Idén április 18-án és 19-én negyedik alkalommal rendezték meg a Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferenciát. Dr. Somogyi Dávid beosztott bíró, az Igazságügyi Minisztérium jogi szakreferense az általános meghatalmazások megújult szabályozására hívta fel a figyelmet.
Alig telt el másfél év az igazságügyi szakértőkre vonatkozó törvény hatályba lépése óta, de a jogalkotók máris szükségét érezték a szakértők eljárásbeli helyének, szerepének újraértelmezését. A módosítás szakértőket leginkább érintő kérdése, a magán- és kirendelt szakértő perbeli státusza, szerepköre közt fennálló ellentmondás régóta témája a tudományos és kevésbé szakmai alapokon nyugvó vitáknak.
A 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári perrendtartás a korábbi törvényhez képest számtalan eltérő rendelkezést tartalmaz. Az új jogszabály új jogintézményeket vonultat fel, a régiek egy része némileg átalakult formában él tovább vagy kivezették őket. A perbeli bizonyításra vonatkozó szabályozás ugyan nem változott meg teljes mértékben, de ebben a körben is találunk említésre méltó módosításokat, melyek a bizonyítás gyakorlatára kihatással lesznek.
Alábbi cikkünkben az örökbefogadás felbontása iránti pereket vesszük górcső alá az új polgári perrendtartás tükrében, hiszen a régi Pp. az ezzel kapcsolatos bírósági eljárást nem szabályozta, és nem is említette meg a személyi állapoti perek között, ezért a pert az általános szabályok szerint folytatta le a bíróság. Az új kódex azonban már tartalmazza az örökbefogadás felbontása iránt indított perek különös szabályait is, így ezekre a perekre is kiterjednek és alkalmazandóak 2018. január 1-jével a személyi állapottal kapcsolatos perek közös, az általánostól eltérő szabályai.
Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint az első részben is taglalt, a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése, vagy ama rendelkezések bemutatása, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők. Ezúttal kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.
2018. január 1-jén a korábbi polgári perrendtartásról szóló törvényt új kódex váltotta fel. Ennek rendelkezései a hatálybalépést követően indult perek vonatkozásában alkalmazandók, a már folyamatban lévő pereket a változás nem érinti. A perindítás során kiemelt kérdés, mely bíróságra kell az adott keresetet benyújtani, ezért az új szabályok közül talán a bíróságok hatáskörét és illetékességét megállapító szabályok lesznek majd elsőként alkalmazva.
A 2018. január 1-jén életbe lépett új polgári perrendtartás egyben a korábbi, több mint 60 éves múltra visszatekintő törvény végét is jelenti. Az új jogszabály gyorsít a peres eljárásokon, emellett igyekszik lekövetni néhány, a nyugati országokból már jól működő mechanizmust. Ezek közé tartozik a csoportos igényérvényesítés lehetősége.
2018. január 1-jén lépett hatályba az új polgári perrendtartásról szóló törvény. Míg a korábbi kódex szerint a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti per a polgári perek általános és a munkaügyi perek különös szabályai szerint folyt le, addig az új törvény a munkaügyi perek szabályaihoz képest is állapít meg különös, csak e perek során érvényesülő rendelkezéseket.
Vajon mikortól nem lehet már elállni az üzletrész-átruházási szerződésektől? A kérdés vonatkozásában a Kúria a BH 2018. 55. sz. határozatában foglalt állást.
Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése; emellett bemutatja azokat a rendelkezéseket, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők, vagy a 6. és 9. cikkben rögzített jogcímek pontosítására szolgálhatnak. Végül kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.
