A közös tulajdon a bírósági gyakorlatban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mit lehet megtenni a közös dologgal, vagy miként lehet megszüntetni a továbbiakban már nem kívánt közös tulajdont. Az OBH dr. Kocsis Zoltánt, a Nyíregyházi Törvényszék bíráját kérdezte a témában.

Hogyan jön létre közös tulajdon?

A közös tulajdon gyakran annak a következménye, hogy az örökhagyó hagyatéka több örökösre száll át, de emellett számos más módon is létrejöhet. Például adásvételi-, csere- vagy ajándékozási szerződéssel, ha a tulajdonos az ingatlan meghatározott hányadát más tulajdonába adja, vagy több személy szerzi meg az ingatlan egészét. Házasság is eredményezhet közös tulajdont. Emellett, ha valaki jóhiszeműen a más tulajdonában levő épülethez hozzáépít, vagy más földjére ráépít és ezzel az ingatlan értékét jelentősen növeli – eltérő megállapodások hiányában -, közös tulajdon keletkezik. Ezenkívül gondoljunk csak a társasházakra, amelyek a közös tulajdon egyik sajátos formái, hiszek alapításuk esetén a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, helyiség a tulajdonostársak közös vagyona lesz.

Közös tulajdon esetében miben kell a tulajdonostársaknak közösen dönteni? Mit lehet önállóan megtenni?

A tulajdonostársak általában szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben, vagyis a tulajdoni hányaduk arányában illeti meg őket a szavazati jog. A fenntartáshoz elengedhetetlen munkálatokat viszont bármelyik tulajdonos jogosult elvégezni. Bírósághoz lehet fordulni, ha tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e a megóváshoz, fenntartáshoz. Emellett egyhangú határozat szükséges a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, továbbá az egész dologra vonatkozó tulajdonjog átruházásához, megterheléséhez vagy arra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás például az épület bővítése. Egyébként a tulajdonostársak saját tulajdoni hányadukkal rendelkezhetnek, eladhatják, birtokba adhatják, megterhelhetik. Azonban ennek is van korlátja, ugyanis az illető tulajdoni hányadára – a harmadik személlyel szemben – elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg a többi tulajdonostársat.

Közös lónak túros a háta, tartja a mondás. Melyek a legtipikusabb problémák közös tulajdon esetén? 

A legtöbb probléma a közös tulajdon használatának szabályozásából származik. Sokszor az a konfliktus kialakulásának oka, hogy az érintettek nem tudnak dönteni abban a kérdésben, ki melyik részét is használhatja az ingatlannak, vagy valamelyikőjük változtatni szeretne a kialakult, megszokott használati renden. Gyakoriak a közös tulajdon megszüntetéséből eredő jogviták.

Hogyan lehet megszüntetni a közös tulajdont?

A közös tulajdon többféle módon is megszüntethető. Ennek egyik formája, ha az ingatlanból legalább két, önálló helyrajzi számmal rendelkező új ingatlant alakítanak ki, amelyek az érintettek külön-külön tulajdonába fognak kerülni. Az is lehetséges, hogy valamelyik tulajdonos kivásárolja a többi felet, vagy eladják az egész ingatlant, és az ebből befolyt összeget felosztják egymás között. Amennyiben a tulajdonostársak nem tudnak megállapodni egymással, úgy bármelyikük kérelmére a bíróság is megszüntetheti a közös tulajdont, amely ebben az esetben természetbeni megosztással, magához váltással, társasházzá alakítással vagy árverési értékesítéssel történik. Fontos, hogy a tulajdonostársak közös megegyezéssel utóbb is eltérhetnek az ügyben hozott jogerős ítélettől, és az abban foglaltaktól eltérő módon is megszüntethetik a közös tulajdont.

Mit lehet tenni a közös tulajdon megszüntetése érdekében, ha az egyik fél ki szeretné vásárolni a másikat, azonban ezt a másik fél nem szeretné, például ha nem szeretne kiköltözni az ingatlanból?

A bíróság a közös tulajdon megszüntetését ellenző tulajdonostárs tiltakozása esetén is dönthet a tulajdonközösség felszámolása mellett, kivéve akkor, ha annak időpontja alkalmatlan időre esik, vagy az indítványozó fél visszaélésszerűen gyakorolja a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó jogát. Előbbihez sorolhatjuk az instabil piaci viszonyokat – pl. a jelentős áringadozást -, vagy a felek személyéhez kapcsolódó okok közül a szociális körülményeiket, esetleg családvédelmi szempontokat. Az utóbbira jó példa, ha az egyik tulajdonos kihasználja a másik anyagilag jóval erőtlenebb, a magához váltásra fel nem készült helyzetét. Amennyiben a bíróság a benn nem lakó tulajdonostársat jogosítja fel a magához váltásra, a másik félnek el kell hagynia az ingatlant.  A Ptk. azonban lehetővé teszi, hogy a bíróság a közös tulajdont úgy szüntesse meg, hogy a bennlakó tulajdonostársat feljogosítja – kizárólag kérelem alapján és kivételes esetekben: ilyen például az évtizedekig tartó bennlakás ténye – az ingatlan használatára.

Említette, hogy sor kerülhet az ingatlan árverésére is. Milyen feltételek mellett?

Az árverési értékesítés a közös tulajdon bíróság általi megszüntetésének legvégső módja. Az árverés útján való értékesítés általában a felek számára gazdaságilag a leghátrányosabb megoldás, mert így az ingatlan rendszerint jelentősen az értéke alatt talál gazdára. Fontos, hogy az értékesítés az ingatlan egészére vonatkozik, és beköltözhető, azaz üres vagy lakott állapotban is elrendelhető. Ez utóbbit a bíróság akkor irányozhatja elő, amennyiben a bennlakó tulajdonostársnak fennáll a további használatra való joga. Ebben az esetben szükséges azt is mérlegelni, hogy a szóban forgó helyzet veszélyezteti-e magának az árverésnek a sikerét. A bíróságnak kell megállapítania a legkisebb vételárat, annak felosztási módját, az árveréssel felmerülő költségek peres felek általi viselésének arányát (ez általában a tulajdoni hányadnak megfelelő). Amennyiben az árverés 3 évig sikertelen, úgy bármelyik fél kérheti a végrehajtótól az ítéletben megállapított legkisebb árverési vételár módosítását.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Indul a Munkaszüret!
2020. április 9.

Indul a Munkaszüret!

Munkaszüret néven indít mezőgazdasági álláslehetőségeket kínáló internetes oldalt az Agrárminisztérium.

Zavartalanul működik a Kúria
2020. április 9.

Zavartalanul működik a Kúria

A Kúria a járványügyi veszélyhelyzet idején is magas szakmai színvonalon látja el az Alaptörvényben és a jogszabályok által előírt ítélkezési és jogegységesítési feladatait.