontját és – ahogy azt Dr. Udvary Sándor előadásában kifejtette – olyan megoldással zárja a jogvitát, melyet igazságosnak, de legfőképp magáénak érez.

---