A BÜK elnöke a kamarai tagság figyelmét arra irányította, hogy itt az ideje mindenkinek aktívan bekapcsolódni a jogász szakma digitális átalakulásába.
Érdekes és fontos beszédet mondott a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke, Tóth M. Gábor a a BÜK 2024. április 12-én tartott közgyűlésén. A közgyűlési nyitóbeszéd műfajából fakadóan általában nem tartalmaz sok váratlan izgalmat és pláne nem az egész szakmát érintő víziót és cselekvési tervet. Tóth M. Gábor előadása azonban kiemelkedik a nyitóbeszédek sorából: az ügyvédi szakma digitalizációjának lendületéről, a digitális forradalomnak a jogász szakmára kifejtett hatásai elismeréséről és üdvözléséről beszélt – figyelemfelhívó és cselekvésre buzdító volt.
Tóth M. Gábor beszédében sűrűn hivatkozott a legaltech világ elismert kutatóira és legfrissebb eredményeikre. Jelen cikkünkben összegyűjtöttük, hogy kiknek a munkásságára érdemes odafigyelni a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke szerint.
A BÜK elnöke gondolatmenetét egy 2015-ben megjelent, a TomorrowToday Global jövőkutató központ kutatásaira hivatkozó cikk ismertetésével kezdte. Ebben az évben fogadták el az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényt, röviddel ezt követően pedig a büntetőeljárásban is elkezdődött egy digitalizációs folyamat. Az említett cikk egyebekben a 2025. évre vonatkozóan tett „jövendöléseket” arról, hogy tíz éven belül jelentősen kisebb mértékben lesz majd szükség ügyvédekre, befektetési privátbankárokra, könyvelőkre, és még katonákra is. Tekintettel arra, hogy a robot ügyintézés ezeken a területeken teljes egészében át fogja venni az irányítást ezen szakmák képviselőitől. A cikk példáján is látható tehát, hogy a technológia és a társadalmi viszonyok gyors fejlődése mellett már egyre kisebb időtávlatokra is egyre nehezebb kiszámíthatóan előre tervezni.
A minket körülvevő világ fejlődésének indikátora az is, hogy az állam és a társadalom kapcsolatának digitális térbe helyezése érdekében a jogalkotó létrehozta a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényt. Természetesen azon folyamat, amelynek végeredménye, hogy a gép az emberi munkaerőt bizonyos mértékben kiváltja, nem példátlan az emberiség történelmében. Az ipari forradalmak során robbanásszerű fejlődést ért el a világ, és ezt a fejlődés ellenzői, a géprombolók sem tudták visszafogni. Tóth M. Gábor véleménye szerint az ügyvédi társadalomnak is fel kell készülnie arra, hogy ha nem is válik teljesen nélkülözhetővé, bizonyos kérdésekben akkor is nagy változás előtt áll az általa nyújtott jogi szolgáltatás mibenléte. Olyan szakmák bontogatják szárnyaikat, amelyeknek még a megnevezésük sem ismert, azonban néhány éven, évtizeden belül mégis megkerülhetetlenné válnak.
2023 februárjában tartották meg az első olyan tárgyalást a tengerentúlon, amely során az ügyfelet egy robotügyvéd képviselte. A mesterséges intelligencia alapú modell Joshua Browder fejlesztőhöz köthető és a DoNotPay névre hallgat. Az robotügyvéd mögött húzódó elgondolás az ügyvédek által végzett alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások egyszerűsítése és sztenderdizációja volt. „Az egyre több az eszkimó és kevesebb a fóka” elvét bizonyítja egy McKinsey tanulmány is, amely 2035-re a jogászi teendők harminc százalékának – kiemelten az egyszerűbb megítélésű, jogi diplomát valójában nem igénylő adminisztratív ügyekben való döntéshozatalnak – automatizációval való felváltását prognosztizálja. Egy másik, a Deloitte által készített, 2019-ben megjelent tanulmány globális szinten százezerre teszi azoknak az ügyvédi irodáknak a számát, amelyek teljes egészében algoritmizálva és automatizálva lesznek 2036-ra.
A változás a szakma minden képviselőjét érinti, azonban elsőként a gyakornoki, illetve ügyvédjelölti munkát végző kollégák érezhetik meg a változás szelét, hiszen az ő munkájuk lesz a legegyszerűbben kiváltható keresőmotorokkal, valamint egyéb algoritmusokkal. Így a munkafolyamat gyorsabbá, hatékonyabbá – nem elhanyagolható módon pedig – ügyféloldalról nézve jelentősen olcsóbbá válik.
Tovább folytatva a példálózó felsorolást a beszédben elhangzott Dr. Nikolaos Aletras bírósági ügyek mesterséges intelligencia alapú elemzésével foglalkozó kutatócsoportjának áttörése is, akik a UCL, University of Sheffield, University of Pennsylvania falain belül alkották meg azt a mesterséges intelligencia modellt, amely 79 százalékos pontossággal volt képes megjósolni, hogy a luxembourgi bíróság egy konkrét ügyben milyen döntést fog hozni.
A világszerte ismert és elismert Tilesch György, jogi mesterséges intelligencia szakértő, illetve tanácsadó, egy nemrégiben megtartott Wolters Kluwer rendezvényen számolt be arról, hogy egy büntetőügyben a leplezett eszközök használatával ötvenezer SMS birtokába jutott a nyomozó hatóság. Azonban mindezeknek az ügyvéd, vagy hatóság általi átvizsgálása felbecsülhetetlen időt és energiát emésztett volna fel. A felmerült probléma megoldását egy olyan mesterséges intelligencia modell jelentette, amely az üzenetek alapján a védekezés stratégiájához igazodóan rövid idő alatt kimutatta, hogy melyek a relevánsak, így elég volt azokra fókuszálni a stratégia kidolgozása során.
Mindezen technológiai előrelépés mellett azonban egy jelenséget időtállóan kizárólag a sajátunknak mondhatunk. Ez pedig nem más, mint a humán faktor. Jelen pillanatban a robotbíráskodás, illetve a robotügyvédkedés széleskörű elterjedésének legnagyobb akadálya mi magunk vagyunk az érzelmi intelligenciánkkal felvértezve, valamint a mérlegelési tevékenység.
Tóth M. Gábor elismerően nyilatkozott továbbá Ungváry Botond legaltech kutató, jogi innovációs szakértő és kamarai jogtanácsos munkájáról és idézte egy 2021-ben megjelent “A jogászi munka digitalizációjának fejleményei és kihívásai” című tanulmányát, amelyben a Budapesti Ügyvédi Kamarára adaptálta Barabási-Albert László hálózatkutató megállapításait és vázolta fel azokat a technológiai fejlődés jegyében. A cikk alapján az ügyvédséget technológiai affinitásuk tekintetében három csoportra (újítók, korai és kései befogadók) lehet osztani, akik az innovációk terjedésének folyamatába különböző lendülettel kapcsolódnak be. Amennyiben a Budapesti Ügyvédi Kamara taglétszámát 8500 főre vetítve értelmezzük, akkor ahhoz, hogy a Kamara közel teljes tagsága adaptáljon egy technológiai innovációt, legalább 400 újítóra van szükség. Ők azok az úttörők, akik elindítják és szakmai kapcsolati hálójukon keresztül terjesztik a technológiai forradalmat. A tanulmány részletesen kifejti a jogi innovációs folyamatok mechanizmusait és felhívja a figyelmet a gyakori buktatókra, ezzel szinte kézikönyvet adva a jogi digitalizációba ma bekapcsolódó ügyvédek kezébe.
A felsorolt személyek munkássága és az innovációban elért eredményeik alapján elmondható, hogy a jogászi szakma hajója – még ha folyton változó és háborgó tengert szel is át – biztos kezekben van, a haladás iránya pedig ki van jelölve. Már csak az a kérdés, hogy maga a jogásztársadalom hajlandó-e a menetirányban tartani.
