Készül a jogszabály a platformviták alternatív vitarendezéséről


Az NMHH rendelettervezete az alternatív vitarendezési fórumra vonatkozó részletszabályokat tartalmazza, amelynek feladata a „platformviták”, azaz az online platformot üzemeltető szolgáltatók és a platformszolgáltatások igénybe vevői közötti jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése lesz.  


Az NMHH rendelettervezetének hátterét az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény (Iszt.) 17-21. §-ai és a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (DSA) 21. cikke adja. 


Bevezetőül fontos kiemelni, hogy a DSA és az ahhoz kapcsolódó hazai szabályrendszer nem kizárólag az óriásplatformokra vonatkozóan határoz meg kötelezettségeket. Számos olyan felhasználóvédelmi szabály van, amely a platformokat működtető szolgáltatókra mérettől függetlenül vonatkozik.  

A jogvita akkor kerül a testület elé, ha platformszolgáltató és felhasználója a platform belső panaszkezelési rendszere útján nem tudja rendezni a köztük felmerülő vitát. Az újonnan létrehozandó testület(ek) működése a platformszolgáltatók compliance-rendszerei szempontjából igen jelentős feedback-forrásnak tekinthető, hiszen a testület kötelezései, illetve ajánlásai révén idejekorán (még a bírósági eljárásokat megelőzően) közvetlen visszacsatolást ad a platformműködésnek a felhasználói oldalról aggályosnak tekinthető elemeire vonatkozóan. Amennyiben ugyanis a „platformviták” kapcsán a felek között egyezség létrehozására irányuló kísérlet eredménytelen marad, a testület az ügyben kötelezést, illetve (ha a kérelem megalapozott, de a platformszolgáltató a vitarendezési testület döntését magára nézve nem ismerte el kötelezőként) egyedi ajánlást hozhat a felhasználók jogainak egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.  

Hosszútávon természetesen a vitarendezési testület működése a DSA alkalmazásával összefüggő joggyakorlat fejlesztéséhez is értékes hozzájárulást nyújthat. Éves jelentésében a testület összegzi a kérelmezők és platformok közötti vitákat eredményező, rendszeresen előforduló vagy jelentős problémákat, valamint ezek vonatkozásában általános ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy a jövőben az ilyen problémák hogyan kerülhetők el vagy oldhatók meg. 

Az NMHH rendelettervezete itt érhető el.

2024. február 17-től kezdődően a digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendelet (DSA) összes rendelkezését kötelezően alkalmazniuk kell az érintett felhasználóknak, vállalkozásoknak és online platformoknak. A rendelet végrehajtásában a digitális koordinátoroknak lesz döntő szerepe. Magyarországon, az Európai Unióban elsőként, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) nevezték ki erre a feladatra.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Jog és kommunikáció konferencia: a jog nemcsak a jogászoké

A Wolters Kluwer Hungary, a Szegedi Tudományegyetem Üzleti Jogi Intézete és az SZTE Európai Értékek Elemző Központja szervezésében május 15-én Szegeden rendezett konferencia célja volt, hogy megvilágítsa, felkészültek vagyunk-e mindazokra a kommunikációs jelenségekre, amelyekkel a technológiai fejlődés eredményeként a digitális környezetünkben nap mint nap szembesülünk és miként kezelhetők ezek adatvédelmi, versenyjogi és fogyasztóvédelmi jogi nézőpontból.

2024. május 16.

Az egyenlőség a digitális világban sem jelent egyformaságot

Sokfélék vagyunk, és digitális eszközeinket is sokféleképpen használjuk. A digitális térben sincs ez másképp. Idén májusban a harmadik csütörtök május 16-ra esik, ez a Global Accessibility Awareness Day (GAAD), az egyenlő esélyű digitális hozzáférés világnapja. A digitális akadálymentesség kiemelt témája volt a nemrégiben megrendezett Digital Compliance by Design & Legaltech konferenciának is. A GAAD alkalmából tesszük közzé a konferencia két résztvevője, dr. Megyeri Andrea és dr. Velegi Dorottya beszélgetését.