Az EUB tovább pontosította a légi járatok késése miatti kártalanítást
Az EUB tovább pontosította az átszállásos légi út során a késéért való felelősség, illetve a nemzeti bíróságok hatáskörére vonatkozó szabályokat.
Kálmán AttilaSzerző:Kálmán Attila
A tényállás megállapítása az új polgári perrendtartásban
A tényállás megállapítása az új Pp.-ben – a kétosztatú perszerkezetnek megfelelően – két lépésben történik. Ha a felek között ténybeli vita nincs, a bíróság a tényállást már a perfelvételi nyilatkozatokból megállapíthatja, és az érdemi tárgyalási szakra csak a vitatott jogkérdés elbírálása marad. Ha vannak a felek között vitatott tények, a bíróság a perfelvétel lezárását követően bizonyítási eljárás keretében állapítja meg a tényállást, és az alapján dönti el a pert.
Szakértői bizonyítás az új polgári perrendtartásban
Az egyes bizonyítási eszközök – például tanúk, okiratok – tekintetében az új polgári perrendtartás kevés újdonságot hoz, jórészt a korábbról ismert szabályokat ismétli meg. Az egyetlen, de annál fontosabb kivétel a szakértőkkel kapcsolatos szabályozás, melyet az új törvény jelentősen átalakít. A magánszakvélemény előtérbe helyezése azonban nem érvényesül korlátlanul az új Pp.-ben. Ha ugyanis a bíróság valamennyi magánszakértői véleményt aggályosnak tartja, második körben mégiscsak kirendelt szakértőt kell alkalmaznia. Az aggályosság törvényi meghatározása alapján nehéz megjósolni, hogy ez milyen gyakran fog előfordulni.
A nemzetközi magánjog újraszabályozása
A hazai jogalkalmazó szemével a nemzetközi magánjog meglehetősen színes forgatagnak tűnhet: jogforrásai között a nemzetközi egyezmények mellett megtalálhatjuk az utóbbi évek európai uniós jogalkotói munka eredményeként mára már csaknem húszra rúgó európai uniós rendeleteket, és a nemzeti jog rendelkezéseit is. E színes kép 2018. január 1-jével tovább formálódik: hatályba lépett a tavaly tavasszal elfogadott új nemzetközi magánjogi törvény.
Újragondolt nemzetközi magánjog
Az alábbiakban az új nemzetközi magánjogi törvény és a nemzetközi magánjogi tárgyú európai uniós rendeletek viszonyát vesszük górcső alá. A törvény szemlélete alapvetően önállóságot vár el a jogalkalmazótól és a jogkereső közönségtől. Azt, hogy a törvény általános felhívására tekintettel minden esetben maga győződjön meg arról, van-e a magyar szabályozást megelőző uniós vagy nemzetközi norma, amit figyelembe kell vennie. Az európai és nemzetközi jogforrások útvesztőiben való eligazodáshoz ugyanakkor jelentős segítséget nyújt a törvény indokolása.
Az új polgári perrendtartás előzményei
2018. január 1-jén hatályba lép az új polgári perrendtartás, mely alapjaiban reformálja meg a polgári perek szabályait Magyarországon. Cikksorozatunk első részében azt vizsgáljuk, milyen előzmények vezettek az új kódex elfogadásához.
Az új polgári perrendtartás alapelvei
Az új polgári perrendtartás (Pp.) alapelvei a folyamatosság és a változás sajátos szintézisét valósítják meg. A változás a korábbi kódex alapelveinek hangsúlyeltolódásában és két új elem, a perkoncentráció és a bíróság közrehatási tevékenységének bevezetésében jelentkezik.
A céges autók GPS alkalmazással történő ellenőrzésének adatvédelmi aspektusai
Érdemes minden cégnek számba vennie, hogy milyen körben kezel helymeghatározó adatokat és ennek megfelelően milyen előírásoknak kell megfelelnie. Ilyen eszköz lehet a GPS-jel mint felügyeleti eszköz, a munkáltatóknak ugyanis általános igényük van munkavállalóik ellenőrzésére, kiváltképp, ha „nincsenek szem előtt”.
Munkáltatói háttérvizsgálat adatvédelmi szemszögből
A leendő munkáltatók sokszor nem elégszenek meg a jelentkező önéletrajzával, hanem gyakran „átnézi” a leendő munkavállaló nyilvános adatait, például közösségi profiljait. Ám a keresés mikéntjéről tájékoztatnia kell a jelentkezőt. Azaz, ha a kiválasztási folyamat, az értékelés automatikus részét képezi a nyilvános profil vizsgálata, akkor ezt tudatni kell az álláskeresővel, hiszen csak így biztosítható, hogy az érintett vitathassa a levont következtetést.
Kinek az érdeke az erősebb? A jogos érdek mint jogalap a GDPR tükrében
Érdemes tudni, hogy a május 25-étől hatályos európai adatvédelmi rendeletnek van egy mérlegelést engedő szabálya, mely szerint jogszerű az adatkezelés, ha az az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges.