Az ügyészi felelősségről szóló konferencia célja és előélete II. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Timár Anikó1982-ben a Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott cum laude minősítéssel. 1986–1996 között az Esztergomi Városi Ügyészségen ügyészként, majd vezető-helyettes ügyészként dolgozott. 2001-ben az ELTE Jogi Továbbképző Intézetben gazdasági büntetőjogi szakjogász másoddiplomát szerzett. 1996-tól a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségén az Ügyészségi Nyomozások Osztályán, a Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Ügyek Főosztályán, majd a Kiemelt Ügyek Főosztályán ügyész. 2004. és 2006. között a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályának főosztályvezető-helyettes ügyésze. Jelenleg a Jogi Képviseleti Önálló Osztály osztályvezető ügyésze. Angolul beszél, német, orosz és latin nyelvismerettel rendelkezik. További céljai között szerepel idegen nyelvek tanulása és európai jogi szakjogász másoddiploma megszerzése. Főként a halételeket kedveli, az éttermek közül elsősorban a hangulatos, kicsi éttermeket szereti, ezért is kedvence Leányfalun a Duna-parton lévő Hableány Étterem. Szeret vezetni, kedvenc autómárkája a Mercedes. A diszkrét ékszerekhez vonzódik, elsősorban igazgyöngyöt visel vagy fehérarany ékszert. Szabadidejét családjával, barátaival tölti, utazik, teniszezik, színházba és moziba jár.


Annak idején miért az ügyészi pályát választotta?

A középiskola első osztályától kezdve jogi pályára készültem és azon belül ügyész szerettem volna lenni. Ez utóbbinak pedig az volt az oka, hogy Mezőtúron, ahol születtem és végeztem a középiskolát, nagyon kellemes baráti kapcsolatba kerültem az akkori és jelenleg is vezető ügyészi státusban lévő dr. Osváth Zsuzsannával. Amikor a Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára felvételiztem, tízszeres túljelentkezés volt a felvehető hallgatói számhoz képest. Ez azonban nem csökkentette a lelkesedésem és első próbálkozásra felvételt is nyertem. Az egyetem egy részét ügyészségi ösztöndíjasként végeztem.

A pályaválasztásom oka elsősorban nagyfokú igazságkeresési vágy volt, amit már a középiskola elején megalapozott egy jó érdekérvényesítő készség és retorikai képesség. A tanáraim – akikről máig is csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni mind a szakmai felkészültségüket, mind az emberi magatartásukat illetően – csak minimális ellentmondásként értékelték, hogy a reáltárgyakhoz, jelesül a matematikához, fizikához, kémiához nagyobb vonzódást mutattam, mint a magyar irodalomhoz és a nyelvhez, valamint a történelemhez. Máig is meggyőződésem azonban, hogy a jogi pályán a reálismeretek nagy segítséget nyújtanak a feladatok minél magasabb szintű megoldásához.

Még az egyetem elvégzése alatt férjhez mentem és megszületett a kislányom.

1986-ban a szakvizsga letételét követően nyertem ügyészi kinevezést az Esztergomi Városi Ügyészségre, ahol 1996-ig dolgoztam gyakorlatilag minden ügyszakban, de a tevékenységem fő részét a büntető szakterület képezte. Ezalatt a 10 év alatt mind a nyomozásfelügyelet, mind a büntetőbíróság előtti tevékenység nagy kihívásokat jelentett számomra, aminek a csúcsa az esztergomi maffiaper néven elhíresült ügyben végzett tevékenységem volt, aminek a tárgyalására a Legfőbb Ügyészségre 1996-ban történt kinevezésemet követően még 3 évig visszajártam.

1996 októberében kerültem a Legfőbb Ügyészségre, az Ügyészségi Nyomozások Osztályára, ahol az ügyészség megalakulása óta előttem nő, ügyészként még nem dolgozott. Részben a feladat, részben az Osztály addigi összetétele igen nagy kihívást jelentett számomra, hét megye ügyészségi nyomozó hivatalát felügyeltem ebben az időszakban. Átszervezést követően a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztályára, majd a Kiemelt Ügyek Főosztályára kerültem, ahol a megalakításától kezdve a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalt és a Fővárosi Főügyészség gazdasági ügyeinek egy részét felügyeltem.

2004. január 1-jén megalakult a Jogi Képviseleti és Koordinációs Osztály – ahogy említettem akkor még a Magánjogi Főosztály keretein belül – mely Osztálynak azóta a vezetője vagyok.

Emellett 2004. és 2006. között a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályának főosztályvezető-helyettese voltam, mely főosztálynak akkor a negyedik osztályaként működött a Jogi Képviseleti és Koordinációs Osztály.

Ebből a rövid életpálya-leírásból látszik, hogy gyakorlatilag az ügyészi szervezet tevékenységének teljes spektrumán dolgoztam nagy elhivatottsággal, ami visszaigazolta számomra, hogy középiskolás diákként a pályaválasztást illetően jó döntést hoztam.

A Szakvizsga Bizottság tagjaként havonta vizsgáztat. A tanítás fontos szerepet játszik-e az életében?

Fontos szempont számomra a jövő nemzedékének képzése, aminek része a szakvizsga bizottsági feladatom is, de ugyanilyen fontos az ügyészségi fogalmazók kiválasztása, amit az ügyészi szervezet személyügyeiért felelős vezetőként ugyancsak módom volt gyakorolni, majd a képzésük is. Megtiszteltetés számomra, hogy részt vehettem a Magyar Ügyészképző Központ létrehozásában és képzési programjának kidolgozásában is, ma pedig a feladataim közé tartozik kollégáimmal együtt a tényleges képzésben való részvétel. Ugyanakkor a jogi képviselet során szerzett tapasztalatok visszacsatolása érdekében az ügyészség által szervezett továbbképzéseken, különböző szintű vezetőknek és gyakorló ügyészeknek tartott tanfolyamokon is folyamatosan előadásokat tartok. Nagyon fontos ügyészi feladatnak tartom az elmélet és a tapasztalat minél magasabb színvonalú átadását a különböző szakterületeken dolgozó kollégáim részére.

Az ügyvédek körében egyre több most már a nő. Az ügyészi szakmát is egyre több nő választja?

Igen, jellemzően így van. Jelenleg 1658 ügyész közül 60,2% a nő. Én személy szerint nem teszek különbséget alapvetően aszerint, hogy a kollégám milyen nemű, a felkészültség, a tehetség és a szorgalom alapján ítélek meg mindenkit. A tapasztalatom azonban az, hogy azok a nők, akik az ügyészi pályát választják, rendkívül elhivatottan és szorgalmasan végzik a feladatukat, amihez jó felkészültség társul. Valószínűleg az ügyészi szervezet adta biztonság is hozzájárul ahhoz, hogy a nők nagy százalékban választják az ügyészi hivatásrendet, mivel a család körüli teendők, gyermekek születése miatti kiesés után is biztonsággal számíthatnak arra, hogy az ügyészi szervezetben megtalálják a helyüket.

Milyen a viszony az ügyész és az ügyvéd között?

Konkrét ügyekben – legyen az büntető- vagy polgári ügy – nyilván nem beszélünk egymással az eljáráson, illetve a tárgyalótermen kívül, de nagyon fontosnak tartom, hogy korrekt, jó munkakapcsolatot tartsunk fenn. Mivel ugyanazokat az ügyeket az ügyvéd és az ügyész más aspektusból értékeli és képviseli, ezért elvárható, hogy ezeket az oldalakat összeadva, egymás munkáját segítsük az érveléseinkkel annak érdekében, hogy a bíróságok minél jogszerűbb és megalapozottabb döntéseket tudjanak hozni.

Az osztályon dolgozó kollégáimnak és nekem is nagy örömömre szolgál, ha az ellenérdekű feleket jól felkészült, korrekt, az alperest nem ellenségnek, hanem ellenfélnek tekintő ügyvédkollégák látják el a képviseletet.

A tapasztalatom az, hogy nagyon ritka kivételtől eltekintve, abszolút korrekt, jó munkakapcsolat van közöttünk és az ügyvédek között akkor, amikor képviseleti tevékenységet látnak el.

Szabadidejében mivel szokott foglalkozni?

A szabadidőm rendkívül kevés, de szeretem azt jó hangulatban, aktív pihenéssel tölteni. Kedvelem a társaságot, szívesen teniszezek, de azt is inkább a társaság kedvéért teszem. Szeretek utazni, kirándulni, nagyokat sétálni. Szentendrén lakom és ez a kellemes, kedves kisváros sok lehetőséget ad az esti vagy a hétvégi szabadidő eltöltésére. Szívesen nézek jó színházi előadásokat és mozifilmeket is.

A lányom Kanadában él, ezért a szabadidőm egy része azzal telik, hogy évente egy-két alkalommal meglátogatom.

Szeretném minél magasabb szintre emelni az angol nyelvtudásomat, mivel ez ma már elengedhetetlen szinte a napi munkavégzés során is. Foglalkoztat a gondolat, hogy a már meglévő gazdasági büntetőjogi szakjogászi másoddiplomám mellé európai jogi szakjogászi másoddiplomát szerezzek.

A folyamatos képzés nagyon fontos számomra, részben a megszerezhető és hasznosítható ismeretek miatt, de nem utolsósorban azért is, mert úgy gondolom, hogy amikor az ember új dolgokat tanul meg, az nagyon jó arányba képes tartani benne az egészséges önbizalmat az alázattal. Ez utóbbi pedig nagyon fontos az embernek mind a szakmai, mind a magánéletében.

Nagyon nagy kihívás számomra minden tárgyalás, a kollégáimmal együtt én magam is sok tárgyalási feladatot látok el, mivel a jogásznak az igazi élettere a tárgyalóterem, ahol egyébként a legtöbb tapasztalat is szerezhető.

Az elmondottakból látszik, hogy meglehetősen sok időmet és energiámat köti le a munkám, ami azonban igazán kiegyensúlyozottá tesz, mivel a munkám egyidejűleg az egyik kedvenc hobbim is.

És ha már a hobbiknál tartunk, megemlítem, hogy különleges vonzódásom van az autókhoz, nagyon szeretek utazni, vezetni. A kedvenc autómárkám a Mercedes, amit alkalmam van vezetni nap, mint nap, mivel – amint említettem – Szentendréről járok Budapestre dolgozni.

Dr. Pál Edith

 

Az ügyészi felelősségről szóló konferencia célja és előélete I. rész


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Mi is az a Time Out Market?

Bő tíz évvel az első, lisszaboni gasztro-látványosság megjelenését követően, Budapesten is megnyílik az első, kulináris örömöket kínáló Time Out piactér.

2024. április 18.

A segédmotoros kerékpárra is kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni

A robogótulajdonosok jelentős része továbbra sincs tisztában azzal, hogy biztosítási kötelezettség nem csupán a rendszámmal ellátott járművekre, hanem minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban – hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) csütörtökön.