Rekordok a 9. Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyen – Interjú a szervezőkkel


Rekordok sorával szolgált a közelmúltban megrendezett Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Verseny. Erről és a rendezés hátteréről is beszéltek a kiíró alapítvány vezetői, dr. Gál Enikő és dr. Siegler Konrád a Jogászvilágnak adott interjújukban.

Említésre méltó rekordok születtek az idei, március 20-án és 21-én megrendezett Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyen, melyet 2014 óta a kilencedik alkalommal írtak ki a szervezők. Ahogy az az eseményről szóló tudósításunkban már szóba került, az idei megmérettetés számos meglepetéssel szolgált, jóllehet a kiíró Dr. Nagy László Alapítvány létrehozása és a verseny meghirdetésének tízéves jubileuma ellenére az idei „csak” a kilencedik „élő” rendezvény lehetett. Ennek oka pedig a Covid-járvány miatti kényszerszünet volt, és hogy ez idő alatt sem szervezték ki az online térbe ezt a különleges, egyedi tematikájú és légkörű szellemi bajnokságot. Az idei versenyről dr. Gál Enikővel, az alapítvány kuratóriumi elnökével (a fiatalon elhunyt kiváló ügyvéd, dr. Nagy László feleségével) és dr. Siegler Konráddal, a szervezet társalapítójával, kurátorával, a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda egyik vezetőjével beszélgettünk.

A verseny előtt nem sokkal arról tájékoztattak, hogy rekordszámú nevezés érkezett a megmérettetésre. Sőt a jelentkezők is a lehető legszélesebb körből kerültek ki. Úgy tűnik, az idei esemény sok meglepetéssel szolgált. Ismertetnék a részleteket?

Siegler Konrád (S. K.): Valóban sok tekintetben különleges volt az idei verseny. Nagy örömünkre a megmérettetés továbbra is népszerű a hallgatók körében, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy idén minden eddiginél, negyvennél is többen jelentkeztek, ami rekordszámú nevezés. A kilenc év alatt ez volt a legnagyobb arányú, a ténylegesen indulók számában megmutatkozó érdeklődés, ami mutatja a megmérettetés rangját. Egy másik különlegesség, hogy a verseny története során először nem csak az összes hazai jogi karról jöttek nevezések, hanem a határon túlról is; a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogi szakjáról is érkezett pályázat, melynek kiválóan teljesítő hallgatója közel állt ahhoz, hogy bejusson a legjobb tizenhat közé, ám ez végül nem sikerült neki. A 2024-es versenyre a legtöbb jelentkezés a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi fakultásairól érkezett. Újdonság volt az is, hogy ezúttal – a kilenc év alatt ugyancsak először – első- és másodéves hallgatók is neveztek. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a kezdetektől jellemzően a joghallgatók negyed- és ötödéves generációja adta a verseny gerincét, bázisát, néhány bátor harmadévessel kiegészülve. És miközben már tavaly is érzékelhető volt, hogy a Covid-járvány elmúltával bővült a versenylehetőségek köre, a hallgatók számára egyre több hasonló „bajnokságot” szerveznek a különböző ügyvédi irodák és az egyetemek is, külön is örvendetes, hogy a mi megmérettetésünkhöz kedvet érzők száma idén érdemben nőtt. Az pedig egy külön érdekesség, hogy az idei verseny a nemek arányában rendkívül kiegyensúlyozott volt: csaknem azonos arányban jelentkeztek lányok és fiúk. A sor pedig folytatódott a verseny fordulói során is: a nevezők közül nyolc lány és nyolc fiú jutott be a szóbeli szakaszba, azaz a legjobb tizenhat közé, majd közülük került ki az elődöntős négy lány és négy fiú. Ezt végül a bronzmeccs és a döntő „szakította meg”, melyeken három lány és egy fiú vívott meg egymással. Az eredmény már ismert: a bronzmeccset két lány vívta meg, mindketten a Szegedi Tudományegyetemről, míg a döntőben egy lány az ELTE-ről és egy fiú a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről küzdött meg egymással. Ráadásként kiemelném azt is, hogy még a legjobb tizenhat között is képviseltetve volt az ország összes jogi kara.

Dr. Siegler Konrád, Dr. Nagy László Alapítvány

Dr. Siegler Konrád: A kilenc év alatt ez volt a legnagyobb arányú, a ténylegesen indulók számában megmutatkozó érdeklődés, ami mutatja a megmérettetés rangját

A gyarapodó versenyek ellenére mi adhatja az érvelési verseny – idén különösen megmutatkozó – népszerűségét?

Gál Enikő (G. E.): Talán nem műhelytitok, hogy egy ilyen rendezvény lebonyolítása, szervezése sok tervezést, előregondolkodást igényel. Igyekeztünk jobban odafigyelni az időzítésre, így ezúttal csaknem egy hónappal előrehoztuk a verseny megrendezését, ami tavaly április 19-én és 20-án, míg idén március 20-án és 21-én zajlott. Az előkészítés legnehezebb feladata a dátum „belövése”, ugyanis sok mindenre tekintettel kell lenni, így a vizsga- vagy a szorgalmi időszakra és persze a már említett más versenyekre is. Úgy tűnik, most még jobban sikerült az időzítés. Ám ahogy korábban, idén is igyekeztünk a lehető legtöbb helyen felhívni a joghallgatók figyelmét az eseményre. Ahogy tavaly, úgy most is közzétettük a kiírást a Dr. Nagy László Alapítvány honlapján, a közösségi médiában, azaz a Facebookon, az Instagramon, a LinkedIn-en. A verseny történetében először készítettünk egy beharangozó rövid videót mindhárom közösségimédia-platformra, ami szintén inspiráló lehetett. Emellett a rendezvény támogatói, a Wolters Kluwer Hungary Kft., a Pro/Lawyer Consulting, valamint az Arsboni csatornái is népszerűsítették az eseményt. De ugyanígy sokat köszönhetünk a személyes egyetemi kapcsolatainknak, illetve az egyetemi szervezeteknek, melyeken keresztül ugyancsak próbáltunk minél több hallgatóhoz eljutni. Utóbbiak közül egyesek például megismertették az érdeklődő hallgatókkal a korábbi versenyfeladatokat. a hallgatókat a feladatmintákkal, segítendő eldönteni, hogy érdemes nevezniük. Az előző versenyek beugró feladatai egyébként mind elérhetők az alapítvány honlapján.

A feladatokban, miként tavaly, idén is megjelentek-e aktualitások?

S. K.: 2023-ban valóban voltak olyan versenyfeladatok, melyekben visszatükröződtek a világot leginkább foglalkoztató problémák. Ilyen volt az orosz-ukrán háború miatt a „vis maior” esetére való hivatkozás felhívása vagy akár a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetése az ukrajnai háborúra hivatkozással. Idén nem volt ilyen. Azt hiszem, egy, a mostanihoz hasonló turbulens közéleti helyzetben nehéz lett volna olyan történeteket összeállítani a joghallgatók számára a feladatok mögé, melyek nem megosztóak.

A verseny elköszönt eddigi helyszínétől, 2024-ben már a Bank Center adott neki otthont. Ennek mi az oka, és okozott-e gondot, nehézséget a szervezésben? Ebben változatlan-e a fiatal kollégák lelkesedése? És végül: marad-e a helyszín és a tavaszi időpont? Ez utóbbi eldöntése ugyanis még tavaly is pici kétkedést okozott önöknél.

Dr. Nagy László Alapítvány - dr. Gál Enikő kuratóriumi elnök

Dr. Gál Enikő: Számomra a mostani verseny jubileumi esemény volt. Tíz évvel ezelőtt, 2014. május 19-én, férjem 40. születésnapja alkalmából jelentettük be az alapítvány létrehozását és hirdettük meg először a versenyt

G. E.: Ami a kérdése első felét illeti, én úgy fogalmaznék, a verseny, illetve annak fináléja visszatért az eredeti helyszínére. Ahogy az ünnepélyes eredményhirdetéskor is elmondtam, bár a mostani a kilencedik rendezvény, de számomra ez mégis jubileumi esemény volt. Tíz évvel ezelőtt, 2014. május 19-én, férjem 40. születésnapja alkalmából ugyanis a Bank Centerben szervezett megemlékezésen jelentettük be az alapítvány létrehozását és hirdettük meg először a versenyt, amit abban az évben és utána még sokáig ősszel rendeztünk meg. Induláskor az alapítvány kiemelt célja volt, hogy országos méretű és rangú rendezvénnyé váljon az esemény, ami szerencsére évek óta valóság. Sőt, idén már nemzetközivé vált azzal, hogy az erdélyi Sapientiáról is volt jelentkező. Nem utolsó sorban pedig igencsak megtisztelő és jól eső érzés, hogy az eseményt minden esztendőben ismert jogászok, üzletemberek, egyetemi oktatók és ügyvédi irodák képviselői látogatják nézőként, köztük olyanok, akik egykor még Lacival is dolgoztak együtt. Egy évtized távlatából elmondható, hogy komoly rangot jelent, ha egy fiatal a szakmai életrajzában feltüntetheti a versenyen történő sikeres szereplését. Induláskor ez is egy remélt célunk volt. Laci idén lenne 50 éves, az alapítvánnyal és a szervezőkkel együtt reméljük, hogy még sok versenyt tudunk megrendezni. Ezúton is szeretném kifejezni óriási köszönetemet a Bird & Bird egész csapatának, különösen a lelkes fiataloknak, hogy ilyen odaadással vesznek részt az előkészítésben és a lebonyolításban. Visszautalnék a verseny egyik védnöke, dr. Sonnevend Pál dékán beszédére, aki az ünnepélyes díjátadón maga is kiemelte a Bird & Bird jogászainak áldozatkész munkáját, ahogy tíz év után is időt nem kímélve, önzetlenül állítják össze a feladatokat és bonyolítják a megmérettetést. Ahogy ő fogalmazott, az egymással versenyzők számára évről évre ennyi jogesetet kitalálni valóban komoly intellektuális teljesítmény.

S. K.: Ahogy Enikő már említette, a Bank Centerbe eredeti – érzelmileg is fontos – helyszínére tért vissza a verseny, melyet az első négy évben itt rendeztünk meg. Egyelőre nem tervezünk változtatni sem a helyszínen, sem a tavaszi időponton. Korábban még valóban felvetődött a dilemma az ideális időponttal kapcsolatban. A Bird & Bird életében munka szempontjából a késő ősz általában a legnehezebb időszak, ugyanakkor a verseny előkészítése, lebonyolítása számos többletfeladattal jár az ebben segítő, jelentős számú kollégánk számára. Ezért is jól esik az a köszönet és elismerés, amivel Enikő és dr. Sonnevend Pál is illette önzetlen munkájáért az irodánk szinte teljes csapatát. Mivel az őszi leterheltség az eltelt két évben sem változott, és nagy valószínűséggel a jövőben sem fog, ezért várhatóan megmarad a tavaszi időpont.

9. Dr. Nagy László Érvelési Verseny 2024, győztesek, Kozma Gábor, Megyeri Zsófia, Pszota Eszter, Berki Tünde, kurátorok, dr. Gál Enikő, dr. Siegler Konrád

A címlapképünkként is szereplő fotón a nyertesek (balról jobbra) Berki Tünde, Pszota Eszter (középen dr. Siegler Konrád és dr. Gál Enikő), valamint Megyeri Zsófia és Kozma Gábor

G. E.: Az előzőekben már említettem, hogy a verseny előkészítésének legnehezebb része a dátum „belövése”. Ez talán idén sikerült a legjobban. Amellett, hogy a Bird & Bird életében az ősz a legnehezebb időszak, szervezőként sok egyébre is tekintettel kell lennünk. Ha csak az ünnepeket nézzük, tavasszal például a húsvétra, de a tavaszi szünet is komoly befolyásoló tényező. Némi túlzással azt mondhatnám, majdhogynem ugyanolyan nehéz feladat megtalálni az ideális időpontot, mint magát a versenyt lebonyolítani. És végül hadd kanyarodjak vissza a kérdése elejére: tudom, hogy a Bird & Bird több kollégája is az egykori versenyzőink közül került ki, ami vélhetően őket is inspirálja, hogy a többiek mellett aktív résztvevői legyenek a szervezésnek. Ez nemcsak jelentős segítség az új jelentkezők elérésében, de bizonyítja azt is, hogy aki helyt áll az érvelési versenyen, az a pályán is megtalálja a helyét. Nekünk pedig azt, hogy a rendezvény évenkénti meghirdetésével jó úton járunk.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft., a Pro/Lawyer Consulting és az Arsboni termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz. A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

Gulyás László: inspiráló most a mesterséges intelligenciát kutatni

Fenntartható-e a mesterséges intelligencia? Lesz-e valaha alapvető közszolgáltatás? Jól járnak-e a felhasználók, ha pár nagy cég kezében összpontosul a technológia fejlesztése? Ezekben a dilemmákban segít eligazodni Gulyás László, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense, aki a technológia kapcsán felmerülő legaktuálisabb kérdéseket tisztázza. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem áprilisban indult tudományos-ismeretterjesztő sorozata most új videóval folytatódik.

2024. május 23.

A hídember, adatok és a compliance-by-design

Előző két cikkemben a jog és a tech szektor határán mozgó, a két “világ” közt kapcsolat teremtését facilitáló hídemberekről, illetve a compliance-by-design céges kultúrába való implementálásának előnyeiről írtam. Ez a cikk építeni fog az előző két cikk tartalmára, ezért érdemes lehet azokat is elolvasni – bár nem feltétlen szükséges – e cikk tartalma önmagában is érthető.

2024. május 22.

Egyenlőtlenségek és lehetőségek a nagy nyelvmodellek világában

A mesterséges intelligencia fejlődése válaszút előtt áll. Attól függően, hogy hogyan alakítjuk a jövőt, válhat belőle mindenki számára elérhető, vagy csak a globális nagyvállalatok által privilegizált eszköz is. Az MI demokratizálása nemes és hasznos cél ugyan, de a kapcsolódó fejlesztéseket jelenleg mégis jelentős globális egyenlőtlenségek jellemzik. A kérdés az, mi ezen egyenlőtlenségek gyökere, és mit tehetünk, hogy felszámoljuk azokat?