Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az OBH dr. Pálfi Dórával, a XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság fogalmazójával beszélgetett, a fogalmazói vizsgáról, a THEMIS versenyről és a jogi szakvizsgáról.
Miért döntött úgy, hogy a jogi pályán belül az igazságszolgáltatás területét választja? Mi vonzza a bírói hivatásban?
Jogi pályafutásomat ügyvédjelöltként kezdtem. Végül másfél év ügyvédi irodai munka után egy hirtelen ötlettől vezérelve szerencsét próbáltam, és beadtam a pályázatom, mert új kihívásokra és előmeneteli lehetőségekre vágytam. Nem adtam sok esélyt magamnak, hiszen akkor csak hat helyet hirdettek a fővárosban, meglepődtem és természetesen nagyon örültem, hogy bejutottam.
A bírói hivatásban leginkább az vonz, hogy a legjobb tudásom és a jogi értékítéletem szerint, önállóan dönthetek majd. Fontos számomra, hogy a társadalom szempontjából is hasznos legyen, amit csinálok.
Ha visszagondol a saját fogalmazói vizsgájára, akkor milyen feladatokat kellett megoldania? Mi okozott kihívást és mely feladattípus állt Önhöz a legközelebb?
Az írásbeli fordulón egy rövidebb tesztsor kitöltése után szövegértésünket tették próbára. Egy terjedelmes és meglehetősen összetett szöveget kellett röviden összefoglalni. Leginkább a harmadik feladat tetszett, amelyben kreatívan érvelhettem és megfogalmazhattam a saját személyes gondolataimat is. Az én témám alapkérdése az volt, „kinek szól a bíró ítélete?” Kifejezetten érdekes azóta is megfigyelni az instruktoraimon, ők hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez.
Hogyan érdemes készülni a fogalmazói vizsgára?
A megadott jogszabályokat igyekeztem átnézni, ennél intenzívebb felkészülésre a munkám mellett nem maradt időm. Szerintem sokat nyomott a latban, hogy már egyetemistaként is foglalkoztam a formális vitával, érveléstechnikával, illetve az is előny volt, hogy már máshol is dolgoztam. A jelölti időszakom alatt rengeteg gyakorlatot és tapasztalatot szereztem, ez mind a mai napig olyan előnyt jelent a bírósági fogalmazói munkámban, amelyet a közvetlen feletteseim, instruktoraim is észrevesznek és pozitívan értékelnek.
Fogalmazóként milyen tapasztalatszerzésre nyílik lehetősége? Milyen feladatokat kell megoldania?
Teljesen másként működik a bíróság, mint ahogy azt kívülről, egyetemistaként elképzelten, nagyon érdekes volt ezt lépésről lépésre kiismerni. Kifejezetten változatos munka, minden ügyszakban, így a büntetőjogi és civilisztikai területen kipróbálhatja magát az ember. Szerettem új instruktorok mellé kerülni, szinte kivétel nélkül mindegyikre példaképként tekintek, és örömmel látogatok vissza hozzájuk amikor csak tehetem. Sokféle feladatot kaptam fogalmazóként, de leginkább kurrenciális munkát végzek, ami azt jelenti, hogy az új és folyamatban lévő ügyekben elvégzem a soron következő, szükséges teendőket, határozatokat szerkesztek, amelyeket az instruktorom is ellenőriz. Részt veszek tárgyalásokon, szükség esetén jegyzőkönyvezek, és az ügyfélsegítőn eljárásjogi kérdésekben segítem a bírósághoz forduló ügyfeleket.
Idén a THEMIS versenyén is részt vett. A későbbi pályafutására nézve milyen pozitív hozadéka volt a versenynek?
A THEMIS verseny hatalmas kihívást és élményt jelentett számomra. A leginkább kézzelfogható eredménye, hogy különdíjként megjelentetik a dolgozatot az EJTN Journal-ben, ami azért nagy szó, mert kifejezetten ritka, ha valaki nemzetközi publikációval büszkélkedhet. Komoly elismerés, hogy a zsűri tagjai, akik a nemzetközi bűnügyi együttműködés meghatározó alakjai, kollégaként tekintettek ránk, és további lehetőségeket kínálnak a versenyen feldolgozott téma kibontására és a szakmával való megismertetésére. Hamarosan előadást tarthatok a bíró kollégáknak a témáról, ami szintén hatalmas megtiszteltetés.
Milyen jövőbeni szakmai céljai vannak? Mely szakterület vonzza a leginkább?
A legközelebbi szakmai célom a polgári jogi szakvizsga abszolválása októberben. Kellenek az ötösök, mert elvarázsolt az igazságszolgáltatás, mindenképpen bíró szeretnék lenni. Hogy mely szakterületen, még számomra is kérdéses. Ugyan büntetőjogi témákban mélyültem el inkább eddig, de kifejezetten élvezem a polgári jogot is, ahol jóval kreatívabban lehet megragadni a jogviták lényegét.
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A Jövő Jogásza Podcast Különkiadásában a jogász társadalom életében meghatározó szerepet betöltő jogászoktól, vezetőktől kapunk betekintést abba, hogyan viszonyulnak a jogi munka digitalizációjához. Dr. Megyeri Andrea és Dr. Ungváry Botond ezúttal Dr. Herczegh Zsolttal, a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozat elnökével elnökével beszélget.
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!