Készül a jogszabály a platformviták alternatív vitarendezéséről


Az NMHH rendelettervezete az alternatív vitarendezési fórumra vonatkozó részletszabályokat tartalmazza, amelynek feladata a „platformviták”, azaz az online platformot üzemeltető szolgáltatók és a platformszolgáltatások igénybe vevői közötti jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése lesz.  


Az NMHH rendelettervezetének hátterét az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény (Iszt.) 17-21. §-ai és a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (DSA) 21. cikke adja. 


Bevezetőül fontos kiemelni, hogy a DSA és az ahhoz kapcsolódó hazai szabályrendszer nem kizárólag az óriásplatformokra vonatkozóan határoz meg kötelezettségeket. Számos olyan felhasználóvédelmi szabály van, amely a platformokat működtető szolgáltatókra mérettől függetlenül vonatkozik.  

A jogvita akkor kerül a testület elé, ha platformszolgáltató és felhasználója a platform belső panaszkezelési rendszere útján nem tudja rendezni a köztük felmerülő vitát. Az újonnan létrehozandó testület(ek) működése a platformszolgáltatók compliance-rendszerei szempontjából igen jelentős feedback-forrásnak tekinthető, hiszen a testület kötelezései, illetve ajánlásai révén idejekorán (még a bírósági eljárásokat megelőzően) közvetlen visszacsatolást ad a platformműködésnek a felhasználói oldalról aggályosnak tekinthető elemeire vonatkozóan. Amennyiben ugyanis a „platformviták” kapcsán a felek között egyezség létrehozására irányuló kísérlet eredménytelen marad, a testület az ügyben kötelezést, illetve (ha a kérelem megalapozott, de a platformszolgáltató a vitarendezési testület döntését magára nézve nem ismerte el kötelezőként) egyedi ajánlást hozhat a felhasználók jogainak egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.  

Hosszútávon természetesen a vitarendezési testület működése a DSA alkalmazásával összefüggő joggyakorlat fejlesztéséhez is értékes hozzájárulást nyújthat. Éves jelentésében a testület összegzi a kérelmezők és platformok közötti vitákat eredményező, rendszeresen előforduló vagy jelentős problémákat, valamint ezek vonatkozásában általános ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy a jövőben az ilyen problémák hogyan kerülhetők el vagy oldhatók meg. 

Az NMHH rendelettervezete itt érhető el.

2024. február 17-től kezdődően a digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendelet (DSA) összes rendelkezését kötelezően alkalmazniuk kell az érintett felhasználóknak, vállalkozásoknak és online platformoknak. A rendelet végrehajtásában a digitális koordinátoroknak lesz döntő szerepe. Magyarországon, az Európai Unióban elsőként, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) nevezték ki erre a feladatra.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 6.

A feketedoboz jelensége és következményei a mesterséges intelligencia alapú technológiákban

Vajon mennyire átlátható a mesterséges intelligencia működése? A „black box” kifejezés azt sugallja, hogy egy rendszer működése gyakran rejtély az emberek számára. De mi történik, ha például az OpenAI által fejlesztett ChatGPT algoritmus működését vizsgáljuk? És vajon ez a „fekete doboz” jelenség milyen kérdéseket vet fel a jogi és szabályozási követelmények teljesítésének képességéről, valamint a hibás döntésekért való felelősségről?

2024. május 3.

Nem mindennapi jogesetet kellett megoldaniuk a joghallgatóknak a Polgári Jogi Jogesetmegoldó Versenyen

Második alkalommal szervezte meg a Polgári Jogi Jogesetmegoldó Versenyt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A versenyre bármelyik magyarországi egyetem jogász szakos hallgatója jelentkezhetett, aki legalább négy lezárt félévet maga mögött tudott. A szakmai megmérettetésen, amelynek fővédnöke Tuzson Bence igazságügyi miniszter volt, idén hét budapesti és vidéki egyetem 20 negyedéves hallgatója vett részt.

2024. május 2.

Kincsen vagy bombán ülünk, ha hasznosítani kívánjuk az adatvagyont?

A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. A Data Act is azon szabályok közé tartozik, amelyek végképp megkerülhetetlenné teszik a vállalati adatvagyon hasznosításának újragondolását, és ezzel összefüggésben az adatalapú technológiák, így különösen a mesterséges intelligenciára vonatkozó innovációs stratégia alapjainak kiépítését.