Sikeresnek maradni ügyvédként a technológia segítségével

Ez a cikk nem akarja megmondani, hogy melyik jogi szoftver a legjobb, vagy ki hogyan alakítsa a jogi karrierjét a technológiai változások közepette. Jogászok, és főleg az ügyvédek részére egyébként sem ajánlatos tanácsot adni, főleg abban nem, hogy hogyan működtessék az irodájukat. Néhány szempont mégis megfontolandó lehet annak, akit érdekel a téma, és kíváncsi, mit tehet a szakmai jövője érdekében.

Cikksorozatunk előző részeiben foglalkoztunk többek között az ügyvédek munkáját segítő, vagy azt éppenséggel felváltó, mesterséges intelligencián alapuló technológiákkal, az ezzel járó ügyvédi munkadíjban, árazásban bekövetkező változásokkal, valamint az online bíróságok szerepével és a prediktív analitikára épülő eszközökkel, melyek alapjaiban transzformálhatják át a jogászi hivatásokat. Ezeket az eszközöket és magát a jelenséget úgyis nevezik: disruptive technologiesvagyis „bomlasztó”, diszruptív technológiák, mert forradalmi változást hoznak egy vagy több adott területen, és ezáltal nemcsak építő, hanem romboló hatásuk is van a piaci szereplők számára. 

Mit kell(ene) tenni annak érdekében, hogy ügyvédként, ügyvédi iroda partnereként vagy karrierje elején lévő ügyvédjelöltként a számunkra legelőnyösebben használjuk ki a technológiát, és milyen stratégiát alkalmazzunk azért, hogy praxisunkat ne söpörje el a változások szele? 

Nyilvánvaló, hogy nincsen egy jó megoldás, vagy egy jó válasz erre, de lehetőségek azért vannak. Richard Susskind (jogász, jogi IT tanácsadó, professzor több angol egyetemen) például egy egyszerű gyakorlatot javasol kezdésképpen A holnap jogászai c. könyvébenvegyünk elő egy fehér lapot, képzeljük el és írjuk lehogy ha teljesen a nulláról most kezdenénk el felépíteni egy ügyvédi irodát, figyelembe véve azt is, hogy mit szeretnénk, hol tartsunk 5-10 éven belül, akkor hogyan csinálnánk? Milyen területekkel foglalkoznánk, helyileg hol lenne az iroda, hány embert vennénk fel (hosszú távon is gondolkodva), milyen szoftverekkel, technológiai megoldásokkal segítenénk a praxisunkat, milyen forrásokból finanszíroznánk az irodát (pl. keresnénk-e befektetőket hozzá) stb. Nem kell teljes mértékben elrugaszkodni a valóságtól, de a gyakorlat lényege az is, hogy ne befolyásoljon az, hogy jelenleg mi a status quo, mert az eltéríthet az innovatív és kreatív ötletek születésétől. Be lehet vonni természetesen az ügyvédi irodában dolgozó gyakornokokat, jelölteket, partnereket, vagy ha nincsenek, akkor jogászként, vagy informatikai pályán dolgozó barátainkat is, hogy szélesebb perspektívából közelítsük meg a kérdést. Mindez akár triviálisnak is tűnhet, de gondolkozzon el mindenki azon, hogy mikor volt az utoljára, hogy rendesen, legalább egy évre előre megtervezte volna, hogy honnan hova akar eljutni a szakmájában, hány ügyféllel számol, hogyan szerez majd újakat, mit tesz annak érdekében, hogy elérjenek hozzá a legfrissebb szakmai információk, szán-e valamennyit a saját vagy munkatársai továbbképzésére, az iroda marketingjére, újdonságoknak (szoftvereknek, munkamódszereknek) legalább a kipróbálására stb. A „legyenek befizetve a csekkek minden hónap 10-ig” és a „felmondott a jelöltem, kéne egy új” nem ez a kategória 

Még a nagyobb ügyvédi irodák is beleesnek abba a hibába, hogy bár a büdzsé szempontjából évente készítenek üzleti tervet, de éppen ez megakadályozza őket abban, hogy a számokat egy kicsit félretéve elgondolkodjanak, vajon mire lehet szükségük a következő három-öt évben. Így nemcsak az adott évre, hanem hosszabban és jóval kreatívabban tudnának dolgozni az előrelépésen, és előnyre tudnának szert tenni a versenytársakhoz képest. Az „ilyenekre nekem nincs időm” hozzáállás hosszútávon nem nyerő stratégia. 

Susskind természetesen nincsen egyedül a formabontó predikcióival. Markus Hartung (jogász, mediátor és a hamburgi Bucerius Jogi Egyetemen a Jogi Szakmai Központ igazgatója) szerint a jogi technológia transzformációját több tényező is fogja alakítani, de ezek közül mindenképp kiemelendő az ügyfelek elvárása és természetesen az árnyomás. Véleménye szerint a külső nyomás fogja végső soron rákényszeríteni a vállalkozásokat arra, hogy használják az új (pl. dokumentumátvizsgáló) szoftveres megoldásokat. Ezzel akár új területekre is be tudnak lépni az ügyvédi irodák. A jövő Y-Z generációjára utalva pedig egyenesen kimondja: „A digitális bennszülöttek elvárása az, hogy az unalmas munkát programokkal végeztessék. 

Jeroen Zweers (az amszterdami Kennedy Van der Laan | LegalTech igazgatója, a Dutch Legal Tech társalapítója és az Európai Jogi Technológiai Egyesület (ELTA) vezetőségi tagja) véleménye megegyezik Hartungéval, szerinte is az ügyvédek többségét a külső nyomás, és az ügyfelek elvárása fogja rábírni arra, hogy a jogi folyamataikat AI alapú programokkal gyorsítsák. Meglátása szerint a jogi egyetemeknek is ki kell venniük a részüket, és képzéseikbe a technológia jogi területre ható új vívmányait is be kellene integrálniuk(HartungZweers és további szakemberek véleményét, valamint hétszáz ügyvédként, jogtanácsosként dolgozó jogászra vonatkozó statisztikát is tartalmazó A jövő jogásza kutatás ingyenesen letölthető innen.)  

Ezek alapján tehát látható, hogy jelentős előnyre tehet szert az az ügyvéd és ügyvédi iroda, amelyik nem várja meg azt, hogy akkor cselekedjen, amikor már elkerülhetetlen, és majd akkor próbálja meg utolérni a piacot, amikor az már jelentősen átalakult. Sokan hivatkoznak arra is, hogy (az idő hiánya mellett) nincs pénzügyi keretük arra, hogy ilyesfajta szoftvereket vásároljanak és fenntartsanak. Kétségkívül igaz az, hogy csak úgy, mint telefon-előfizetésnek, autónak, irodabérletnek, ezeknek a programoknak is van díja, de a többségében általában ingyenesen kipróbálhatóak bizonyos ideig, vagy elérhetőek demo verzióban. Ezáltal előzetesen fel lehet mérni, hogy mennyi időt, pénzt spórolhat meg, vagy éppen hozhat be (ha ezzel pl. új ügyfajtákat is el tud vállalni az adott ügyvéd, vagy egy helyett három ügyfél problémáját tudja megoldani ugyanannyi idő alatt). Lehet, hogy ez most a luxus kategóriának tűnikde hamarosan eljön az az idő, amikor ugyanolyan szükséglet lesz, mint a mobilinternet. 

Egy nagyon részletes, pontokba szedett útmutatót rakott össze az ügyvédi irodák (és egyúttal a jogtanácsosok) számára a Jaap Bosman-Vincent Cordo páros a Data & Dialogue: A Relationship Redefined (Adat & párbeszéd: egy újrafogalmazott kapcsolatc. könyvében, annak érdekében, hogy az ügyvédek (és a jogtanácsosként dolgozó jogászok) mérhetővé tegyék a tevékenységeiket, és tisztán lássák az adatelemzések segítségével, hogy mely területen és miként fejlődhetnek. Ugyanígy a középpontba helyezték azt, hogy az ügyvédek ne csak saját tevékenységükre vonatkozóan lássák át ezeket a folyamatokat, hanem az ügyfeleik tekintetében is, azért, hogy megmaradjon a jövedelmezőségük amellett, hogy jobb szolgáltatást nyújtanak – azaz a jövőben is őket válasszák az ügyfeleik. Annál is inkább, hiszen a vállalati ügyfelek – legyenek azok akár kis-, közép-, vagy nagyméretű vállalkozások – többségében már egy lépéssel előrébb tartanak a digitalizáció világában, és alapelvárás lesz a részükről, hogy ugyanilyen technológiákat alkalmazzanak azok, akikre a jogi ügyeiket bízzák. Ráadásul, ha az ügyvédek nem is mérik a tevékenységüket (pl. annak sikerességét, vagy hogy mennyi időt, energiát fordítottak rá, és az mennyibe került), biztosak lehetnek benne, hogy ügyfeleik fogják, és le fogják vonni a megfelelő következtetéseket. 

A fentebb említett A jövő jogásza kutatás alapján az üzleti szolgáltatásokat is kínáló cégek 96%-a tett már meg legalább egy lépést a technológiai innováció, új eszközök bevezetése felé, a cégek jogi osztályainak 88%-a nyilatkozott hasonlóan, szemben az ügyvédi irodákkal, ahol a felmérés alapján ugyanez a szám csak 68% volt. Mindháromnál elmondható, hogy a leggyakoribb a technológiai szakértő igénybevétele volt, de nagy számban volt belső fejlesztés is. (A kutatás az európai és az egyesült államokbeli jogi szektorban dolgozókkal készült.)  

Ezeknek a – ha úgy tetszik, hívjuk – segédeszközöknek azért is lesz fontosabb szerepük a jogi szektorban is, mert itt is egyre markánsabb lesz jelen a „többet kevesebbért” szolgáltatás elve. Susskind szerint ez két utat hoz magával: az egyiket hatékonysági stratégiának hívja, melynek lényege, hogy a technológia segítségével csökkenni fognak (vagy legalábbis erre kényszerülnek az ügyfelek nyomására) az ügyvédi díjak. A másik, az együttműködési stratégia az ügyfelek oldaláról közelíti meg a kérdést – valószínűnek tartja, hogy a több, hasonló területen dolgozó ügyfél, pl. a bankszektorban dolgozók (akiknek hasonló compliance és pénzügyi szabályozásnak kell megfelelniük, ehhez megfelelő környezetet kialakítaniuk)össze is foghatnak, úgy, hogy tíz különböző ügyvédi iroda helyett egyet bíznak megés így eloszlanak a költségek.  

Akármit is választunk, mindenképpen fontos, hogy ne csak rövid, hanem hosszú távon tervezzünk, és terveink között szerepeljen a tudomány adta új, releváns munkaeszközöknek a munkafolyamatokba történő fokozatos beépítése is. Fiatal jogászként érdemes olyan munkahelyet választani, ahol a napi teendők mellett is figyelmet fordítanak az innovációra, megújulásra és nyitottak az új megoldások kipróbálására. 

Nemcsak Richard Susskind-ot hallgathatja meg élőben a Jogi Innovációs Napon, hanem különböző, a jogi és az IT szektorból érkező külföldi és magyar szakemberek előadását, szakmai kerekasztal-beszélgetését is. Nézze meg részletes programunkat, regisztráljonés csatlakozzon november 29-én a technológiában élenjárók közösségéhez! 

Kapcsolódó cikkek:


A jövő: online bíróságok, szoftver „bíró”, technológiai jósgömbök
2019. november 21.

A jövő: online bíróságok, szoftver „bíró”, technológiai jósgömbök

Az ügyvédi szakma mellett a bíráknak is van félnivalójuk, vagy éppen ellenkezőleg: ez az a hivatás, aminél mindig, minden esetben csak ember ülhet a bírói székben? Megjósolhatjuk előre egy tárgyalás pontos kimenetelét? Nem egy újabb hollywoodi sci-fi film, hanem a valóság az, amelyről cikkünkben szó lesz.