Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Interjúnkban dr. Sükösd Pétert, a 2018-as Wolters Kluwer Jogászdíj egyik nyertesét kérdezzük. Indulásának fő oka volt, hogy a magyar METRO-csoport harmadik lett 2018-ban a cég globális szintű – világszerte 44 METRO vállalati entitást, összesen sok száz önkiszolgáló nagykereskedelmi áruházat jelentő – compliance rangsorában.
„Dr. Sükösd Péter a METRO vállalati compliance struktúrájának végrehajtása és fejlesztése terén, illetve az Magyar Vállalati Compliance Társaság keretein belül folytatott tevékenysége a compliance területe iránti elkötelezettség szinonimája. Péter szakmai pályafutását tehát jól jellemzi pályázata címe: Fókuszban a compliance” – e gondolatokkal méltatták a 2018-as Wolters Kluwer Jogászdíj egyik nyertesének munkáját a díjátadón, akinek compliance kategóriában ítélték oda Az év jogásza kitüntető címet. Dr. Sükösd Péter jelenleg a METRO Kereskedelmi Kft. Jogi és Compliance Osztályának vezetője, a vele készített interjúnkban kitérünk eddigi színes és sokrétű munkásságára, szakterülete mibenlétére és természetesen a pályázatára is.
Egy laikus számára hogyan fogalmazná meg tömören a compliance lényegét?
A compliance egyszerűen megfogalmazva külső-belső megfelelést jelent. Azt, hogy a vállalkozás működése megfeleljen a rá irányadó valamennyi jogszabálynak, valamint a saját maga alkotta belső előírásoknak, utasításoknak, és – kicsit bővítve a kört – az erkölcsi, etikai és társadalmi magatartási normáknak. Ez egy cég üzleti érdekeinek és jó hírnevének a védelmét is szolgálja és elősegítheti az üzleti partnerek általi megbecsülését. Ami fontos, hogy a külső és belső megfelelés között nincs rangsor, azaz nem billenhet el a mérleg egyik irányába sem; mindkettő egyformán fontos és ugyanolyan hangsúllyal betartandó. A külső megfelelőség alatt különösen fontos – többek között – a versenyjogi, a munkajogi, a munkavédelmi, a pénzügyi, az adózási és a környezetvédelmi rendelkezések, valamint az egyéb, specifikus jogszabályok megtartása. Emellett a belső szabályzatok is igen sokfélék lehetnek: ezek egy részét képezik a külső rendelkezések alapján kötelezően megalkotandók (például számviteli, tűzvédelmi szabályzat), de emellett egy vállalkozás szinte bármilyen tárgykörben alkothat olyan belső előírást, amelyet a cég belső rendszerei, működése indokol, így például a közösségi média vagy akár a céges gépjármű használatára is. A belső szabályzatok révén a vállalkozások működése kiszámíthatóbb lehet, a felelősség pontos meghatározásával pedig az egyes feladatok teljesítése számon kérhetőbbé válik.
Ön számos helyen bizonyíthatta rátermettségét, a szabályozói-ellenőrzői és a piaci szférában egyaránt. Ez a szakmai út pedig a jelenlegi munkáján keresztül elvezetett a Wolters Kluwer Jogászdíjhoz. Melyek voltak a főbb állomásai?
A Jogászdíjat valóban a METRO Kereskedelmi Kft. Jogi és Compliance Osztályának osztályvezetőjeként nyertem el, ahol 2015 decembere óta dolgozom. A feladataim közé tartozik – többek között – a társaság verseny- és kereskedelmi jogi képviselete. Ezt megelőzően, 2012-től a British American Tobacco vállalatcsoport magyarországi és horvátországi leányvállalatai működésének jogszerűségéért, valamint compliance folyamataiért feleltem, senior jogi vezetőként. Azelőtt kilenc évig dolgoztam a Gazdasági Versenyhivatalnál, ahol az Antitröszt Iroda vezető-helyetteseként főként versenyfelügyeleti és kereskedelmi jogi eljárások indítása és lefolytatása, az erőfölénnyel való visszaélések vizsgálata tartozott a legfőbb feladataim közé. Nemzetközi kitekintést is sikerült szereznem: 2005-2006-ban az Európai Bizottság Verseny Főigazgatóságán dolgoztam nemzeti szakértőként, emellett 2007-2009 között az OECD Versenyügyi Divíziójánál voltam versenypolitikai elemző, Párizsban.
Mi motiválta, miért döntött úgy, indul a megmérettetésen és mit jelent személyesen az elnyert WK Jogászdíj?
Az indulásom fő oka, hogy a compliance területen szerzett tapasztalataim alapján a karrierem mostanra komoly csúcspontjához érkezett. A METRO-vállalatcsoportot én és a csapatom képviseli a hatóságok előtt – így például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a versenyhivatal előtti eljárásokban is –, kezeljük a vállalatirányítással és társasági jogi kérdésekkel kapcsolatos ügyeket, compliance officer-ként pedig én foglalkozom a compliance bejelentésekkel, vezetem a Compliance Incidenst Kezelő Bizottságot, emellett pedig jelentéseket készítek a régiónak a futó és lezárt compliance incidensekkel kapcsolatban. A munkánk sikerét jelezi, hogy globális szinten – ami világszerte 44 METRO vállalati entitást, összesen pedig sok száz önkiszolgáló nagykereskedelmi áruházat jelent – a magyar vállaltcsoport a harmadik lett 2018-ban a METRO compliance rangsorában. Ez alapján döntöttünk úgy, hogy indulunk a Jogászdíjáért, bemutatandó a sikerünket. Bár az elismerést én kaptam, de ez a siker a csapat eredménye is egyben.
Mire fókuszált a pályázata, milyen érdekességeket, újításokat emelne ki belőle?
Jogászként mindig is kiemelt jelentőséget tulajdonítottam a jogszabálykövetésnek, az ezeknek és az üzleti, etikai előírásoknak megfelelő szabályok kialakításának, ahogy a hivatások közötti, őszinte kommunikációnak. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy e céljaimért a METRO Kereskedelmi Kft. osztályvezetőjeként és a Magyar Vállalati Compliance Társaság (MVCT) alelnökeként is egyaránt tehetek. A pályázatom alapjaiban e két elemre épült: a METRO központi compliance management-rendszere magyarországi átültetésének és fejlesztésének, valamint az MVCT-ben való aktív közreműködésem, tudatosságnövelő előadásaim bemutatására. A hatékony kommunikáció alapvetően meghatározza a különböző compliance problémák kezelését. Technikai szempontból kiemelném, hogy a METRO-nál compliance visszaélés-bejelentő weboldalt, compliance postaládát működtetünk, elősegítendő, hogy a munkavállalóink, ügyfeleink, illetve harmadik személyek élhessenek panasztételi jogukkal, emellett munkavállalóinknak e-learning anyagokat bocsátunk a rendelkezésükre, az összes compliance incidens kivizsgálására pedig úgynevezett compliance incidenskezelési-eljárás és a fent említett bizottság áll rendelkezésre. Tavaly kialakítottuk a munkavállalóknak szóló, a különböző vállalati (beszállítói) meghívásokat előértékelő rendszert. Ez egy előzetes elemzés, ami értékelés alá von olyan fontos üzletetikai kérdéseket, mint az egyes meghívások éves gyakorisága, a rendezvény résztvevői (pl. állami tisztviselő), a rendezvény jellege (pusztán networkingről van szó vagy van szakmai tartalma is), helyszíne (a meghívó székhelye vagy külső helyszín), a rendezvényen biztosított ajándékok jellege és összértéke, valamint a munkavállaló által elvihető emberek köre (pl. családtagok) és a költségtérítés/önköltség aránya, mértéke. Az így született eredmény egy jelzőlámpa formájában piros-/sárga-/zöld-jelzés formájában megjelenik, és eligazítást ad a dolgozónak a részvételhez ajánlott eljárásról. A fentieken túl hozzáférhetővé tettük a közvetlen elérhetőségemet a METRO compliance-szel kapcsolatos weboldalán (https://www.metro.hu/metro-compliance), emellett a vállalati megbízhatóságot (belső megfelelést) nagyban segítik az időszakosan megtartandó úgynevezett compliance talk-ok is, melyeket egyes munkavállalókkal, akár az ügyvezetők jelenlétében folytatunk. Az ilyen beszélgetések kettős célt szolgálnak; egyrészt erősítik a munkavállalók és az ügyvezetők tudatosságát és tájékozottságát a compliance területén, másrészt pedig pontosabb képet kapnak arról, hogy az adott beszélgetőpartnerek az üzleti megfelelés a compliance bizonyos aspektusait hogyan értelmezik. Ezek az alkalmak megfelelőek arra is, hogy egy, esetlegesen a belső szabályzatainkba, és/vagy jogszabályokba ütköző cselekményekről tájékoztassanak engem.
Dr. Sükösd Péter: Magyarország abszolút felzárkózott az EU nyugat-európai tagállamaihoz a versenyügyek kezelésében. Ahol van még mit fejlődni, az a dolgozói tudatosság; bár a hazai cégek figyelnek a külső-belső megfelelésre, a munkavállalóikra ez – bizonyos esetekben – már kevésbé jellemző, ők kevésbé tudatosak. A kikényszeríthetőség és a kikényszerítés hatékonysága ezért elsősorban a cégek következetességén múlik
Ahogy már szó esett róla, sok helyen dolgozott, az állami és a vállalati szektorban egyaránt. Mennyiben volt más például a versenyhivatali munka, mint a magánszféra?
A hatósági szerepkör egészen más, mint a vállalati. A Gazdasági Versenyhivatalnál értelemszerűen a vonatkozó törvények kikényszerítése a cél, míg a piaci szereplőknél az üzleti érdekeket is mérlegelni kell a jogszabályok betartása mellett, és így kidolgozni egy olyan jogszabálynak megfelelő megoldást, mely az üzleti növekedést is elősegíti akár már rövidtávon.
A korábbi, hatósági tapasztalatait jól tudja hasznosítani a versenyszférában?
A futó versenyfelügyeleti ügyekben feltétlenül, de a dolgozókkal szembeni elvárások tekintetében is. Például abban, mi a megfelelő tárgyalási pozíció, milyen „tól-ig” határokat kell és ajánlott betartani például a beszállítókkal való árképzés alkufolyamatában.
Az Európai Bizottságnál és az OECD-nél végzett feladata mennyiben tért el a magyar versenyhivataliétól, ha egyáltalán lehet különbséget tenni?
Az Európai Bizottság Verseny Főigazgatóságán, Brüsszelben nemzeti szakértőként dolgoztam; elsősorban a bizottsághoz érkező, a gyógyszergyárak EU-n belül alkalmazott szállítási kvótarendszereivel kapcsolatos panaszokat intéztem, információt gyűjtöttem a gyógyszerpiaccal és a gyógyszergyárak párhuzamos kereskedelmet korlátozó magatartásával kapcsolatban, és előkészítő anyagokat állítottam össze a különböző megbeszélésekhez. Az OECD-nél, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnél versenypolitikai elemzőként a tagsággal nem rendelkező, elsősorban latin-amerikai országok irányába folytatott úgynevezett outreach tevékenységhez kapcsolódóan készítettem versenyjogi háttéranyagokat. Például arról, az adóhatóságnál nem bejelentett cégek milyen piactorzító hatást gyakorolnak. Emellett a szervezett kerekasztal-fórumokhoz állítottam össze vitaanyagokat. Ez tehát inkább kutatómunka volt, amit viszont oktatói tevékenységemben tudtam hasznosítani, korábban ugyanis versenyjogi előadásokat tartottam a modenai egyetem jogi karán (Universiteit van Modena en Reggio Emilia), itthon a Budapesti Corvinus Egyetemen egyaránt. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskoláján jelenleg is PhD-tanulmányokat folytatok.
Megkülönböztethetőek-e markánsan az egyes cégek compliance területei/előírásai (belső szabályozásai); ez cégfilozófiától vagy inkább az anyaországi követelményektől függ-e?
Ez egy jó kérdés – azt mondhatnám, hogy általában a compliance előírások nem különböznek egymástól markánsan. Ugyanakkor például a bankszektorban a pénzmosás elleni cél a hangsúlyosabb, míg a kereskedelmi vállalatoknál a versenyjogi complience Magyarországon nagyobb jelentőséggel bír, mint másutt, tekintettel a kereskedelmi törvényben szabályozott jelenetős piaci erő fogalom-meghatározásából fakadó gazdasági erőfölényes törvényi vélelemre. Ami pedig a cégfilozófiákat illeti, eltérés leginkább abban lehet, hogyan kényszerítik ki a compliance-t, hogyan kezelik a bejelentéseket.
Ebben a vonatkozásban hol tart – jobb-e vagy rosszabb-e – a hazai vállalati szféra, összehasonítva mondjuk az európai jellemzőkkel?
Szerintem e tekintetben nincs különbség hazánk és más EU-s tagállam között, különösen, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés egyaránt tartalmaz versenyjogi előírásokat. Magyarország abszolút felzárkózott a nyugat-európai tagállamokhoz a versenyügyek kezelésében. Ahol van még mit fejlődni, az a dolgozói tudatosság; bár a hazai cégek figyelnek a külső-belső megfelelésre, a munkavállalóikra ez – bizonyos esetekben – már kevésbé jellemző, ők kevésbé tudatosak. A kikényszeríthetőség és a kikényszerítés hatékonysága ezért elsősorban a cégek következetességén múlik.
Idén is megpályázza a Wolters Kluwer Jogászdíját?
Nem tervezem. Azt hiszem, ez a siker most a megkezdett és jó irányba haladó munkánk továbbvitelére, fejlesztésére ösztönöz nem csak engem, hanem a csapatomat egyaránt. Emellett pedig másnak is meg kell adni a lehetőséget.
dr. Sükösd Péter
|
