dr. Rabné dr. Barizs Gabriella: Foglalkoztatáshoz, munkavállalókhoz, munkahelyteremtéshez kapcsolódó kedvezmények

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt év adótörvény-módosításai között több olyan rendelkezést is találunk, amelyek célja a munkavállalók mobilitásának ösztönzése. Az alkalmazkodni kész munkaerő pedig közvetve a foglalkoztatás növelését is magával hozza. E tágabb célt hivatott elősegíteni az élőmunka terheinek csökkentése, bizonyos juttatások személyijövedelemadó-mentessége, de a foglalkoztatók számára - a társasági adóban - nyújtott kedvezmények is alkalmasak erre. Ez utóbbiak jelentőségét az adja, hogy Magyarországon a munkavállalók jelentős részét vállalkozások (kis- és középvállalkozások) foglalkoztatják. Ennek apropóján az alábbiakban áttekintjük mindazon - akár „új”, akár…

Az elmúlt év adótörvény-módosításai között több olyan rendelkezést is találunk, amelyek célja a munkavállalók mobilitásának ösztönzése. Az alkalmazkodni kész munkaerő pedig közvetve a foglalkoztatás növelését is magával hozza. E tágabb célt hivatott elősegíteni az élőmunka terheinek csökkentése, bizonyos juttatások személyijövedelemadó-mentessége, de a foglalkoztatók számára – a társasági adóban – nyújtott kedvezmények is alkalmasak erre. Ez utóbbiak jelentőségét az adja, hogy Magyarországon a munkavállalók jelentős részét vállalkozások (kis- és középvállalkozások) foglalkoztatják. Ennek apropóján az alábbiakban áttekintjük mindazon – akár „új”, akár „régi” – kedvezményeket, amelyek a társasági adó rendszerén belül érhetők el adóalap-korrekciós tétel vagy adókedvezmény formájában.

1. A munkavállalói mobilitás ösztönzése

1.1. Adóalap-kedvezmények a mobilitás érdekében

A 2016. őszi adócsomag nyomán új rendelkezésekkel bővült a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 7. § (1) bekezdése. A Tao tv. 7. § (1) bekezdés k) pontjába kerültek azon adóalap-kedvezmények, amelyek a munkavállalók mobilitásának elősegítését célozzák. A Tao tv. 7. § (1) bekezdés ka) és kb) alpontjai 2017. január 1-jétől hatályosak, a Tao tv. 7. § (1) bekezdés kc) alpontja pedig 2018. január 1-jétől. Mindhárom alpont szerinti kedvezmény érvényesíthetőségének korlátja az adózás előtti nyereség összege; vagyis veszteséges adózók nem élhetnek e kedvezményekkel.

7. a) A Tao tv. 7. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontja értelmében csökkenti az adózás előtti eredményt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege.

Azt, hogy mi minősül mobilitási célú támogatásnak, az Szja tv. 1. számú melléklet 9.7.2. pontja határozza meg. Ennek értelmében feltétel, hogy az érintett munkavállaló

– és a munkáltató között határozatlan időtartamra szóló, legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszony álljon fenn;

– állandó lakóhelye és munkavégzésének helye legalább 60 km-re legyen egymástól vagy az ezek közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel való oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja;

– munkaviszonya létrejöttét megelőző 12 hónapban, illetve a támogatás nyújtásakor sem rendelkezik olyan lakás tulajdonjogával/haszonélvezeti jogával, amely a munkavégzés helyén/annak 60 km-en belüli körzetében/olyan településen található, amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

A fenti kitételeknek megfelelően az adott adóévben összesen adott ilyen támogatás – annak ráfordításként való elszámolásán túl – csökkenti az adóalapot. A lakhatási támogatás teljes összegére vonatkozik tehát a csökkentés, nemcsak az Szja tv. szerinti adómentes részre.

7. b) A Tao tv. 7. § (1) bekezdés kb) alpontja alapján adóalap-csökkentő tétel

– az Szja tv. szerinti munkásszállás bekerülési értékeként/a bekerülési érték növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében;

– a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként az adóévben elszámolt összeg;

– a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg.

A munkásszállás fogalmára nézve az Szja tv. 1. számú melléklet 8.6. f) pontja ad eligazítást; e rendelkezés alapján a munkásszállás kritériumai, hogy

– az a kifizető tulajdonában áll/a kifizető bérli;

– egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetén egynél több; több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy olyan munkavállaló elhelyezésére szolgál, akinek a munkahelye szerinti településen nincs lakóhelye;

– az abban elhelyezett magánszemélyek/ezek hozzátartozói nem minősülnek a kifizető kapcsolt vállalkozásának (vagyis például nem rendelkeznek többségi befolyással a munkáltató társaságban).

A fentiek alapján nem érvényesíthető például a kedvezmény, ha az egy lakóhelyiséggel rendelkező ingatlanban csak egy munkavállalót szállásol el a munkáltató vagy például, ha a többségi tulajdonos hozzátartozóját helyezi el. Szintén nem alapozza meg az adóalap-csökkentő tétel érvényesítésének lehetőségét egy jövőbeni „váromány” (miszerint a későbbiekben majd beköltözik egy, az előírásoknak megfelelő munkavállaló). Amennyiben tehát az adózó megvásárol egy olyan ingatlant, amelybe a szerzés évében nem költözik be a fenti feltételeknek megfelelő magánszemély, úgy az adott ingatlan nem tekinthető munkásszállásnak. A jogalkotói szándék ugyanis azokat az ingatlanszerzéseket, felújításokat kívánja kedvezményezni, amelyek eredményeképpen az adott ingatlant már a beruházás, felújítás évében is munkásszállásként használják.

A társaságiadó-törvény hivatkozott alpontja a munkásszállás kapcsán tulajdonképpen háromféle jogcímet takar:

– Munkásszállás építése, bővítése, felújítása esetén a bekerülési érték/annak növekménye számolható el adóalap-csökkentésként egy összegben a beruházás, felújítás befejezésének adóévében (mindez nem érinti azt, hogy az érintett költségek egyébként az értékcsökkenésen keresztül is elszámolhatóak a hasznos élettartam alatt az általános szabályok szerint, jóllehet ezzel összefüggésben korrekciós tételek is alkalmazandóak). Mivel a 2017-től hatályos kedvezményhez kapcsolódóan átmeneti szabályok nincsenek; így, ha a beruházás, felújítás befejezése 2017-ben történik, akkor a teljes bekerülési érték/annak növekménye érvényesíthető akkor is, ha a beruházás, felújítás korábbi adóévben kezdődött meg.

– Ha a munkásszállás nem a munkáltató saját ingatlana, hanem azt bérli, akkor az adóévben összesen – igénybe vett szolgáltatásként – elszámolt bérleti díj az adóalap-csökkentő tétel.

– Az akár saját, akár bérelt munkásszállás fenntartásának, üzemeltetésének adóévben összesen elszámolt költsége szintén adóalap-csökkentő tétel, tipikusan ilyenek a rezsiköltségek, karbantartási költségek.

E helyütt érdemes felhívni a figyelmet azon általános rendelkezésre, miszerint az adózó nyilvántartásait úgy köteles vezetni, hogy azok – többek között – a kedvezmények megállapítására, ellenőrzésére alkalmasak legyenek. Igaz ez különösen az olyan kedvezmények esetén, ahol bizonyos költségek meghatározott szempontú külön „gyűjtése” szükséges, mint például a munkásszállás fenntartásának költségei.

2018. c) 2018. január 1-jétől hatályos az a kedvezmény, amely a Tao tv. 7. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában szerepel, és amelynek értelmében csökkenti az adózás előtti eredményt az adózó által a munkavállalói számára bérlakás céljából épített és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében. E kedvezmény „elszakad” az Szja tv.-től, ugyanakkor a Tao tv. 7. § (30) bekezdése – szintén 2018. január 1-jétől hatályos – hasonló kritériumokat támaszt, mint amelyeket a mobilitási célú támogatásnál láthattunk. Ezek a következők:

– az épület olyan, legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és ennek vele együtt lakó közeli hozzátartozója elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van, továbbá

= akinek lakóhelye és a munkahelye legalább 60 kilométerre van egymástól vagy

= akinek a munkahelye és lakóhelye közötti, naponta tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja;

– nem érvényesíthető kedvezmény, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalója, ennek hozzátartozója kerül az épületben elszállásolásra.

Kiemelendő, hogy az ingatlan kifejezetten bérlakás céljából kell, hogy épüljön és e célt közvetlenül kell szolgálnia. Ha például a munkáltató üdülőt épít, ahol ugyanakkor lehetővé teszi a tartós ottlakást is, az nem megfelelő a kedvezmény szempontjából.

A korrekciós tétel összegének meghatározása során hasonlóképpen kell eljárni, mint a Tao tv. 7. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont első fordulata szerinti kedvezménynél: a beruházás, felújítás befejezésének adóévében jár a kedvezmény, a bekerülési érték/annak növekménye után.

Az Adó szaklap 2018/3. számában megjelent cikkünk teljes szövegét elolvashatja itt >>

---