Ügyvédre előfizetni? Avagy a jövő ügyvédi „irodái” és jogi életpályái

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Netflixes, Disney+-os előfizetés mellé kedvezményesen majd ügyvédi előfizetést is választunk a jövőben? Vagy már nem is fizetünk, mivel ingyenes intelligens programokkal egy gombnyomásra megoldódik a jogi problémánk? Kik azok „jogi hibridek”és mire számíthatnak a fiatal ügyvédek? Ezekre a kérdésekre keressük a választ cikkünkben.

Előző cikkünket ott hagytuk abba, hogy a nem feltétlen jogi szaktudást igénylő feladatoknál az emberi munkaerő helyett már az ajtóban kopogtatnak a szoftveres megoldások, és ezek hamarosan már nem opcionális lehetőségek, hanem szükségszerű eszközök lesznek az ügyvédek kezében. Ebben a részben a másik nehézséggel „az óradíj alapú számlázás vagy a magas fix összegű megbízási díj nem tartható hosszú távon” problémakörrel foglalkozunk, valamint azzal, hogy milyen jövőmodellre számíthatnak a ma ügyvédei.

Egy kiló perképviselet, húsz deka tanácsadás, maradhat?

Richard Susskind szerint – aki az egyik legismertebb és elismertebb szakember a jogászi szakma jövőjének kutatásában – nemcsak a kicsi, hanem a közepes és a nagy ügyvédi irodáknak is el kell felejteniük azt a szemléletet, hogy nem számít az árazásuk, mivel nem lesz igaz az, hogy a minőségi munkájuk vagy a márkájuk miatt bármennyit kérnek is, azt ki fogják fizetni az ügyfelek.

Nyilvánvalóan más spektrumon kell megküzdenie egy kis (vagy egyéni) ügyvédi irodának, és egy nagy, több partnerrel, akár nemzetközi szintű hálózat tagjaként működő irodának, de végső soron mindenkit érinteni fog a változás. Susskind szerint azonban az sem életbiztosítás, ha valaki a legnagyobbak között van, hiszen egy (a jogi piacon) újfajta árképzési modellel, a költségek csökkentésével egy kisebb, de jó hírű iroda is megdöntheti a jelenleg biztosnak tűnő piaci tagozódást. A konkurencia egyébiránt pedig nem is feltétlen az lesz, akik most ügyvédi irodaként funkcionálnak, hanem inkább nem kifejezetten ügyvédi, de jogi szemléletű szolgáltatók, vagy teljesen új, komplex piaci (hibrid) szereplők tűnhetnek fel versenytársként.

A főképp peres ügyeket elvállaló ügyvédek sem dőlhetnek hátra teljesen. Susskind szerint az egyszerűbb esetekkel a jövőben egyrészt nem is feltétlen mennek el a bíróságig (jó kérdés, hogy ez a magyar piacon, a magyar virtust tekintve mennyire lesz igaz), másrészt a tárgyalásoknak az írásbeliség és az online bírósági tárgyalások felé történő elmozdulásával nem ugyanazokra az ügyvédi készségekre, vagy nem ugyanolyan mennyiségű ügyvédre lesz szükség, mint eddig.

Az egyik lehetséges kiút az ügyvédi feladatoknak a csomagajánlatban történő értékesítése. Ezzel persze elérkeztünk ahhoz a kérdéshez, ami ismét érzékenyen érinthet sokakat: vajon ezzel tömegtermékké „degradáljuk” a jogászi munkát, aminek kifejezetten az az ismertetőjegye, hogy többségében egyedi, és ügyről-ügyre, ügyfélről ügyfélre változik?

Amíg mi, jogászok ezen vitatkozunk, hogy mindez egyáltalán lehetséges-e, kell-e, addig mások nem teszik fel ezt a kérdést, hanem megcsinálják, és hagyják, hogy a piac döntsön arról, van-e kereslet a szolgáltatásukra. Például a LegalZoom nevű oldal főképp szerzői jogi és védjegybejelentésekkel, végrendeletekkel, illetve kisebb-nagyobb üzleti (pl. cégalapítás) és családi (pl. házassági szerződés) ügyekkel foglalkozik. A főoldalon magyar IP címről belépve már azzal a főcímmel fogad minket az oldal (angolul), hogy „Amerikai jogi segítség magyarországi üzleteknek és családoknak” – bár egyelőre az opciók közül ténylegesen csak egyesült államokbeli államot tudunk kiválasztani. Ha igényeljük, választhatunk egy hús-vér ügyvédet is az oldalon keresztül, egy előre meghatározott (és szerintük méltányosan alacsony) csomagáron, amit egy általunk választott „jogi tervhez” adnak.

A RocketLawyer nevű online cég úgy hirdeti magát, mint elérhető, megfizethető áron nyújtott jogi szolgáltatás. Havi szinten fizetett tagsági díjért cserébe a jogi dokumentumok széles tárházának elérése mellett ingyenes 30 perces jogi konzultáció és kérdésfeltevés is jár, a „rendes” ügyvédi megbízás esetén pedig kedvezmény. Természetesen jóval drágábban tagsági nélkül is elérhetőek a szolgáltatások. Az oldalon keresztül néhány kattintással akár céget is alapíthatunk, az űrlapokon a megfelelő adatok kitöltésével és válaszok megadásával a folyamat végén két opció – az olcsó és a „még olcsóbb” fix áras, de lassabb ügyintézés közül választhatunk, sőt, némi extra felárért cserébe akár személyre szabott céges pecsétet és kezdő irodai felszerelést is kaphatunk a frissen alapított cégünkhöz.

Az előző cikkben már említett Atrium szintén havi előfizetéses rendszerrel működik azzal a csavarral, hogy (egyelőre) személyes tárgyalás részét képezi az ár, szlogenjük szerint azt is személyre, pontosabban üzletre szabottan állapítják meg, így az online jogi platformot mindenki egyedi, de a saját cége számára átláthatóan és előre kalkulálhatóan érheti el.

Egy másik, nagyon komoly online jogi platformot szolgáltató cég a Luminance, ami nemcsak egy egyszerű dokumentumokat átnéző és kiszűrő szoftver. A rendszer gépi tanulással folyamatosan „értelmezi”, frissíti a tudását azzal, hogy elemzi és nyomon követi a dokumentumok és a platformot használó ügyvédek interakcióit, azért, hogy egyre jobb, pontosabb, és relevánsabb találatokat adjon. A felületet jogtanácsosoknak és cégeknél dolgozó jogi csapatoknak is ajánlják, és a magyar nyelvet is tudja kezelni.

A beszédes elnevezésű DoNotPay nevű formáció szerényen a világ első robotügyvédjének nevezi magát. Noha attól azért még messze van, valóban figyelemreméltó, hogy mire képes ez az applikáció. Elsődlegesen a parkolási bírságok egyszerű elintézésre lett létrehozva, de azóta már bővült a palettája, és pl. légitársaságot is be lehet perelni, illetve kisebb fogyasztóvédelmi és bevándorlási ügyekben is ad tanácsot (az app egyelőre csak az USA-ra és az Egyesült Királyságra fókuszál).  Az üzenete világos: az átlagpolgárok egy gombnyomással megoldhatják kisebb-nagyobb ügyeiket, mindezt úgy, hogy csak egy chatbottal beszélnek. És hogy milyen árazást használ az alkalmazás? Ingyenes, mint a legtöbb applikáció… Szépséghibája, hogy egyelőre csak az Apple Store-ban érhető el.

Látható tehát, hogy a szoftveres (automatizációt, vagy akár mesterséges intelligenciát alkalmazó) megoldások elkerülhetetlenül magukkal hozzák az árazási modellek megreformálását, de ez nem fog megállni az alternatív jogi szolgáltatásoknál, hanem eléri az ügyvédi irodákat is, állítja Susskind. Érthető, hogy ha egyrészt olyan segítő eszközökkel tudnak élni az ügyvédek, amelyek jelentősen lerövidítik a munkaidejüket (legalábbis azt a részét, amit sokszor „favágó” munkának lehet csak hívni), akkor az óraalapú számlázás elveszíti a létjogosultságát, arról nem is beszélve, hogy az ügyvédeket kiváltani kívánó megoldások egyáltalán nem az óraalapú használatra és díjazásra építenek.

Susskind A holnap jogászai c. könyvében a jogi szolgáltatásoknak a következő evolúcióját vázolta fel: a teljesen egyedi (személyre szabott) ügykezelést részben felváltja egyfajta szabványosítási törekvés (például a hasonló ügyekre az irodának megvan a saját know-how-ja, amit használ), majd egyfajta rendszerezés (munkafolyamat leképezése), és végül ebből három irány valósulhat meg: a standardizált ügyekre online elérhető felület és csomagár/előfizetés, vagy az ingyenes elérhetőség, ha egyesületeket vagy az állami szerveket nézzük, illetve egyfajta közkincs jellegű tudás az online térben, ami bárki által felhasználható. Ez tulajdonképpen egyfajta kiszervezése a jogi munkának, hiszen már nincs közvetlenül szükség az ügyvédre, aki mindezt elvégzi – természetesen ettől függetlenül mindig is lesznek egyedi, illetve olyan esetek, ahol az ügyvédi konzultáció, közbenjárás elengedhetetlen. A fentebbi példákon keresztül azonban látható, hogy ami a könyv írásakor még a jövő volt, az most már a jelen.

Vigyázz, kész, jövő

A Wolters Kluwer Future Ready Lawyer (A jövő jogásza felmérés magyarul ingyenesen letölthető itt) című, európai és amerikai ügyvédi irodák körében idén végzett független felmérése alapján 2018-ban a jogi technológiai platformok piacába invesztált összeg elérte a rekordméretű 1 milliárd dollárt. Ráadásul a technológiában élenjáró szervezetek, irodák nagy része (kb. 65 %-a) nyilatkozott úgy, hogy a következő három évben (2020-2022) növelni fogja a technológiai fejlesztésekbe való befektetést. Érdekes, hogy a kutatás alapján azok a jogi és üzleti szolgáltatásokat nyújtó cégek, amelyek aktívan használták, vagy kezdtek el befektetni technológiai megoldásokba, jobb eredményekről, nagyobb nyereségről számoltak be.
A legnépszerűbb újítások, amelyeket a megkérdezettek legnagyobb százaléka be fog (vagy legalábbis tervezi) vezetni, az az online jogi kutatást segítő programok, a dokumentumkezelő szoftverek, illetve a szerződéskezelő programok, mivel ezek nagyban segítik a vállalat hatékonyságának növelését. Meglepő, de az is kiderült a felmérés során, hogy bár a többség elismeri, hogy ezek a transzformációs technológiák hatással vannak és lesznek a munkájukra, kevesebb mint egynegyedük gondolja úgy, hogy érti is, melyik mire való, és azt, hogy melyiket érdemes használnia a saját boldogulása érdekében.

És hogy mivel fog foglalkozni a jövő jogásza? Susskind szerint a ma hagyományos értelemben vett ügyvédből sokkal kevesebb lesz a jövőben, helyette az átalakuló jogi szektorban olyan jogászokra van szükség, akik kellően rugalmasak és nyitottak ahhoz, hogy a változó környezetben is alkalmazkodni tudjanak az újfajta jogi munkákhoz.
Kétfajta jogászt emelt ki a könyvében, akik mégis a hagyományos modellhez tartoznak: az egyik a jól bevált és megbízható szakértői tanácsadó, a másik pedig az a továbbképzett jogász (enhanced practitioner), aki – akár a tanácsadóval együttműködésben – az eszközök, szoftverek segítségével a nem egyedi ügyekben történő rendszer kialakítását, az abban való eljárást segíti.

A fiatal, pályakezdő, vagy a pályán még csak pár éve dolgozó jogászoknak Susskind azt üzeni: nincs minden veszve. Noha az a klasszikus pálya, amit egykor elképzeltek maguknak hamarosan a múlttá lesz, olyan új munkakörök fognak megjelenni (sőt, már néhányuk létezik, csak még nem teljesen kiforrott formájában), ahol használhatják a jogi tudásukat. A rengeteg példából most csak kettőt emelnénk ki: az egyik a „jogi hibrid” (legal hybrid), a másik pedig a „jogi adattudós” (legal data scientist). Azért ezt a kettőt, mert jól mutatja, hogy mind a hagyományosból, mind a teljesen új megoldásokból is létrejöhetnek újfajta munkakörök.

A jogi hibrid munkát végzők azok a jogászok lesznek, akik felismerik, hogy más területeken is lehet szerepük a jogi tudásukkal kiegészítve, ezért multidiszciplináris szakértővé képzik magukat, pl. stratégiai, üzleti tanácsadónak, válságmenedzsernek vagy akár brókernek. Persze ezt sem lehet egy nap alatt elérni – bár a jogi egyetem után hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindenhez „is” értünk, tanácsos komolyabb kurzus során elsajátítani az új területhez szükséges tudást. (Egy magyar példa: a Zsolya Communication alapítója nyolc év jogászkodás és némi kitérő után változás- és válságmenedzserré, illetve online kommunikációs szakemberré képezte át magát, és most digitális nomád cégként, saját vállalkozás keretében különböző területeken működő ügyfelekkel dolgoznak együtt.)

A jogi adattudós (adatelemző) az egyébként már létező adattudósnak a jogász kiadása, vagyis egy olyan szakma, amit pont a digitalizáció hívott életre. Akinek programozói, matematikai vénája van (nem kell annak lenni, csak tudni kell azzal a szemlélettel dolgozni), az részt tud venni ebben a most alakuló új, interdiszciplináris munkakörben, ahol a mesterséges intelligencia, prediktív analitika találkozik azzal az igénnyel, hogy mindezt egy joghoz értő szakember kezelje. A jogász adattudós a jogi tudásával meg tudja határozni azt, hogy hogyan és milyen információkat nyerjenek ki a hatalmas adathalmazból, azt miként értékeljék, és milyen további fejlesztéseket indítsanak el az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében.

Látható tehát a fenti – korántsem teljes körű – példahalmazból, hogy lesz munkája a jogászoknak, ügyvédeknek, csak meg kell találnia mindenkinek azt a képességéhez, érdeklődési területéhez, piaci kereslethez tartozó szegmensét, ahol legjobban tudja kamatoztatni a tehetségét. Ehhez nem elég ölbe tett kézzel ülni: aktívan kell tenni érte, ha kell, továbbképezni magunkat, keresni az új elérhető információkat, nyitottnak lenni a nem hagyományos megoldásokra, és merésznek lenni, hiszem egy új területre lépni és elhagyni a jól ismertet mindig kockázatos, de az jár jobban, aki minél előbb megteszi az ehhez szükséges lépéseket.

Kivételes lehetőség: Richard Susskind most először Budapestre jön előadni a Jogi Innovációs Nap keretében. Ha szeretné megtudni, hogyan alakíthatja a szakmai jövőjét, jogi vállalkozását, regisztráljon és jöjjön el eseményünkre.

Cikksorozatunkat jövő héten folytatjuk a bíróságok, bírósági tárgyalások digitális átalakulásával.

---