A képviselők és polgármesterek összeférhetetlensége
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bár még javában zajlik az önkormányzati választási kampány, érdemes kitekinteni az önkormányzati képviselőket és polgármestereket érintő összeférhetetlenségi szabályokra, hiszen a választásokat követően már csak szűkös időkeret van az összeférhetetlenség megszüntetésére, a nem kellő odafigyelés pedig akár a küzdelmesen megszerzett mandátum elvesztésével járhat. Az összeférhetetlenségi szabályok a közbizalom megőrzésének egyik legfontosabb eszközei, de kiemelkedő szerepük van a hatalom megosztásának, az államhatalmi ágak elválasztásának biztosításában is. Kizárja az eltérő, vagy egymással hierarchikus, felügyeleti, ellenőrzési viszonyban álló hatalmi pozíciók egy kézben történő…
Bár még javában zajlik az önkormányzati választási kampány, érdemes kitekinteni az önkormányzati képviselőket és polgármestereket érintő összeférhetetlenségi szabályokra, hiszen a választásokat követően már csak szűkös időkeret van az összeférhetetlenség megszüntetésére, a nem kellő odafigyelés pedig akár a küzdelmesen megszerzett mandátum elvesztésével járhat.
Az összeférhetetlenségi szabályok a közbizalom megőrzésének egyik legfontosabb eszközei, de kiemelkedő szerepük van a hatalom megosztásának, az államhatalmi ágak elválasztásának biztosításában is. Kizárja az eltérő, vagy egymással hierarchikus, felügyeleti, ellenőrzési viszonyban álló hatalmi pozíciók egy kézben történő egyesülését, az elfogultságot és a személyi érdekeltség visszaélésszerű érvényesülését. [Lásd: Kommentár a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényhez – Fábián Adrián]
Általánosságban az összeférhetetlenségi rendelkezés meghatározott tisztséget viselőket, bizonyos munkakörök betöltőit, vagy foglalkozást gyakorlókat kizárhat a valamely funkcióra választhatók vagy kinevezhetők köréből. Másik oldalról vannak olyan összeférhetetlenségi előírások is, melyek alapján bizonyos tisztséget, munkakört betöltők vagy foglalkozást űzők valamely tisztségre, munkakörbe választásuk, kinevezésük esetén csak akkor maradhatnak új pozíciójukban, ha az összeférhetetlennek minősülő korábbi tisztségükről, munkakörükről, foglalkozásukról lemondanak, vagy azt szüneteltetik.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerint (határozatlan összeférhetetlenségi ok), hogy a képviselői megbízatással összeférhetetlen minden olyan tevékenység, amely a feladatainak ellátáshoz szükséges közbizalmat megingathatja. Ezt a korlátot a törvény nem csupán a képviselőkre, hanem a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjaira is kiterjeszti.
Ezen felül speciális összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít a jogalkotó. Így az önkormányzati képviselő nem lehet országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta. E szabály alól kivételt képez, ha e megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el, illetve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll, vagy egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja.
A képviselő ezen felül nem lehet a központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője, állami tisztviselő, kormánytisztviselő olyan államigazgatási szervnél, amelynek illetékességi területén az adott önkormányzat működik. A kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezést megismétli a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény is, és a politikai összeférhetetlenség körében előírja az önkormányzati képviselőség tilalmát (azonos illetékességi terület esetén, ide tartozik például az az eset, hogy a megyei kormányhivatal kormánytisztviselője nem lehet önkormányzati képviselő az adott megyei önkormányzatnál).
A képviselő nem lehet a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja. Ezzel kapcsolatban rendelkezik úgy a honvédek jogállásáról szóló törvény, hogy ezen törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya, országgyűlési képviselővé, európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi önkormányzati képviselővé és nemzetiségi önkormányzati képviselővé történt megválasztásakor.
Az önkormányzati munkát tekintve a képviselő nem lehet jegyző (főjegyző), aljegyző, továbbá ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, alkalmazottja, más települési önkormányzatnál képviselő, más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester. Ezen felül nem lehet a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének – kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve a képviselő-testület -, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja. A média terén a médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervében, ügyvezetésében betöltött tagság, személyes közreműködői státusz és a képviselet ellátására jogosultság képez összeférhetetlenségi okot. Mindezen felül a települési önkormányzati képviselő nem lehet a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.
A bírói gyakorlat szerint azonban nincs jogi akadálya annak, hogy a közhasznú társaság felügyelő bizottsági tagja legyen annak a települési önkormányzatnak a képviselője, amely önkormányzat a közhasznú társaság tagja [BH2005. 224.].
Az összeférhetetlenségi eljárás
Az Mötv. előírja, hogy az önkormányzati képviselőnek az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül meg kell szüntetnie. Amennyiben a képviselő észleli az összeférhetetlen helyzet, ok fennállását, ám annak megszüntetésére – külön jogszabályi rendelkezés miatt – 30 napon belül nincs mód, a törvény lehetőséget biztosít az összeférhetetlenségi eljárás mellőzésére. E lehetőség csak akkor áll fenn, ha a képviselő az általa tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát az összeférhetetlenségi bizottságnak határidőben átadja. Ha az önkormányzati képviselő ennek nem tesz eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. [Lásd: Kommentár a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényhez – Fábián Adrián] Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél, illetve kezdeményezési jog illeti meg a kormányhivatalt is, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A kormányhivatal ekkor a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál kezdeményezheti az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását. Az összeférhetetlenségi szabályokkal való visszaélések megelőzése érdekében az Mötv. jogorvoslati lehetőséget biztosít az érintett képviselőnek, így végső soron az összeférhetetlenség kérdésében a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes a közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt. Összeférhetetlenség miatt a képviselői megbízás vagy az erről szóló határozat meghozatalának a napján, vagy, az összeférhetetlenséget megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján szűnik meg.
Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos másik különleges eljárás a méltatlansági eljárás. A képviselő-testület méltatlanság miatt többek között annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását szünteti meg, aki az összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.
A polgármester összeférhetetlensége
Az Mötv. szerint a 3000 fő és az az alatti lakosságszámú település polgármesterének, valamint a 3000 fő feletti település társadalmi megbízatású polgármesterének összeférhetetlenségére az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Szigorúbb szabályok vonatkoznak a 3000 fő feletti lakosságszámú település főállású polgármesterére, ő ugyanis – a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével – egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja. Mindez azt jelenti, hogy gazdasági társaság személyesen közre nem működő tagja (nem tisztségviselő a gazdasági társaságban; nem jár el, vagy nem tevékenykedik a gazdasági társaság nevében, ahhoz kapcsolódóan stb.), vagy tulajdonosa viszont lehet.
A polgármester nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, települési önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, kivéve, hogy a fővárosi kerületi polgármester a fővárosi közgyűlés tagja. A fővárosi kerületi polgármester nem lehet főpolgármester, valamint főpolgármester-helyettes.
A polgármester-jelöltnek a jelölés bejelentéséhez csatolnia kell a nyilatkozatát arról, hogy nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a polgármesteri megbízatással, illetve, ha van, akkor arról megválasztása esetén lemond. Így a választók abban a tudatban döntenek a polgármester megválasztásáról, hogy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, vagy ha igen, azt a polgármester megszünteti. A polgármester mindenekelőtt maga köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. Amennyiben e kötelezettségének nem tett eleget, akkor a képviselő-testület dönt az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállásáról, az összeférhetetlenség megállapításáról, bizonyos esetekben pedig hozzájárulhat az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények további fenntartásához.
A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben észleli az összeférhetetlen helyzet (ok) fennállását, ám annak megszüntetésére – külön jogszabályi rendelkezés miatt – 30 napon belül nincs mód, a törvény lehetőséget biztosít az összeférhetetlenségi eljárás mellőzésére. E lehetőség csak akkor áll fenn, ha a polgármester az általa tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát az összeférhetetlenségi bizottságnak határidőben átadja. Ha a polgármester e kötelezettségének nem tett eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára- a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. A polgármester összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél (alpolgármesternél).
A megyei (fővárosi) kormányhivatalt a polgármester összeférhetetlenségével kapcsolatban a képviselő-jelölteknél kifejtett jogosultság illeti meg. kimondását. A polgármester tisztsége a képviselő-testület összeférhetetlenséget megállapító határozata – ha az ellen a rendelkezésre álló határidő alatt jogorvoslat iránti kérelemmel nem éltek – meghozatalának napján, jogorvoslati kérelem előterjesztése esetén a jogerős bírósági döntés napján szűnik meg. A polgármester esetében az összeférhetetlenségi ok elhallgatása ugyancsak méltatlansági oknak minősül.
