Birtokbavétel birtoklás nélkül

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2020. január 17.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,
 Részletvétel alapján a vevő megszerzi a dolog tulajdonjogát, ha a vételárat teljes egészében megfizeti és a dolog a birtokába kerül. A dolog birtokbavétele megvalósulhat úgy is, hogy a dolog feletti közvetlen uralom továbbra is a tulajdonosnál marad, ő azonban a dolgot ezentúl más jogcím alapján birtokolja – a Kúria eseti döntése.     Ami a tényállást illeti, az alperes mint eladó és a perben nem álló Kft. mint vevő között 2014. február 25-én adásvételi szerződés jött létre, amely szerint az…

 Részletvétel alapján a vevő megszerzi a dolog tulajdonjogát, ha a vételárat teljes egészében megfizeti és a dolog a birtokába kerül. A dolog birtokbavétele megvalósulhat úgy is, hogy a dolog feletti közvetlen uralom továbbra is a tulajdonosnál marad, ő azonban a dolgot ezentúl más jogcím alapján birtokolja – a Kúria eseti döntése.

 

 

Ami a tényállást illeti, az alperes mint eladó és a perben nem álló Kft. mint vevő között 2014. február 25-én adásvételi szerződés jött létre, amely szerint az alperes egy targoncát 2 000 000 forint + áfa vételár ellenében eladta a vevőnek. A vételárból 1 000 000 forint + áfát legkésőbb március 1-jéig foglaló címén ki kellett a vevőnek fizetnie, a fennmaradó vételárrészt pedig 12 havi egyenlő részletben kellett teljesítenie. A Kft. mindennek eleget téve az utolsó vételárrészletet 2015. február 18-án utalta át az alperesnek, aki viszont a targoncát egy korábbi bérleti szerződésből eredő követelése biztosítékaként továbbra is a birtokában tartotta, és a Kft. többszöri felszólítása ellenére sem adta ki. A felperes 2016-ban adásvételi szerződést kötött a Kft.-vel a targoncára. Az adásvételi szerződés tartalmazta azt a tájékoztatást, hogy a targonca birtokbavétele nehézségekbe ütközhet, esetlegesen peres eljárásra is szükség lehet a birtokbavételhez, mivel az alperes a targoncát továbbra is birtokában tartja, és a követelésére tekintettel zálogjogot kíván érvényesíteni a Kft.-vel szemben.

A kereseti kérelem

A felperes keresetében azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest a targonca kiadására. Mivel a felperes a targoncát bérbe kívánta adni, ezért havonta 120 000 forint + áfa bérleti díj iránti igényt is előterjesztett mindaddig, amíg a targoncát az alperes a birtokában tartja.

Az alperes szerint, mivel a felperes a Kft.-vel kötött adásvételi szerződést a targonca tulajdonjogának átruházásáról, így tőle, és nem az alperestől kell kérnie az ingóság kiadását. Álláspontja szerint az ingó dolgok esetén a tulajdonjog-átruházás fogalmába beletartozik a birtokátruházás is, így az eladó az adásvételi szerződést csak úgy teljesítheti, ha a tulajdonjog átruházása esetén a birtokátruházást is foganatosítja, így erre tekintettel a felperesnek az eladóval szemben kell keresetet előterjesztenie.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, arra hivatkozva, hogy a targonca mindvégig az alperes birtokában maradt, így a Kft. ténylegesen soha nem szerezte meg a targonca feletti birtokot, erre figyelemmel csupán a dolog kiadása iránti igénye állhatott fenn. A felperessel kötött szerződésével azonban csak az őt megillető birtoklási jogot engedte át a felperesnek. Álláspontja szerint a dolog kiadása iránti igény átruházására azonban nem került sor, mert abban a felperesnek és az alperesnek kellett volna megállapodnia. A bíróság meglátása szerint a felperest a dolog kiadása iránti igény kizárólag a Kft.-vel szemben illeti meg.

A fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Szemben az elsőfokú döntéssel, a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes mint vevő és a Kft. mint eladó közötti adásvételi szerződés rögzítette, hogy a perbeli targonca nincs az eladó birtokában, a Kft. azonban a szerződésben vállalta, hogy a birtokbavételre irányuló eljárás eredményes lefolytatása érdekében a vevőnek minden lehetséges segítséget megad. Ez a szerződési rendelkezés tartalma szerint a dolog kiadása iránti igénynek a vevő részére való átruházását jelentette, amelyről az eladónak és a vevőnek kellett egymással megállapodni. Így a bíróság szerint a felperest az általa kötött adásvételi szerződés alapján a dolog kiadása iránti igény megilletheti, és a perben jogosult lehet a dolog kiadását kérni.

A felperes jogcímeként megjelölt tulajdonjogot vizsgálva azonban megállapította, hogy e jogosultsága csak annak függvényében állapítható meg, hogy a vele adásvételi szerződést kötő Kft. az alperestől megszerezte-e a dolog tulajdonjogát. Meglátása szerint az elsőfokú bíróság előtt a perbeli bizonyításnak arra kellett volna irányulnia, hogy a Kft. mint lehetséges közbenső jogszerző (a korábbi adásvételi szerződés pénzszolgáltatásának kötelezettje) mikor és milyen összegű vételárrészleteket teljesített az alperesnek és a teljes vételárat megfizette-e. Vizsgálata során a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Kft. részéről csak 2 434 171 forint vételár kifizetését lehetett igazoltnak tekinteni, vagyis nem fizette ki a teljes vételárat (2 540 000 forint), így az adásvételi szerződés alapján nem szerzett tulajdonjogot, az alperes pedig időközben elállt az adásvételi szerződéstől. Mindezek következtében a felperes a későbbi adásvételi szerződéssel nem szerezhette meg a targonca tulajdonjogát.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes szerint a Kft. hiánytalanul és határidőben megfizette a targonca teljes vételárát. Úgy ítélte meg, hogy a csatolt bankszámlakivonatokból minden hónapban egyértelműen megállapítható, hogy milyen összegű törlesztőrészlet került megfizetésre az adott hónapban, így az alperesnek nyilvánvalóan tudomása volt arról, hogy a targonca vételára 2015. márciusában teljes egészében kiegyenlítésre került. Egy 2016-ban keletkezett, a felek közti elszámolási vitával kapcsolatos levelezésből is az állapítható meg, hogy az alperesnek a targoncával összefüggésben nem állt fenn vételárkövetelése. Törvénysértőnek találta ezért, hogy a másodfok a részletfizetések megtörténtét hivatalból, erre irányuló konkrét és részletes kifogás hiányában vizsgálta. Mivel a csatolt számlák alapján a felperes szerint megállapítható volt, hogy a vételár teljes egészében teljesítésre került, sőt, túlfizetés is történt, így a Kft. a targonca feletti tulajdonjogot megszerezte és így azt jogszerűen ruházta át a későbbiekben a felperesre.

A Kúria megállapításai

A Kúria egyetértett a felperessel abban, hogy a másodfokú bíróság az okirati bizonyítékok tartalmával ellentétesen jutott arra a következtetésre, hogy a vételárat maradéktalanul nem fizették meg. A Kúria kiemelte, hogy a felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják. A részletvétel szabályai alapján a szerződés akkor teljesül, ha a vevő a vételárat részletekben megfizeti, illetve a dolog a birtokába kerül. A szerződő felek az adásvételi szerződésben megállapodtak a vételár részletekben történő teljesítéséről, amely feltétel teljesült.

Bár a szerződés valóban birtokátadási jegyzőkönyvvel történő birtokba adást ír elő, a körülmények változására tekintettel a targonca ennek hiányában is a Kft. birtokába került. A Kúria szerint ugyanis a dolog átadása történhet a dolog tényleges birtokba adásával, vagy más olyan módon is, hogy az a szerző fél uralma alá kerül. Következésképpen az átadás megvalósulhat úgy is, hogy a dolog feletti közvetlen uralom továbbra is a tulajdonosnál marad, ő azonban a dolgot ezentúl más jogcím alapján fogja birtokolni (constitutum posessorium). A targonca átadása azért maradt el, mert az alperes a Kft.-vel szemben fennálló bérleti jogviszonyból eredő tartozása biztosítékaként, zálogjoga érvényesítése céljából továbbra is magánál tartotta a targoncát. A Kúria szerint így a birtokba adás sajátos esete valósult meg azzal, hogy az alperes birtoklásának jogalapja az adásvételi szerződés megkötését követően megváltozott, ezért birtokbaadási jegyzőkönyv készítésére vagy a birtok más módon történő átruházására már nem volt szükség.

Mindezek alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy a Kft. a targonca tulajdonjogát megszerezte, így mint közbenső jogszerző rendelkezhetett a tulajdonjog átruházásáról, ezért a felperes az adásvételi szerződés folytán alappal érvényesíthette a tulajdonjogán alapuló igényét az alperessel szemben.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. I. 21.719/2018.) a Kúriai Döntések 2019/12. számában 321. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2013. évi V. törvény 5:21. §.

Kapcsolódó cikkek: