AB: Visszaható hatályú a vízitársulati törvény módosítása

Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a vízitársulatokról szóló törvény egy rendelkezését. A döntéshez különvéleményt csatolt Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András.

Az alapügy

A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperes vízitársulat vízitársulati hozzájárulás megfizetésére kötelezte az alperes vízitársasági tagot, aki ezt nem teljesítette. Ezért a felperes fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett, ami az ellentmondás folytán perré alakult. A perben az alperes tag arra hivatkozott, hogy a jogalkotó már 2010-ben megszüntette a rendszeres, évenkénti úgynevezett tagi hozzájárulás intézményét, majd annak lehetőségét 2012 decemberében közgyűlési hatáskörbe utalta. Ezt megelőzően, 2012 áprilisában azonban a felperes küldöttgyűlési határozatban állapította meg a tagsági hozzájárulást.

A folyamatban lévő per időtartama alatt újabb rendelkezések léptek hatályba, amelyek értelmében a taggal szemben csak olyan fizetési kötelezettség állapítható meg, ami közgyűlési határozaton alapul, a szabályt pedig a folyamatban lévő bírósági és végrehajtási eljárásban is alkalmazni kell azzal, hogy a már teljesített fizetés nem követelhető vissza. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint a támadott rendelkezés sérti a jogállamiság elvét és a törvény előtti egyenlőség elvét, mivel a rendelkezés különbséget tesz a jogalanyok között a tekintetben, hogy az önkéntesen, jogerős bírósági határozat vagy végrehajtási eljárás útján már megfizetett társulati hozzájárulások nem követelhetőek vissza, azonban azok a tagok, akik e kötelezettségüknek nem tettek eleget, most mentesülnek az őket terhelő fizetési kötelezettség alól.

Az AB-döntés indokai

Az Alkotmánybíróság (AB) az indítvány érdemi elbírálását megelőzően áttekintette a vízitársulati tagok fizetési kötelezettségeire vonatkozó szabályozás változásait. Ennek során a tekintettel volt arra, hogy a 2018. évi CXXXVII. törvény 2019. január 11-étől kezdődően vezette be a Vttv. indítvánnyal támadott rendelkezését. A törvény vonatkozó rendelkezéséhez kapcsolódó indokolás szerint a szabályozás „[a]zt az ellentmondást kívánja feloldani, hogy amíg a jogalkotó 2012. december 27. napjától a társulati tagok fizetési kötelezettségének a megállapítását a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalta, addig még jelenleg is hatályban vannak azok, a tagok a fizetési kötelezettségét lényegében határidő nélkül megállapító döntések, amelyeket még 2012. december 27. előtt a küldöttgyűlések során – sok esetben vitatható körülmények között – hoztak meg. A törvény e rendelkezéssel a lényegében hat évvel ezelőtti jogalkotói döntésnek kíván érvényt szerezni.” A Vttv. új 69. § (1) bekezdése ugyanakkor valamennyi, 2012. december 27-ét megelőzően a vízitársulat tagjával szemben előírt fizetési kötelezettség érvényesítésének lehetőségét kizárja, oly módon, hogy ezt a rendelkezést a már folyamatban levő bírósági és végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell. Vagyis az Alkotmánybíróság is figyelembe vette, hogy a Vttv. 69. § (2) bekezdése az (1) bekezdésben rögzített rendelkezést a folyamatban lévő bírósági és végrehajtási eljárásokban is alkalmazni rendeli. Ez azt jelenti, hogy a jogalkotói beavatkozás jogerősen lezárt bírósági eljárások végrehajthatóságát is érinti, a folyamatban lévő bírósági eljárások esetében pedig olyan eredményre vezet, amely ellentétes azzal, mint amire a vízitársulat a per megindításakor alapos okkal számíthatott.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvénymódosítás folytán elképzelhető olyan fizetési kötelezettség, amit egy vízitársulat küldöttgyűlése 2012 decembere előtt jogszerűen írt elő, miközben a vízitársulatok működésére vonatkozó, korábban hatályos jogszabályi rendelkezések pedig sem a több évre vonatkozó fizetési kötelezettségek előírását nem zárták ki, sem pedig a korábbi küldöttgyűlési határozatok utólagos közgyűlési megerősítésének kötelezettségét nem írták elő. Ebből adódóan, illetve arra való tekintettel, hogy a vitatott törvényi rendelkezés alkalmazása egyes, a vízitársulatok küldöttgyűlése által 2012 decemberét megelőzően hozott határozatokon alapuló fizetési kötelezettségek érvényesítése során egyes esetekben visszaható hatályú jogalkotásként értelmezhető, ezért az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményt állapított meg, továbbá megsemmisítette a 2009. évi CXLIV. törvény 69. § (2) bekezdésének vitatott szövegrészét, és elrendelte az alkalmazásának tilalmát is.

Precedensjog Konferencia

Az alkotmányos követelmény értelmében a vitatott törvényi rendelkezés nem vonatkozik a 2012 decemberét megelőzően, a vízitársulat küldöttgyűlése által az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően, jogszerűen megállapított, és legkésőbb a 2018-as módosító törvény hatálybalépéséig esedékessé vált fizetési kötelezettségek érvényesíthetőségének kizárására.

Az ügy előadó alkotmánybírája Szabó Marcel volt.

Kapcsolódó cikkek:


Veszélyhelyzet – speciális építőipari, munkajogi és társasági jogi szabályok
2020. május 26.

Veszélyhelyzet – speciális építőipari, munkajogi és társasági jogi szabályok

Speciális döntéshozatali szabályok a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére kötelezett jogi személyeknél, kiterjesztik a munkaidőkeret szabályait a közúti szállításban közreműködő személy- és áruszállítást végzőkre, a építőipari nyers- és alapanyagok esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető.

Munkabér vagy borravaló?
2020. május 26.

A vendéglátásban, turizmusban, szépségiparban dolgozóknak különösen nagy pénzügyi érvágást jelenthet, hogy nemcsak a munkáltató bevételei csökkennek, hanem a vendégek, ügyfelek által szokásszerűen adott borravaló mint rendszeres jövedelemkiegészítés is elmarad. Cikkünkben a borravaló munkajogi megítélésének kérdéseit járjuk körül.

Veszélyhelyzet – marad a digitális oktatás az iskolákban
2020. május 25.

Veszélyhelyzet – marad a digitális oktatás az iskolákban

Az iskolák főszabály szerint 2020. június 2. és 2020. június 15. között továbbra is tantermen kívüli, digitális munkarend szerint működnek. Emellett bemutatjuk a köznevelési intézmény működési engedély iránti kérelmének benyújtási határidejére és a pedagógusminősítési eljárások lefolytatására, országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésekre vonatkozó megváltozott szabályokat.